Harcosok Orbán médiafrontján – ez a címe annak a riportnak, amit a Die Tageszeitung (Taz) német napilap közölt Franziska Tschinderle osztrák újságíró két évvel ezelőtti ügye kapcsán, és amit szerdán elsőként a hvg.hu szúrt ki.
Tschinderle kérdezni mert
Tschinderle 2021-ben a Profil című lap munkatársaként e-mailben kereste meg a Fidesz európai parlamenti delegációját Orbán Viktor magyar kormányfő, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője akkori találkozójáról. Válaszokat nem kapott, helyette viszont több napos lejárató kampányt zúdítottak a nyakába.
Az M1 többször is többperces riportot szentelt annak, hogy elmondják, Tschinderle csupán azzal, hogy kérdéseket tett fel, a pártot provokálta.
Az osztrák újságíró még anno elmondta, hogy véleménye szerint nem kifejezetten őt, hanem minden munkáját tisztességesen végző újságírót járattak le ezekben az adásokban.
Az ügy, vagyis konkrétan a Kérdésekkel provokált az újságíró szalagcímmel ellátott M1-es híradós anyag gyorsan terjedt el az itthoni online térben mémként, majd gyűrűzött tovább, port kavarva nemzetközi szinten is. De nem ez volt az egyetlen tévés anyag, amiben igyekeztek lejáratni az osztrák újságírót.
„Nagyon csúnyán rágalmaztak, próbáltak a lehető legnaivabb és a legnevetségesebb módon ábrázolni” – mondta Tschinderle, miközben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is közbelépett és élesen tiltakozott az eset kapcsán, aki Szijjártó Péter külügyminisztert is felhívta. Továbbá a Riporterek Határok Nélkül és az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) is elítélte az adást, és az újságírók hírnevének megalázására és megsértésére hivatkozva az Európa Tanácshoz fordultak.
A Taz arról is ír, hogy szerintük Magyarországon egyáltalán nem ritkák az olyan esetek, amikor a Fidesz-kormány újságírók munkájába áll bele, vagy konkrétan újságírók személye ellen indít támadást, miközben a cikk azt is hangsúlyozza, hogy az elmúlt 13 évben a Miniszterelnöki Hivatal nagyrészben átvette a média feletti irányítást az állami és a magánszférában egyaránt.
Azt viszont külön kiemelik, hogy a Tschinderle-ügy magyar mércével mérve is kiemelkedik a többi közül.
Harc a globalisták és a jól tájékozottak ellen
A Taz hónapokig tartó kutatása során megkeresett több, az állami médiarendszerben magas beosztással bíró alkalmazottat, aktivistákat, politikusokat, független újságírókat és láthatott belső dokumentumokat is, amiből kiderült számukra, hogyan alakult ki egy magán- és állami médiakonglomerátum, aminek mentén teljesen természetessé vált a Fidesz-kormánnyal való karöltve dolgozás.
A Taz újságírói szerint a Tschinderle-ügy kapcsán felmerülő mechanizmusok azt mutatták meg, hogyan látja magát az állami média: egy jobboldali kultúrharc szereplőjeként, amiben meg kell védeni a nemzetet a globalistákkal, a tájokozottakkal és a liberális eszméket vallókkal szemben és mivel a független sajtót ezen fogalmak mentén értelmezik, ellene is küzdeniük kell.
A magyar Tucker Carlson
A Tschinderle-ügy idején Bende Balázs az MTVA szerkesztője volt, akit szintén meglátogattak a Taz újságírói. Visszavonulása óta most először beszélt közmédiás időszakáról, elismerve, hogy a kormánynak Magyarországon is van csatornája a hírműsorok vezetőihez, de ez csak egy informális együttműködés, és az MTVA felett nincs hatalmuk.
A kérdésekkel provokáló osztrák újságíró, Franziska Tschinderle ügyében viszont, a Taz által a magyar Tucker Carlsonnak, bunkó tévés személyiségnek titulált Bende nem tagadta, hogy a kormány küldte el nekik a lejárató riportokhoz szükséges információt.
Miután a Tschinderle-ügyről kérdezték, Bende elmondta, hogy már nem emlékszik mindenre, nem ismerte korábban Franziska Tschinderlét, és nem ismerte a Profil magazint sem, amelynél dolgozott. Hozzátette, továbbra is úgy gondolja, hogy Tschinderle kérdései politikai nyilatkozatok voltak, amivel azt akarta sugallni, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll jobboldali szélsőséges csoportokkal, nem pedig valaminek a kiderítésére irányultak.
Bende szerint a kérdések azt a benyomást keltették, hogy a magyar választók semmit sem tudnak a demokráciáról és a világról, hogy gondolkodás nélkül szavaztak, aminek az eredménye egy elnyomó, szélsőjobboldali, idegengyűlölő kormány lett, ami az emberek nyakába liheg és magával rántja őket a mocsokba – mondta Bende a Taznak.
Továbbá kiemelte, hogy egyáltalán nem sajnálja a Tschinderle-anyagok elkészültét, de azért hozzátette:
„Úgy gondolom, hogy ez egy olyan epizód volt az európai újságírás történetében, amelyre nem volt szükség.”
Arra a kérdésre, hogy hogyan jutott hozzá az e-mailhez, amelyet Tschinderle küldött a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának, Bende úgy emlékszik vissza, hogy a kormány küldte el az információkat a médiának. „Minden e-mailben érkezett. Először angol, órákkal később magyar nyelven is.”
Felvásárolt média
A Taz megszólította többek között Bodoky Tamást, az Átlátszó főszerkesztőjét is, aki a putyini Oroszország módszereit másoló rágalomhadjáratról beszélt, illetve arról, hogy az elmúlt években sok média beszüntette működését, és sok újságíró adta fel a munkáját.
A politikai rendszer pusztítására tekintettel nem volt értelme a folytatásnak – mondta a Taznak Baksa Roland, a Hvg.hu és a 24.hu korábbi munkatársa, aki 2022 áprilisában jelentette be visszavonulását.
Korrupció, figyelmen kívül hagyott kérések, nyilvános rágalmazások, újságírók elleni bírósági eljárások – ha ez így folytatódik, az elkeserítő és rémisztő. A propaganda pedig érezteti hatását: Orbán 2022 áprilisi újraválasztása megmutatta, hogy a többségnek nincs gondja azzal, milyen irányba mennek a dolgok ebben az országban – irja a Taz.
Tschinderle egyébként folytatni szeretné az ügyet, nem hagyja annyiban, újabb kérdéseket szeretne feltenni.
Borítókép: MTI
