A TISZA augusztus 31-én jelentette be a Médiatanács három kormánypárti helyére szánt jelöltjeit. A frakció dr. Bencsik Mártát, dr. Bodrogi Bea Juditot és dr. Nagy Krisztinát küldené a médiahatóság döntéshozó testületébe – írta meg a Media1.
A párt közleménye szerint a három szakember eltérő, de egymást kiegészítő tudást képvisel: médiahatósági tapasztalatot, médiajogi szakértelmet, valamint a digitális médiakörnyezet és a médiatudatosság ismeretét. A jelölés még nem jelent tagságot: a Médiatanács tagjait az Országgyűlés választja meg.
Hatósági, médiajogi és oktatói tapasztalat
Bencsik Márta jogász, újságíró és médiaszabályozási szakember. Pályája elején a Szabad Európa Rádió tudósítója volt, majd a Szegedi Városi Televíziónál és a Magyar Rádiónál dolgozott. Korábbi cikkünkben ismertettük karrierje további állomásait: 1999 és 2011 között az Országos Rádió és Televízió Testületnél, majd az NMHH-nál töltött be vezető pozíciókat, később pedig a Mérték Médiaelemző Műhely külső szakértője lett. Bencsiket 2022-ben átmeneti időre a Ferencvárosi Média Nonprofit Kft. ügyvezetőjévé választották.
Bodrogi Bea Judit médiajogász, emberi jogi ügyvéd, kutató és oktató. A TISZA bemutatása szerint több mint két évtizede foglalkozik egyebek mellett sajtó- és médiaszabadsággal, információszabadsággal, forrásvédelemmel, adatvédelemmel és európai médiajoggal. Az elmúlt években a Telex jogászaként is dolgozott, amit a lap egyik, általa jegyzett cikkének szerzői bemutatása is megerősít.
Nagy Krisztina jogász, médiapedagógus és egyetemi oktató, aki korábban az ORTT munkatársa volt. A TISZA közleménye szerint oktatói és kutatói munkájában a digitális platformok szabályozásával, a médiatudatossággal és a gyermekek médiavédelmével foglalkozott. Médiaműveltséggel kapcsolatos kutatásait a 2018-ban megjelent, Műveltség – média – szabályozás című kötete is dokumentálja.
Héttagúvá válik a Médiatanács
A 2026 júliusában hatályba lépett médiatörvény-módosítás átalakította a Médiatanács összetételét és megválasztásának rendjét. A hatályos szabályozás alapján a testület hét tagból áll: három tagját a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek, az elnöki tisztséget pedig nyilvános pályázat útján töltik be.
A frakciók által jelölt tagok megbízatása négy, a pályázaton kiválasztott elnöké öt évre szól. Az elnököt és a tagokat az Országgyűlés választja meg. A Médiatanács akkor alakul meg, ha a parlament az elnökét és legalább három tagját megválasztotta.
Az ellenzéki frakciók korábban már nyilvánosságra hozták jelöltjeiket. Az Infostart MTI-alapú összesítése szerint
- a Fidesz Szabó László kommunikációs szakembert és producert,
- a KDNP Pindroch Ferenc televíziós, rádiós és kommunikációs szakembert,
- a Mi Hazánk pedig Tóth Máté energiajogászt és egyetemi oktatót jelöli.
Széles médiapiaci jogköröket kapott a testület
A Médiatanács szerepe túlmutat az egyes televíziós és rádiós tartalmak hatósági vizsgálatán. A módosított médiatörvény szerint a testület felügyeleti és ellenőrzési feladatokat lát el, pályáztatja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságokat, valamint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet.
A Médiatanács látja el az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelethez, vagyis az EMFA-hoz kapcsolódó nemzeti szabályozói feladatokat is. Magyarországot a Médiaszolgáltatások Európai Testületében képviseli, továbbá értékeli az EMFA 22. cikke szerinti médiapiaci összefonódásokat.
A testület kezeli a Sajtóalapot, elfogadja annak támogatáspolitikáját, és meghozza a támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket. A törvény szerint a Sajtóalapból nyilvános pályázatokon filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok, közösségi médiaszolgáltatások, valamint az „etikus újságírás normái szerint működő” sajtótermékek támogathatók. A Médiatanács új összetétele ezért szabályozási és médiapiaci finanszírozási szempontból egyaránt jelentős.
Borítókép: Bujdosó Andrea Facebook-oldala
