A különleges vizuális struktúrák és narratív megoldások, az új formátumok kulcsfontosságúak a tudománykommunikációban, hiszen ezeknek köszönhetően kerülhetnek közelebb az emberek a kutatások világához. A MOME az elmúlt időszakban a hazai tudománykommunikációs színtér aktív, elhivatott szereplőjévé vált, és azon dolgozik, hogy a designkutatási eredményeit, a komplex tudományos kérdéseket, folyamatokat a szakma mellett innovatív formátumokban, bárki számára elérhető csatornákon a társadalom széles rétegei számára is érthetővé tegye.

A művészeti és designkutatás – amely mára nemzetközileg elismert akadémiai terület –, saját módszertanokkal és eszközökkel dolgozik, és olyan tudást képes feltárni, amely a hagyományos tudományos módszerekkel nehezebben elérhető, ötvözi az alkotás, a kísérletezés és az elemzés eszközeit. 

A terület természeténél fogva interdiszciplináris közegben bontakozik ki a legjobban, a meglévő jelenségek vizsgálata mellett kreatív módszerekkel arra is keresi a választ, hogy mi lehetne. Ahogy a Nobel-díjas közgazdász és kognitív pszichológus Herbert Simonnak a Kutatók Éjszakáján kiállítási tablóra is emelt gondolata szól: „A design a világ alakítása: a dolgokat nem olyannak írja le, amilyenek, hanem olyanná formálja, amilyennek lenniük kellene.”

A MOME releváns kutatási tevékenységét izgalmas tartalmakból ismerhetjük meg, jó példa erre a design szakkifejezéseket magyarázó animációsorozat és az az új videósorozat is, amely különböző kutatási területeket és felvetéseket közérthető formában bemutatva ad betekintést az egyetem sokrétű tevékenységébe.

Milyen történetet mesélnek az adatok, milyen szerepet játszhat akár csillagászati felfedezésekben is az adattudomány és az adatvizualizáció? Mivel teheti jobbá a világot a micélium nevű gomba? Hogyan támogathatják az immerzív virtuális környezetek a mentális egészséget és az időskori jóllétet? Hogyan készül gyapjúból térakusztikát is javító műalkotás? Miként segíti egy részvételi tervezésen és kölcsönös tanuláson alapuló program a vidéki településeken élő, hátrányos helyzetű lányok fejlődését?

Az egyes részekből a konkrét válaszokon túl az is kiderül, hogyan tágul a design értelmezése, és milyen szerepe lehet az olyan globális kihívások kezelésében, mint a fenntarthatóság vagy az urbanizáció. Megtudhatjuk, hogyan generál az alkotói szemlélet újszerű megoldásokat, és vállal aktív szerepet a társadalmi, kulturális és technológiai változások előmozdításában. A személyes történeteken, interjúkon keresztül pedig nem csupán az válik egyértelművé, hogy a design hidat épít a tudomány és a felhasználó, a mindennapi ember között, de a tudományos kutatások módszertanát, egy-egy tudományterület szakkifejezéseit és jól megcáfolható mítoszait is megismerhetjük.

A tartalmak az egyetem tudománykommunikációs programja keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósultak meg.

További infók itt!