hero
Kreatív 2021. június 18. 15:37
Hajózhatnak-e még valaha sima tengeren a nagyvállalatok?
A Telekom Agile Enterprise Summit agilis vállalati szemlélettel foglalkozó online konferenciáján jártunk. Az utolsó kerekasztal beszélgetés témája az agilis út jövőjére kérdezett rá.
EZ EGY PROMÓCIÓS MEGJELENÉS

Hogy néz ki egy agilis nagyvállalat jövője? Szükséges-e ez a management szemlélet mindenhol? Kinek miért működhet? A kérdéseket négy meghívott vállalati vezető járta körül Csaba Zoltán, a TAL Consulting ügyvezetőjének moderálása mellett, aki sok éve segít különböző vállalkozásokat az agilis keretrendszerek kidolgozásában. Résztvevő volt: Friedl Zsuzsanna – Chief People Officer, Magyar Telekom; Dr. Zolnay Judit – vezérigazgató, Metlife; Balogh Péter – vezérigazgató, Baconsult; és Kovach Anton – alapító, Shiwaforce.

A teljes beszélgetést itt tudjátok visszanézni.

Ott vagyunk már?

Csaba Zoltán a beszélgetés elején egy 2020-as agilitást vizsgáló kutatásból idézett. Eszerint a megkérdezett vállalatok 95 százaléka alkalmaz agilis csapatokat. „Már nem csak az informatikusok mániája az agilis szoftverfejlesztés, de az üzemeltetéstől a HR-en át a marketingig mindent áthat” – jellemezte a helyzetet. Csaba Zoltán a 2008-as válságra is visszautalt: szerinte az, hogy a tradicionális nagyvállalatok nehezebben álltak fel, az új digitális cégek pedig sikeresek lettek, nem a technológiai tudáskülönbség miatt alakult így, hanem az agilis management szemlélet miatt. „A munkaszervezési filozófiák meghaladták a hagyományos megközelítéseket, de eljutottunk-e már a vágyott célhoz? Látjuk-e az első repedéseket? Szétfeszítik-e a kereteket az egyre gyorsuló ügyfélelvárások vagy a modellek éppen most konszolidálódnak?”

Friedl Zsuzsanna
Az elmúlt húsz évben különböző iparágakban szerzett tudást és vezetői tapasztalatot. Csapatával a Telekomnál olyan munkakörnyezet kialakításán dolgozik, ahol élmény a munka és minden kolléga megbecsülve érzi magát.

Dr. Zolnay Judit
A Metlife vezérigazgatója, 2018 óta a magyar mellett a bolgár céget is vezeti. Sok jószolgálati tevékenységet is folytat, szerepelt a Forbes 50 legbefolyásosabb nőt bemutató listáján.

Balról jobbra: Balogh Péter,Friedl Zsuzsanna, Kovach Anton, Dr. Zolnay Judit, Csaba Zoltán

Balogh Péter
Az NNG alapítója, néhány fős startupból építette fel globális autóipari szoftver beszállító vállalatát. Baconsult nevű cégét vezeti feleségével, startupokat segít az indulásban. A Cápák között egyik mentora.

Kovach Anton
Agilis módon működő középvállalatot vezet, nagyvállalatokat segít abban, hogy sikeres digitális termékeket tudjanak piaca vinni. A hazai agilis közösség ismert figurája. 

Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az agilitás és hogyan jelenik meg a mindennapi életében, Zolnay Judit azt mondta, egy szóval versenyképességet, a mindennapi életben tanulást, a jövőt illetően pedig hosszú utat jelent ez a szemlélet. „Nekem a Shrekből a szamár kérdése jut sokszor eszembe, aki mindig ugrál, hogy ott vagyunk-e már? Számomra az agilis  a folyamatos tanulásról és fejlődésről azól” – válaszolt Friedl Zsuzsa. 

Kovach Anton azt mondta, számára a túlélést jelenti, Balogh Péter pedig válaszában azt hangsúlyozta, hogy az agilitás a jelenről, a valóság meglátásáról és a lehető leggyorsabb reakciókról szól. „A tavalyi év sok más mellett az agilitás éve volt: a cégvezetőknek le kellett mászniuk az elefántcsonttornyukból és megkérdezniük, hogy kinek milyen ötlete van, mert ő már nem tudja, mi lesz. Kiderült, hogy a császár meztelen és hogy a nagy tervek helyett a kisebbekre van szükségünk.” – hangsúlyozta a befektető. 

A járvány kapcsán Zolnay Judit a nomád ambíciót és a birodalmi elbizakodottságot állította szembe egymással, a merev szabályrendszerek elengedését akár controll freak szabálykövető pénzügyi szervezeteknél is. „Az tudott nyerni, aki három-négy nap alatt képes volt átalakítani például az ügyfeleihez vezető folyamatát. Szerintem fontos megtartani ezt a nomád ambíciót, mert már elindult a visszarendeződés.”

Jön-e a fekete hattyú?

Csaba Zoltán megkérdezte a résztvevőket, mire tudnak építeni agilis szemléletű vezetőként az itthoni kultúrában, ahol inkább a command and control az ismert irányvonal, a munkavállalók pedig jellemzően nem kapnak lehetőséget a saját véleményük kifejtésére. „Évek óta álmodunk arról, hogy olyan irányba állhatunk, amiben az emberek ki tudnak teljesedni. Soha ennyi hangot nem hallottam ebben a vállalatban, mióta elindultunk ezen az úton” – mondta Friedl Zsuzsa. 

