A marketing nem leányálom. Vagy mégis az? Az egyik legnagyobb fejvadászcég vezetője szerint a 27 évesnél fiatalabb lányok fele arról álmodozik, hogy valamilyen marketinges munkát végezhessen. Az ok, hogy a kívülállók a marketinget leginkább a reklámokkal kötik össze, és ez alapján színes, izgalmas és érdekes munkának gondolják, ellentétben olyan aktakukac foglalkozásokkal, mint például a könyvelő vagy a pénzügyes. Ráadásul úgy vélik, hogy a marketinges jól is keres. Bár valószínűleg a marketinges munkák zöme valóban színesebb, mint egy kontrolleré, a helyzet azért nem annyira rózsás, mint ahogyan azt a kívülállók látják.

Túl sok a stressz
„Iszonyúan stresszesek, óriási pénzek felett rendelkeznek, rengeteg mindenre kell figyelniük, és nagyon bizonytalanok” – foglalta össze a marketingesekről szerzett tapasztalatait Ványai Adrienn, a STRAMM – Stratégiai Marketing Műhely pszichológus végzettségű vezető tanácsadója. A tanácsadó szerint ennek oka, hogy a vállalatok többségénél a marketingesek nem kapnak stratégiai irányítást, vagyis nincs mihez igazodniuk. „A vezetés sok esetben csak azt mondja meg a brandmenedzsernek, hogy mekkora kvótát kell teljesíteni. Ez azonban nem stratégia, csupán elvárás, ami sok esetben ráadásul irreális. A hogyanban viszont bizonyosan nem segít” – tette hozzá.

A munkahelyi stressz sok esetben más forrásból is táplálkozik. „Bár egyre kevésbé jellemző, számos cégnél még ma is úgy tekintenek a marketingre, mint valami kevésbé fontos dologra” – mondta Fazekas Zsolt, a Hill International fejvadászcég ügyvezető igazgatója. Az ilyen szemléletű cégeknél a marketinges úgy érezheti magát, mint egy focista: mindenki jobban tudja nála, mit kell csinálni, és mindenki bele is szól a munkájába. Ezt pedig érthetően senki nem szereti.

A marketinges tekintélyének hiánya azonban sokszor nem egyszerűen egy régi beállítódás, hanem valós negatív tapasztalatok következménye: számos cég már megégette magát rosszul képzett, felkészületlen munkatárs alkalmazásával. A nagy kereslet miatt ugyanis számos főiskola indított marketingképzést, és sokszor a végzősök szaktudása finoman szólva is megkérdőjelezhető. Ehhez társul problémaként, hogy meglehetősen nehéz a marketinges teljesítményének mérése. „Sokan jelentkeznek úgy, hogy ezen meg azon a projekten dolgoztak, munkájuknak köszönhetően ezt meg azt érte el vállalatuk, nehéz azonban megítélni, hogy ez mennyire volt valójában a pályázó érdeme” – mondta Fazekas. Deák Andrea, a Take it Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a marketingesek tudását nem lehet olyan egzakt módon megítélni, mint ahogyan egy könyvelőnél vagy egy IT-szakembernél mérik. Az ügyvezető szerint azonban ez nem is baj, tekintve, hogy a marketinges pozíciók többségénél a tudással legalább azonos súllyal esik latba a rátermettség.

„Kétségtelenül fontos, hogy egy marketinges munkatárs ismerje az alapeszközöket, de ahhoz, hogy valaki ezen a területen dolgozzon, ennél jóval több kell. Az, hogy szárnyaljon, legyenek ötletei és merjen gondolkodni” – fogalmazott.

Zselében úszni
A megkérdezett HR-tanácsadók egybehangzó véleménye szerint önjelölt szárnyalókból nincs hiány. Egy-egy meghirdetett marketinges állásra beérkező önéletrajzokért akár a MÉH-ben is szép pénzt lehetne kapni.

E hatalmas érdeklődés mellett az álláskeresők dolgát nehezíti még néhány íratlan szabály. Reményi Rita, a Grafton HR-tanácsadója szerint például érthetetlen, de tény, hogy ügyféloldali cégek nem szívesen vesznek fel ügynökségnél gyakorlatot szerzett munkatársakat. Hiába akár öt év tapasztalat, aki ügynökségnél kezdett, annak kevés esélye van arra, hogy átjusson a másik oldalra. „Tíz ajánlatból nyolc ügynökségi munkára szólt, végül egy internetes céghez kerültem marketingmenedzsernek. Lett volna lehetőségem FMCG-területre is menni, de az mind anyagilag, mind pozícióban visszalépést jelentett volna” – fogalmazott neve elhallgatását kérő informátorunk.

