A workshop, az „Audiovizuális tartalmak útja az ötlettől a képernyőig" címet viseli, ennek megfelelően olyan, a magyar média kulcsfiguráival találkozhatunk majd az alkalmakon, akik a videós tartalomgyártás kulisszái mögé betekintést tudnak nyújtani. Az érdeklődők a május 13-ai rendezvényen a lineáris televíziózás (főképp az RTL műsorok) legfőbb kreatív folyamatait, produceri feladatait ismerhették meg jobban. A beszélgetést dr. Németh Marika, a METU egyetemi adjunktusa moderálta.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői ismertek a magyar tévé világában: Kolosi Péterrel az RTL képernyőjén már a kilencvenes években találkozhattunk: tévés karrierje a Magyar Televízióban indult 1994-ben, majd három évre rá pedig saját műsort vezetett és szerkesztett, ez volt a Fókusz. 2001 óta programigazgatója a csatornának, jelenleg a médiavállalat tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese. Rengeteg sikeres műsor fűződik a nevéhez. Ilyen például az Álarcos énekes, Konyhafőnök, Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban, és a Cápák között, csak, hogy párat megemlítsünk az elmúlt évekből. Kapitány Iván producer, író, rendező olyan produkciókban dolgozott, mint az Üvegtigris, 200 első randi, A mi kis falunk, és a Gólkirályság. A beszélgetés harmadik résztvevője Wisinger János, szintén producer (Wisbro Productions), emellett gyártási igazgatóként is tevékenykedik. Dolgozott a Legyen Ön is milliomoson, az Ázsia Expresszen, de a nagy port kavaró Sztárboxon is.

Honnan jön az ötlet?

A beszélgetés első részében Kolosi a televíziós formátumok piacába nyújtott betekintést. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt több, mint húsz évben rengeteg tapasztalatot gyűjtött azok kiválasztásában, majd lokalizálásában. A szakember megjegyezte: állandóan figyelik a nemzetközi piacot, hogy milyen műsorok teljesítenek jól, és azokat próbálják megszerezni a hazai piacra. Hozzátette: a formátum csak egy recept, amit az itthoni társadalmi viszonyok, hozzávalók alapján kell „újrafőzni". 

Kapitány az újrafőzés menetét kommentálta: szerinte ezerféle út létezik a megvalósításra, a műsoron dolgozó szakembereknek pedig az a dolga, hogy megtalálják a legmegfelelőbbet. Ennek nem csak kreatív akadályai vannak: elmesélte A mi kis falunk keletkezésének történetét, amelyből kiderült, hogy alapvetően az Üvegtigris univerzumából szerettek volna sorozatot csinálni. Bizonyos jogi akadályok viszont ebbe közbeszóltak, de látták, hogy a nézői igény továbbra is fenn áll egy hasonló fikciós műsorra, ezért A mi kis falunk, eredetileg szlovák formátumát vásárolták meg, ebből született a hazai interpretáció.

Wisinger hasonló sikeres példaként említette meg a Legyen Ön is milliomos! hazai verzióját, amit messzemenőkig nem értett meg, amikor elkezdték gyártani. Unalmasnak gondolta az eredeti német verziót és nem látta, hogyan lehet más a magyar. Miután viszont az RTL elkezdte a már fent említett lokalizálás folyamatát, (aminek jegyében megérkezett a műsorba Vágó István is, akire szintén az eredetitől eltérő szerepet szabtak) egyből látszott, hogy a magyar verzió százszor érdekesebb lesz, mint az eredeti. „Kifejezetten pszichohorrort szerettünk volna csinálni a műsorból". A sikeres átalakítás eredményeként a csatorna egyik legnézettebb műsorát tudhatták akkoriban magukénak.

A sikerek mellett persze fontosnak tartották megemlíteni a sikertelenségeket is. Kapitány elmondása szerint sokszor olyan dolgok is befolyásolhatják egy műsor sikerét, mint például a gazdasági környezet, a politika, vagy éppen az időjárás. Ennek megfelelően sokszor fordult már elő az ő szakmai múltjában is az, hogy összeraktak egy szerintük jó műsort, de valamilyen apróságon vagy egyszerűen a nézők érdeklődésének hiányában elbukott. Kolosi ezen a ponton hozzátette:

„Minden egyes műsor eredményét csakis az adott kontextusban szabad értelmezni"

Ez a kontextus természetesen nem csak az időjárási viszonyokat jelenti, hiszen a konkurencia jelenléte állandó. Az utóbbi években végérvényesen kiéleződött a két legnagyobb (TV2, RTL) hazai lineáris tévécsatorna közötti verseny, szerinte a két csatorna műsorai ma már örök összehasonlításban vannak, és itt nem csak a nézettségről van szó: a műsorok minősége nagyban befolyásolja a nézők attitűdjét a csatorna felé.

Mitől lesz itthon sikeres egy műsor?

