Az üzemen kívüli, de sokak (főleg a Budapestről Balaton-felvidék felé utazók) számára ikonikus Inotai hőerőmű lehetséges jövőjére tesz erős javaslatot augusztus végén, szeptember elején egy új audiovizuális fesztivál.
Az INOTA Fesztivál a kortárs zenei életet izgalomban tartó, underground, határokat feszegető előadókra építi zenei programját (Itt lehet böngészni az elég erős fellépősort Daniel Averyvel vagy Lucrecia Dalttal). Szintén fontos küldetése a rendezvénynek, hogy a zene mellett a vizuális kultúra is ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapjon, így az egykori iparváros több helyszínére fényinstallációkkal, mappingekkel és további alkotásokkal készülnek.
“Fontos előképeink, egyben kedvenc példaértékű fesztiváljaink a krakkói Unsound, a német fővárosban zajló CTM Festival és a Berlin Atonal, a MUTEK vagy épp a Lunchmeat. Többükkel egyébként a partneri kapcsolódási lehetőségeket is keressük, és szerencsére van is nyitottság”
– válaszolta a Kreatív kérdésére Unger András, a fesztivál kommunikációs vezetője, amikor arról kérdeztük, hova helyezhető el tematikájában az európai fesztiválpalettán az új rendezvény.
Az esemény eleve több közösség és intézmény közös akaratának eredménye: a fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023) program, a többek között a hazai Electronic Beats bulikon is dolgozó NVC rendezvényszervező kollektíva és a rendszeresen vizuális művészeti alkotásokkal jelentkező Centrum Production közös projektje.
Filmes stábok után most a közönségé a terep
A fesztivál helyszíne, az ötvenes években felhúzott Inotai hőerőmű csúcskorszakában egész Budapest közvilágítását és villamosforgalmát képes lett volna biztosítani. Újszerű vízhűtéses technológiája akkoriban forradalmi újításnak számított, Heller László és Forgó László mérnökök el is nyerték vele az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. Inotának köszönhető, hogy a jellegzetes kürtő alakú hűtőtornyok elterjedtek a világban. A 225 ezer négyzetméter alapterületű hőerőmű egészen 2001-ig üzemelt aktívan, addigra a technika elavult, de a terület máig számtalan építészeti és művészeti kincset rejt.
A külön kisvárosként funkcionáló, művelődési házat, óvodát, kantint vagy lakótelepet is magába foglaló épületegyüttest az utóbbi időben már csak szervezett sétákon vagy külön engedéllyel lehetett csak megnézni mezei érdeklődőként.
Besnyő Dániel, a fesztivál kortárs vizuális kurációjáért felelős szervező például két éve kapott először bejárási engedélyt a területre, ahol aztán fejébe is vette, hogy kezdeni kell valamit a komplexummal. Az ötlet komolyra fordult, így később, 2022-ban már fényművészeti cégével, a Centrum Productionnel beadott tervük a VEB2023 keretében valósulhatott meg Inota (re)opening néven. Így két alkalommal már kipróbálhatták élesben a hőerőmű tereit fényinstallációkkal és zenei programokkal.
A felvezető események után a 2023-as fesztivál már nagyobb vállalás, amit az is jelez, hogy az INOTA Fesztivál keretében az épületegyüttes több izgalmas épületrésze is megnyílik a fesztiválra érkezők számára.
A Magyarországon forgatott hollywoodi filmek (Vörös veréb, Szárnyas fejvadász 2049) stábjai után a fesztiválra érkezők is bejuthatnak például a kazánházba vagy a turbinacsarnokba. Az egyik hűtőtoronyba fényinstallációt telepítenek, a kantin pedig a dj-szettek otthona lesz a fesztivál ideje alatt.
,,2022-ben sikeresen lezajlott két audiovizuális tesztesemény a helyszínen, azóta pedig folyamatosan folynak az előkészületek annak érdekében, hogy minél biztonságosabb körülmények között tudjuk létrehozni a minél tartalmasabb nyár végi eseményt” – mesélt az előkészületekről Unger András.
Ipari múlt, kreatív jövő
Az INOTA Fesztivál arculatának koncepciója is a fesztivál missziójára épít. Mint megtudtuk, első körben a Nufolklore néven, egy apró Duna-menti faluban alkotó grafikust kerestek meg a szervezők a megbízással. Végül ő alkotta meg a fesztivál primer szimbólumait és a logotípia irányát is.
„Nufolklore borzasztóan naprakész és radikális munkái régóta közel álltak a mi elképzeléseinkhez. Dolgozott már Lyra Pramuk-borítón, Lázár Gábornak, a Planet Mu-nak, az elsőszámú hazai kísérleti zenei kiadónak, az EXILES-nak, illetve egy másik projektben nekünk is, ráadásul nagyon hasonló bulikba is járunk, szóval a szinergia már megvolt korábban” – mesélt az együttműködésről a kommunikációs vezető.
A teljes fesztiválarculat kidolgozásáért pedig a fenti irányelvek alapján már a DE_FORM stúdió felelt.
A stúdió feladata az volt, hogy az arculattal hőerőmű ipari múltja és lehetséges kulturális fókuszú jövője között találjanak összeköttetést.
A szervezők szándéka ugyanis egyértelmű: hosszú távra terveznek a helyszínnel. Ahogy a fesztivál közleménye is fogalmaz, az idei esemény szakmai párbeszédet indítana el a különböző művészeti ágak és a kreatívipar képviselői között a komplexum további hasznosítási lehetőségeiről.