Nincs sokkal könynyebb dolguk azoknak sem, akik szektorok között kívánnak mozogni. „Más kvalitások kellenek egy FMCG-szektorban dolgozó marketingesnek, mint egy informatikai, vagy telekommunikációs cégnél dolgozónak. Ez persze nem jelenti azt, hogy lehetetlen az átjárás, de könnyebben talál munkát egy marketingmenedzser a saját szektorában” – tájékoztatott Deák Andrea.

Marketinges jövedelmek
Munkakör	jövedelem*
Értékesítési és marketingigazgató	14 339 417
Értékesítési igazgató	9 221 923
Értékesítési menedzser	6 468 679
Területi értékesítési menedzser	5 792 787
Key account menedzser	5 929 978
Merchandising specialista	3 849 600
Értékesítési asszisztens	2 957 182
Értékesítési képviselő	3 053 131
Ügyfélszolgálati vezető	6 160 208
Ügyfélszolgálati menedzser	4 123 425
Call center operátor	2 905 971
Marketingmenedzser	6 499 535
Termékmárka menedzser	5 907 717
Piackutató specialista	4 752 000
Marketingasszisztens	3 237 950
Pr-menedzser	5 977 000
Promóciós specialista	4 081 440
*Éves teljes készpénzjövedelem (fix + változó) átlaga (forint)
Forrás: Hewitt Inside Consulting

Pénz, pénz, pénz
A csillogás-villogáson kívül van még egy dolog, ami hihetetlen vonzerőnek bizonyul, ez pedig a pénz. A Hewitt Inside humán erőforrás megoldásokra szakosodott vezetői tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a 22,7 millió forintos vezérigazgatói éves készpénzjövedelem után a második legnagyobb fizetés a kereskedelmi és marketingigazgatóknak jut (14,3 millió forint). Ez a pénz lényegesen több, mint a pénzügyi igazgatók átlagos 10,5 milliója, vagy a HR-igazgatók 9,5 milliója. Lefelé haladva a marketinges ranglétrán, szintén szép pénzekkel találkozunk: a megkérdezett vállalatoknál a marketingmenedzserek éves átlagjövedelme 6,5 millió forint, ami megegyezik egy kontrollerével, és jócskán meghaladja egy mérnökét (4,4 millió forint). Az a bizonyos leányálomnak tartott marketingasszisztensi állás sem fizet rosszul. Az ezzel kereshető 3,2 millió forint alig marad el egy villamosmérnök (3,9 millió forint) fizetésétől.

Ezek persze csupán átlagok, melyek mögött szektoronként vagy cégenként igen komoly különbségek lehetnek. „Egy időben igen jól fizető területnek számítottak az informatikai és távközlési cégek, ma azonban már nem ez a helyzet. Akik nincsenek a stratégiaalkotás közelében, azoknak szerényebb bérekkel kell beérniük” – mondta Reményi Rita. Sokat számít az is, hogy ki mióta van a szakmában. „Recesszió idején, vagy ha éppen nem megy jól, a cégek inkább az öreg rókákat preferálják, a fiatalok ilyenkor nehéz helyzetben vannak” – tette hozzá.

Kétségtelen, marketinggel foglalkozni nem számít a legbiztosabb kenyérkereső forrásnak. „Amikor a dot.com bukta hatása Magyarországot is elérte, a racionalizálás elsőként a marketinget érintette. Folyamatosan farigcsálták a pénzt, és a mozgásterünket és gyakorlatilag sales jellegű tevékenységet kellett folytatnunk, hogy a működési költségeinket fedezni tudjuk” – fogalmazott egy informátorunk. Tény azonban, hogy a vállalat túlélte a helyzetet.

Ennek ellenére a marketingeseknek nem kell különösebben aggódniuk, mert mára a legtöbb cég felismerte, hogy piaci viszonyok között marketing nélkül nem megy. Amelyek pedig nem, azok hamarosan már nem lesznek a piac szereplői.