A kiélezett verseny a két nagy csatorna között arra is kényszeríti a szakembereket, hogy minél nagyobb tudást halmozzanak fel, és jobb műsorokat csináljanak, mint a túloldal. Ettől függetlenül vannak olyan további tényezők, amik befolyásolhatják egy hazai interpretáció, vagy akár saját sorozat sikerességét. Ezek közé tartozik a streaming megjelenése (erről később), illetve akár az is, hogy mennyire ismételhető egy műsor, mennyire öregszik meg. Kolosi elmondása szerint például a fikciós tartalmak nagyon jól teljesítenek ismétléskor is, viszont az event-alapú műsorok, mint akár az X-Faktor már nem annyira. A fikciós tartalmak ennek megfelelően egyre nagyobb arányban költöznek át a streaming felületekre.

Befolyásoló tényező továbbá az is, hogy egy formátum jogtulajdonosa hogyan viszonyul a változtatásokhoz.

„Minél piacképesebb egy termék, egy formátum, annál jobban ragaszkodnak a jogtulajdonosok az eredeti változathoz"

– tette hozzá Kapitány, aki rengeteg ilyen eset mellett, ennek a fordítottjával is találkozott már. Erre példának A mi kis falunk eredeti, szlovák verzióját említette meg, ahol elmondása szerint egyenesen rácsodálkoztak a jogtulajdonosok arra, hogy egyáltalán valaki meg szeretné vásárolni a műsort. 

Németh Marika, a beszélgetés moderátora ezen a ponton megkérte a szakembereket, hogy soroljanak fel olyan műsorokat, amik külföldön sikeresek voltak, de itthon nem sikerült jól működő verziót készíteni belőle. Kapitány a „Rém rendes család Budapesten"-t említette sikertelenségként, Kolosi szerint „A széf" pedig éppen az ellenkezője volt, mivel ez a formátum nálunk sokkal sikeresebb volt, mint külföldön. Ilyen volt még a nézettség szempontjából abszolút nyerő Sztárbox, ami nyugat-európában messze nem kapott ennyi figyelmet a szakemberek szerint. Szerintük ezekből a példákból is látszik: hiába van egy erős koncepció, ha a pitch nem volt teljesen őszinte, vagy rosszak a forgatókönyvek, vagy nincs a gyártásra elég idő.

A műsorok megtervezése egy komplex folyamat: Wisinger elmondása szerint egy olyan csatornának, mint az RTL, már novemberben el kell döntenie, hogy a következő szeptemberben mit szeretne adásba adni. Ezeket a terveket a konkurencia, adott esetben kiszivárgott tervei teljesen romba dönthetik, és akkor újra kell tervezni az egész évet. „Úgy kell ezt a sokismeretlenes egyenletet megoldani, hogy aztán tíz hónap múlva jól nézzenek ki a azok a görbék" – mondta el Wisinger János a programtervezés nehézségeiről. Hozzátette, hogy miután valahogyan sikerül megoldani az egyenletet, jönnek a nézettségi adatok.

„Három autót törtem már össze a reggeli dugóban, mert a nézettségi adatokat néztem" 

– mondta el a producer a reggeli adatközlés utáni feszült pillanatokról.

Halott-e a tévé?

A beszélgetés résztvevői ezután a streaming és a lineáris tévés szereplők egyre fokozódó versenyéről osztották meg a tapasztalataikat. Mint kiderült, a streaming platformokkal nem csak a nézettségért, de a formátumokért is meg kell küzdeni. Kolosi elmesélt egy történetet, ahol épp Angliában járt egy tévés expón, és miután megtetszett neki egy formátum, egyből felhívta a jogtulajdonost. A telefonhívásból kiderült: már lecsapott rá a Netflix. De a streaming nemcsak ezen a téren változtat a piacon: Kapitány, mint független gyártó szerint mivel rengeteg külföldi streamingre szánt produkciót forgatnak itthon, ez megemeli a saját gyártású, magyar produkciók árát is.

Ez azt eredményezi, hogy a magyar színészek, technikusok egyre több időt töltenek el ezekben a nyugati produkciókban, és az azok által fizetett gázsival nagyon nehéz magyar határokon belül versenyeznie a lineáris szolgáltatóknak. Nem beszélve arról a már eddig is velünk lévő problémáról, hogy a magyar színészek iszonyúan be vannak táblázva, hiszen a tévés produkciókban való szereplés mellett színházi tagok is.

Ettől függetlenül a szakemberek nem gondolják, hogy végzetes kihívást jelentene a streaming. Szerintük a legfontosabb az, hogy tartalomgyártásról van, és volt végig szó. 

„Nem kell üzleti, vagy technológiai modellváltás ahhoz, hogy az ember más-más módokon gondoljon egy tartalomra attól függően, hogy milyen csatornára gyártja azt"

– mondta el Wisinger János a streamingtől való félelemről. Szerinte a különböző csatornákra más megközelítéssel kell elkészíteni a tartalmakat, és ettől az egész piac csak színesebb lesz. Kolosi ehhez hozzátette: nincs olyan nagy lineáris tévés cég, amelynek nincs már valamilyen streaming-lába. Az RTL esetében ez az RTL+, erre a felületre más szemmel gyártanak tartalmakat. 

„A tartalom nem változik, csak a platform" – értettek egyet a szakemberek, azon tapasztalataikból kiindulva, hogy a fiatalok már minden létező platformon fogyasztanak médiát, de ahogy látják, ezeknek a tartalmaknak pontosan ugyanaz a lényege, mint a lineáris tévés műsoroknak: a történetmesélés. 

Borítókép: A Metropolitan Egyetem workshopja / Kreatív