Szerdán már beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Karas Monikát, a Magyar Nemzet és a Hír TV jogászát jelölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére. Karas korábban sajtóperben védte már (sikertelenül) az V. kerületi önkormányzatot az Átlátszó.hu ellen, illetve Habony Árpádot is a Hvg.hu ellenében. A Magyar Nemzetet több alkalommal is képviselte perekben (például Mayer Aranka vagy Gyurcsány Ferenc ellen), ezek rendre a lap elmarasztalásával végződtek.

A kormányfő jelölése egyébként a HVG információi szerint meglepte még a kormánypárt képviselőit is. Azóta a parlamenti pártok többsége is reagált Karas személye kapcsán. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke közleményében azt írta: Orbán Viktor független szakember helyett a Fidesz házi ügyvédjét jelölte a médiahatóság élére, aki ugyanúgy a Fidesz holdudvarához tartozik, ugyanúgy a kormányfő bizalmi embere, mint mindenki, aki az elmúlt három évben a kormánytól alkotmányosan független tisztségbe került. Az Együtt-PM szövetség a bejelentés után alkalmatlannak nevezte a jelöltet, Karácsony Gergely véleménye szerint a jelölésből az látszik, hogy Orbán Viktor tovább akarja növelni hatalmát azzal, hogy a Simicska-Nyerges birodalom házi jogásza kezébe adja a médiahatóság vezetését. Az MSZP pedig a miniszterelnöki akarat engedelmes végrehajtójának nevezte Karas Monikát. A Fidesz-frakció ellenben szakmailag felkészültnek tartja Karas Monikát és támogatja a jelöltet.
Karas Monikát a Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese által elnökölt Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEUSZ) jelölte a pozícióra. Ha a parlament megszavazza a jelölését, akkor nemcsak az NMHH, hanem a Médiatanács elnöki székébe is kerülne. Más szakmai szervezetek, így a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), valamint a Mérték Médiaelemző Műhely és a Magyarországi Európa Társaság Majtényi László korábbi ORTT elnököt jelölte a posztra.
Az NMHH áprilisban elhunyt elnöke, Szalai Annamária utódlására már tavasszal megkezdődött a keresés, ám Fidesz-közeli körökben nem találtak olyan megbízható embert, aki formálisan is alkalmasnak bizonyult volna a poszt betöltésére, ezért júliusban Navracsics Tibor indítványára enyhítettek a feltételeken: az Országgyűlés által elfogadott módosítás szerint jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma helyett elegendő "felsőfokú végzettség" is a tisztség betöltéséhez.