Március 10-én tartottuk a Kreatív zöldkonferenciáját, a Greenwave-t. Schillinger Attila vitaindító beszéde (amit írásban is közöltünk) megadta az alaphangulatot: amikor elfogadta a felkérést, még a vírus miatt kellett aggódni, azóta pedig már a háborún. És ami még szomorúbb, minden arrafelé mutat: ez így nem mehet tovább, lépni kell végre a Föld érdekében. Ezt járta körbe Litkai Gergely stand upja is, ami kicsit elviselhetőbbé tette klímaszorongásunkat.

Alább a kerekasztal-beszélgetések zanzáját adjuk közzé, és egy galériát az eseményről.

Zöldülni akar az ügyfél, mit tegyek?

Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting ügyvezetője, Varga G. Gabor, az Uniomedia head of contentje és Hajagos Rita, a Red Lemon Media managing partnere osztották meg a tapasztalataikat arról, miként lehet hatékonyan kommunikálni a zöld törekvéseket. A kerekasztal-beszélgetés tagjai között nem volt vita, a sikeres zöldkommunikáció alapelveiben egyetértettek. Ezek az alapelvek pedig a következők: fontos, hogy egy márka ne csak zöldségeket beszéljen, legyen mögötte valódi tevékenység is, az aktivitás legyen szemléletformáló hatású és lehetőleg lokális impacttel is rendelkezzen, az üzenet pedig legyen minél egyszerűbb.  Hajagos Rita ez utóbbinak a szószólója volt, amit azzal egészített ki, hogy vannak azok a helyzetek is, amikor az ügyfél kifejezetten szeretne valami olyan aktivitást kommunikálni, ami az átlagfogyasztó számára nehezen érthető és/vagy nem is igazán releváns. Mint mondta, az ilyen helyzetek igazán nagy kihívást jelentenek a pr-ügynökségek számára.

Szarvas Gábor a valódi tettek fontosságára helyzete a hangsúlyt, mint mondta, az ügyfelei esetében mindig törekszik arra, hogy együtt találják meg azokat a fenntarthatósági aspektusokat, amiket valamilyen formában lehet kommunikálni. Véleménye szerint ezeknek még csak nem is muszáj hatalmas dolgoknak lenniük, hiszen sok kicsi törekvés is kiadhat egy látványos, nagyobb célkitűzést. Ám ha ezek nincsenek meg, akkor a zöld kommunikáció csak egy szépségtapasz, és hiteltelenné válik.

Varga G. Gábor pedig a szemléletformálásról beszélt hosszabban. Kiemelte, hogy pont a világ zöldítésének folyamatában fentről lefele irányuló tendencia figyelhető meg, vagyis az, hogy a nagyvállalatok szintjén kezdődnek a szemléletbeli változások, amiket szép lassan a kisebb piaci szereplők is magukévá tudnak tenni. Hozzátette: nagyon fontos a cégeknél a vezetői, személyes elkötelezettség is ahhoz, hogy a fenntarthatósági törekvések sikerrel járjanak.

Influenszerek, akik zöldre váltottak

Az influenszeres szekcióba olyan véleményvezéreket hívtunk, akik népes követőtáborhoz tudják eljuttatni a zöld üzeneteket. Mengyán Eszter, a fenntartható divat hazai képviselője elmondta, hogy szerencséje van, a cégek már úgy érkeznek hozzá, hogy tisztában vannak azzal, milyen témákban vállal együttműködéseket. Nagy Judit a Nemakarokbeleszólni nevű oldal esetében máshogy látja, azt mondta, a céges megkeresések 80-90 százalékát élből elutasítják, pláne akkor, ha greenwashing szaga van az üzenetnek. 

Pumped Gabó azt mondta, a nagy multicégekkel általában nem vállal együttműködést, mert tudja, hogy nagymértékben környezetkárosító a működésük. Pumped Gabó nem a fenntarthatóság nagyköveteként lett híres, de idén mindenki legnagyobb meglepetésére zöld haragok kongatásába fogott a Fertő tavi beruházások kapcsán. „Fontosnak tarom, hogy a csomagolás legyen újrahasznosított anyagból. Minden év elején összeírom, hogy mik az idei céljaim, de aztán rájöttem, hogy ezek mindig anyagi dolgok, legyen jobb autóm meg több pénzem, de mi az, amit itt hagyunk a Földön, hogyan hagyjuk magunk mögött? Ezért kezdtem azzal foglalkozni, hogy a fiataloknak legyenek olyan céljai, amikkel nem csak az egójukat fényezik, hanem amitől jobb hely lesz a Föld, amikor itt hagyják” – magyarázta a bezöldülést az influenszer.

Az együttműködések kapcsán mindhárman azt mondták, a kommunikáció és a közös tervezés kulcsfontosságú, tisztában vannak az ügyfél igényeivel, de az ügyfélnek is meg kell értenie, hogy a tartalomgyártó nem tud hiteles maradni, ha nincs beleszólása a készülő anyagba.

