A brand mint az élet, mint a közösség részének bemutatása szokatlan és egyedi a hazai filmek kreatív koncepcióinak sorában. Az évfordulót ünneplő filmek között szintén unikumnak számít. Ritka megoldás, amikor maga a termék szinte a szpot utolsó villanásáig rejtve marad, ráadásul a film nem a fogyasztó szemszögéből közvetíti az üzenetet. Fel sem cseng a korábban megszokott márkazene, sőt elmarad a nagy ünneplés is. Ehelyett egy fiút látunk, aki végigsétál a városon, miközben láthatóan szinte mindenki ismeri, hiszen mindenki integet neki.
A film fő hajtóerejét az a brand képviseli, amely már nemcsak a logók és a szimbólumok világában létezik, hanem – kis túlzással – egy életforma jelképévé vált. Ezt a brandet közvetíti az évfordulós film az érem mindkét oldalának bemutatásával. A koncepció szerint az alkalmazott is a brand eleme.
Az eddigieknél fiatalosabb imázsfilm csak érzékelteti a budapesti hangulatot, és nem törekszik a város jelképeinek bemutatására. Törekszik azonban a változatlan minőségi kiszolgálás bemutatására, amelyre a film végén felhangzó mondat utal. A „Szia, segíthetek?” épp így hangzott fel 15 évvel ezelőtt, mint ma is bárhol Európában. És ez a köszönés éppúgy a brand része lett, mint az is, aki mondja.
A filmet nagyban befolyásolta a zene. A film rendezőjére – aki egyben a célcsoport egyik képviselője is – bízták a zenei választást. Valójában a zenére komponált videoklip született olyan helyszíneken, amelyeket a rendező budapesti sétái során választott ki. A videoklipes megoldást a zenei tempóban tartott képi világ jellemzi, kézikamerás megoldással, nézőponti szemszögből bemutatva az eseményeket. A folyamatos haladás az eddig megtett út szimbóluma. Ünnepi jellegre csupán egyvalami utal: a pack-shot logója, amelyet a hagyományos logóból kreáltak, és amely a cég idei kommunikációjának jelképe.
A McDonald’s reklámja egy toborzófilmre is emlékeztet, amely az ünnepi üzeneten túl mintha leginkább azt mondaná: gyere hozzánk dolgozni, hiszen láthatod, mennyire népszerű lehetsz.