Balogh Péter úgy látja, sok magyar startup igyekszik – néha túlzottan is – a nyugati kultúra elemeit lemásolni, de összességében jobban állnak agilitás terén, mint a nagyvállalatok. „Ha feltételezzük, hogy nyugodt tengeren hajózunk, akkor nem biztos, hogy agilisnek kell lennünk. De mikor hullámok vannak a tengeren – ahogy a Covid alatt megváltozott az oktatás, a munka, az egészségügy, a szórakozás – akkor mindenkinek agilisnek kell lennie. A kérdés az, lesz-e még valaha olyan időszak, amikor sima tengeren hajózhatunk. A hullámokat folyamatosan generálja a technológia exponenciális fejlődése, és vannak előre kiszámíthatatlan, a járványhoz hasonló black swan események is.” 

Kovach Anton a hullámok intenzitásával kapcsolatban egy még gyorsabb világról beszélt. Korábban elég volt évente reagálni egy-egy hullámra, ma viszont a negyedéves tervezési ciklus, de egyre inkább a kéthetes jellemző. Szerinte az agilis működéshez szüksége lehet egy új, még gyorsabban reagáló módszertanra.

Nem cél, hanem eszköz

Az itthoni járványreakcióról Balogh azt mondta, sok szempontból voltunk lemaradva, de például meglepően gyorsan álltunk át home office-ra. „A magyar vezetői lélekben még túl sok az egó, kevesebb a valóságra való nyitottság. De aki beleállt a változásokba, sokkal közelebb kerülhetett a csapatához.“ Szerinte lehet, hogy kevés cég keresett jobban, de aki dolgozott, az valamilyen területen képes volt erősödni – ugyanakkor ebben a folyamatban nagyon el is lehetett fáradni. 

Azzal mindenki egyetértett, hogy a járvány az agilis szervezetet hozta előnybe, Kovach Anton viszont kiemelte, hogy fontos okosan, értelemmel beleállni ebbe az irányba. „Kell a türelem, de ha valami eredménytelen, azzal ne legyünk türelmesek” – mondta. „Sokan palástolják a sikertelenséget az agilitással. Az agilitásnak rögtön és folyamatosan kell hoznia az eredményeket – amikor hibázni merünk, beszélünk róla és levonjuk a következményeket, az jelenti a valódi agilistást.” 

Csaba Zoltán rákérdezett, a Telekomnál hogyan működik a kettős rendszer, amiben egyszerre van jelen az agilis és a hagyományos szervezeti szemlélet. „Mi házon belül ezt bimodális rendszernek nevezzük” – kezdett válaszolni Friedl Zsuzsa. „Bármennyire igyekszünk, kialakult két világ a vállalaton belül. A vezetők közöttvannak tribe és hub leadek, de vannak tradicionális szervezetet irányító igazgatók is – ilyen például a sales vagy az ügyfélszolgálat. Viszont kialakítottunk olyan alkalmakat, ahol mindenki jelen van és közösen megyünk végig a tervezési folyamatokon. Fontos, hogy legyen közös nyelvünk, hiszen azz agilis módszertan nem cél, hanem eszköz.”

A hatékony olajtanker és a fordulékony motorcsónak

Balogh Péter olyan skálát említett, aminek az egyik végén a hatékonyság, a másikon az agilitás szerepel – már ha épp csendes a tengeren. „A nagyvállalat olyan, mint egy olajtankerhajó. Baromi sok olajat juttat hatékonyan A-ból B-be. Egy kis startup pedig motorcsónak: fordulékony, gyors, a zátonyon is könnyen manőverezik – de egyáltalán nem hatékony olajszállításban.” Balogh az NNG vezetőjeként épp ezen a vonalon egyensúlyozott. „Szerettem volna hatékony lenni, de a technológia tempója visszakényszerített az agilitásba.” A lényeg szerinte a megfelelő kompromisszum a rugalmas és merev struktúrák között, nem is kell minden munkakörnek agilisnek lennie. A vezetők között szóba került az automatizáció is: a jövőben lehetséges, hogy egy nagyvállalatnál csak az agilis rendszerben lesz szükség emberi munkára.

A jövővel kapcsolatban felmerült az is, hogyha a vállalatok óriási task-osztó szervezetekké válnak, amiben a „vagabond bérharcos” munkavállalók ki-becsekkolva végeznek feladatokat, akkor hová kerül a lojalitás, az értékek és a hosszú távú célok? Hogyan tud fennmaradni a hajó a háborgó tengeren, ha nem erős csapat irányítja? Balogh szerint a freelancerekkel kapcsolatban még lesznek meglepetések. „Ha a vállalat egy fa, a munkavállók pedig a törzs és az ágak, akkor sokáig úgy tekintettünk a külsősökre, mint levelekre. De már látszik, hogy a törzs is állhat freelancerekből.” Ezen a ponton viszont felmerült a szabályozói környezet, ami itthon még elég merev az ilyen típusú felépítéshez.

Zolnay Judit szerint az ellentmondásokat az újabb és újabb generációk fogják feloldani, ezzel kapcsolatban pedig a tanulás és a képzés a legfontosabb feladat. „Egy kilenc-tíz éves gyerek ki tud állni és el tudja mondani a véleményét a világról. Mikor viszont felnő és eljön dolgozni, már nem biztos, hogy ez a magabiztosság benne lesz. Oda kell mennünk a fiatalokhoz és olyan kompetenciákat adnunk nekik, mint a rugalmasság, az elengedés, az önbizalom. Mi vagyunk felelősek a jövőért.”

 Ha csak erre a beszélgetésre vagy kíváncsi, itt visszanézheted külön ezt is!