Minden, amit a greenwashingról tudni szeretnél

A szekció összeállításánál arra vállalkoztunk, hogy összeültessük nagyvállalatok képviselőit a Cleanwashers mozgalom alapítóival, hogy a greenwashing problémaköréről vitatkozzanak. 

A beszélgetésen az átlátható fenntarthatósági kommunikációért küzdő Cleanwashers csapatát Paul Ágnes és Vér Balázs képviselte, a céges kommunikációs illetve fenntarthatósági oldal álláspontját pedig a Helltől Mihály Eszter, a MOL-tól Halász Ambrus hozta a kerekasztalba.

Legfontosabb tanulságok a beszélgetésből:

Mit nem csinál jól a Cleanwashers szerint a MOL

Egyelőre nehézkes az információszerzés lehetősége Paul Ágnes szerint a vállalat fenntarthatósági törekvéseiről. Kulcspontokon, például a MOL anyagaiban Scope-3-ként hivatkozott, fogyasztók általi károsanyag-kibocsátás területén nincs  világos cél a vállalásoknál. 

Vér Balázs szerint a legfontosabb az lenne a vállalati kommunikáció terén, hogy olyan érdeklődő is értse egy cég zöld törekvéseit, akinek csak 10 perce van, de olyan fogyasztó is elmélyedhessen ezekben a riportokban, akit mélyen érdekel a téma.

Mit csinál jól a Cleanwashers szerint a MOL

Nem tetszeleg a zöld aktivista szerepében, helyén kezeli saját szerepét – ezt sajnos sok nagy szennyező megteszi. Illetve a cég nem tolja át a felelősséget a fogyasztóra. Halász Pál Ambrus szerint a MOL részéről megvan a szándék, ám számos fejlesztésükhöz még időre van szükség, és nem minden zöldítő újításukat (abroncs- vagy sütőolaj-újrahasznosítás) teszik a kirakatba, mivel ezek nem a core business részei.

Hell: Nem kell 2030-ra jósolni

Mihály Eszter azt hangsúlyozta, hogy tőle sokszor kérik, tegyen vállalásokat a cég hosszútávra is. Szerinte ennél jóval fontosabb, hogy már elért vagy folyamatban lévő fejlesztésekről tájékoztassák pontosan a fogyasztókat. Ezért is használja most ezt a stratégiát az alumínium újrahasznosítása esetében a cégcsoport. A beszélgetésben szóba került a cégcsoport tatai szállodaépítése is, ami nagy viharokat kavart, épp természetvédők körében. Mihály Eszter szerint a projekt körül kommunikációs félreértés történt, a cég igyekszik átláthatóan kommunikálni a helyiekkel.

Hogyan kommunikáljuk helyesen a vállalásokat? 

Vér Balázs szerint nem baj, ha egy cég kifelé is elérhetővé teszi a törekvéseit, ám ezek ne mutassanak nagyon távoli pontra, és legyenek számon kérhetőek. Szerinte sokkal célravezetőbb, ha egy cég apróbb lépésekre bontja a fejlesztéseit, és azt is hangsúlyozza, ebben mit segíthet a felhasználó a saját szintjén. Vér úgy véli, a piac részéről lesz egyre nagyobb igény a fenntarthatósági törekvésekre, mert már most látszik, hogy a befektetők képviselői is ezeket a fejlesztéseket kérik számon egy-egy cégen. Ez a szemlélet pedig magával hozhatja, hogy a befektetői igények a szabályozás területén is megjelenjenek.

Fenntarthatóság és business

A céges szekcióban a Magnetbank és a Rossmann képviselői számoltak be fenntarthatósági törekvéseikről. Lévai Gábor a Magnettől elmondta, a bankok értékvállalása különösen fontos ezen a területen, hiszen ők finanszírozzák, hogy nem zöldek a vállalatok. Szerinte a fogyasztók magatartásváltoztatásához elsősorban információ, illetve kis lépése kellenek. Az a tapasztalatuk, hogy ehhez a változáshoz a leghatékonyabb véleményvezéreket használni. A cégek pedig úgy érhetik el a zöld hitelességet, ha mérhető paraméterek alapján, objektív önvizsgálatot végeznek, illetve ehhez külső auditálást is rendelnek.

Varga Anita Ágnes a Rossmanntól elmondta, nemrég elkészült az első fenntarthatósági jelentésük, amelyhez karbonlábnyom-felmérés is társult, és “ megdöbbentő dolgok derültek ki”, ezért most részletes akciótervet dolgoznak ki, hogyan tudnak az eredményeiken lépésről lépésre javítani. Egyik első akciójuk az akciós újság példányszámának csökkentése. Ezen kívül edukációs videósorozatot indítottak, illetve nagyobb hangsúlyt helyeznek a saját márkás termékek marketingjére, amiknél egy kicsivel többért fenntartható terméket kaphat a fogyasztó.

A konferencia együttműködő partnerei voltak: KPMG, Philip Morris Magyarország.