A reklámszakma dolgozóinak munkáját és hozzáállását feltérképező Ügynökségi népszámlálás névre hallgató, két évvel ezelőtt alaposan feltárta a kreatív ipart, leginkább a főállásban dolgozó kreatív szakemberek véleményét kérve ki. De mit szeretnek, és hogyan dolgoznak azok, akik a szabadúszás mellett döntöttek? Mi a vonzó abban, ha magad dönthetsz mindenben és leginkább magadra számíthatsz egy teljes munkafolyamat során? Keveset tudunk róluk, holott a reklámszakma nagymértékben támaszkodik kreativitásukra, elhivatottságukra, munkájukra.

Két hónap alatt több mint háromszázan töltötték ki az online kérdőívet a kreatív szakmából. A többségében kizárólagosan freelancerként dolgozó kitöltők 54százaléka nő, 46 százaléka férfi, többségük egy évtizede dolgozik a szakmában.

A válaszadók a reklám- és a kommunikációs szakma köré szerveződött iparágakban tevékenykednek, a grafika, a social media tartalomgyártás és a kommunikációs stratégia területéről érkeztek, de akadnak köztük szövegírók, filmesek, projekt menedzserek, UX/UI tervezők, fotósok, médiások, rendezvényszervezők és zenészek is. Az összképet árnyalták az alkalmazotti és freelancer formában egyaránt tevékenykedők válaszai is.

Az világosan látszik, hogy több férfi dolgozik az art directori, grafikai, webfejlesztői, utómunka és ux/ui service design területen, míg a social media management, a projekt management, a PR és az újságírás területén a szabadúszó nők vannak többségben. A megkérdezettek 72 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Szinte mindannyian közvetlen munkakapcsolatban állnak az ügyfelekkel, a freelancerek háromnegyedének ügyfél és nem reklámügynökség a top megbízója. Juttatást jellemzően projekt alapon kapnak, kisebb százalékuk, a harmaduk az, aki havidíjas alapon számláz legnagyobb ügyfelének.

A freelancerek megbízóinak 68 százaléka kkv, 44 százalékuk a szolgáltató- vagy kereskedelmi szektorból kerül ki. A top megbízók többnyire piaci alapon működő hazai cégek. A magyar tulajdonú kkv-k elsősorban vizuális terveket keresnek, ezért jut kiemelt szerephez a megbízások között az art directori és a grafikai feladatok.

Az ügyfélszámból arra is következtethetünk, hogy elegendő akár néhány ügyfél is a szakmai és anyagi sikerhez, azonban a többség minden olyan feladatot elvállal, ami szembejön vele. Úgy érzik, nem válogathatnak, nem utasíthatnak vissza semmilyen munkát. Ugyanakkor érdekes, hogy mindezek ellenére kevesen aprózzák el magukat: meglehetősen alacsony a húsznál több ügyféllel dolgozók aránya.

Minden ügynökség-típus számít a freelancerekre, akiknek kisebb hányada, a válaszadók 17 százaléka kapja ügynökségektől a legnagyobb megbízását. Általában a nagyobb ügynökségek szervezik tovább a munkát, főként ha olyan speciális tudást igénylő feladatot kell megoldani, amihez házon belül kevesen értenek.

A pozitív beállítottságú emberek nagyobb eséllyel vágnak bele a freelancerségbe. A szabadúszók optimistábban látják a helyzetüket, mint akik vegyes formában vagy alkalmazottként dolgoznak.

A férfiak a kötetlenséget, a nők a bizonytalanságot, a rugalmasságot és a folyamatos rendelkezésre állást emelik ki a szabadúszás kapcsán, míg az önállóságot, kreativitást a válaszadók 80százaléka említette meg.

A freelancerek szakmai és anyagi téren is hajlandóak a kompromisszumra, annak érdekében, hogy szabadon dolgozhassanak. Nemenként és korosztályonként változik, kinek mi az igazán lényeges a szabadúszó léttel kapcsolatban: a nők például a kreativitás lehetőségét emelik ki, mert úgy érzik szabadúszóként erre több lehetőségük van. Minél idősebb lesz valaki, annál inkább a szakmaiság lesz a fontosabb a számára.

A pozitívumok mellett negatívumok is felmerültek, a kutatásban nyilatkozó freelancerek leginkább a bizonytalansági faktort szenvedik meg. A gazdasági, jogi környezet kiszámíthatatlanságát, az adózási környezetet és a munkaszerzést élik meg nehézségként, főként ezzel kapcsolatban lenne szükségük segítségre, megoldásra, de a közös gondolkodás illetve a tréningek, szakmai előadások, nemzetközi lehetőségek felkutatásában is szívesen fogadnának segítséget. A női szabadúszók szinte minden vizsgált téma és tényező esetében magasabb arányban nyilatkoztak úgy, hogy ha csak alkalmanként is, de szükségük lenne külső segítségre.

A válaszadók szerint a szabadúszás legnagyobb nehézségei közé tartozik a stabilitás hiánya, a létbizonytalanság és a kiszolgáltatottság. Úgy tűnik, a nők és az ötven éven felüliek azok, akik a legtöbb nehézséggel küzdenek. A kérdőív kitöltői közül a nők ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen küzd időhiánnyal. A 20-29 éves korosztály 54 százalékának a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése okoz gondot. A gyerekesek és az ötven felettiek a munka megszerzését emelték ki a nehézségek közül, és az összes válaszadó 84 százalékának lenne szüksége segítségre alkalmanként vagy rendszeresen a munkaszerzés terén. A válaszolók ötöde szerint a gazdasági-jogi környezet kiszámíthatósága is növelné a biztonságérzetüket.

A szabadúszók leginkább otthonról dolgoznak, ha az ügyféllel személyes megbeszélést kell tartaniuk, akkor általában kávézókban, esetenként az ügyfél irodájában, ritkábban co-working irodában találkoznak.

Az elsődleges kommunikációs csatornájuk még mindig az e-mail. Ennél jóval ritkábbak a telefonos egyeztetések és a személyes találkozók. 80 százalékuk váltott már hivatalos, üzleti üzenetet ügyféllel a különböző közösségi felületek valamelyikén, és erősödik van a projekt management platformok használata is, már 59százalékuk használja is ezeket.

A folyamatos önképzés a szabadúszó lét velejárója, a képzésekre a freelancerek jelentős hányada hajlandó pénzt és időt is áldozni. Inspirációt pedig leginkább a közösségi médiából és a személyes beszélgetésekből merítenek. A kollégákkal történő eszmecsere is bekerült az első három inspirációs forrás közé, megelőzve az utazást és a szakmai best practiceket. A fiatalabbak több különböző forrásból merítenek, míg az idősebbek leginkább a művészetből és az irodalomból inspirálódnak.

A teljes kutatási anyag itt érhető el (regisztrációhoz kötött)