Marosi Gergő 9 évesen, 1996-ban kapta meg az első mezét, a Honvéd piros-fekete csíkos darabját, amit a Gösser szponzorált. Utána minden szülinapra és ünnepre ez volt a kívánsága, egészen a gimnáziumi évekig. Majd felnőttként tért vissza a mezgyűjtéshez, ami mára igazi szenvedéllyé vált. Több mint 100  focipóló sorakozik a gardróbszekrényében, igazi vintage darabok is az 1996 és 2006 közötti időszakból, ugyanis felnőttként megkereste a gyerekkori emlékeihez kötődő meccsek mezeit és használtmez FB-csoportokban felhajtotta azokat a darabokat, amiből csak gyerekméretei voltak meg. „A legutolsó szerzeményem pont annak a felnőtt változata volt, amit 1996-ban kaptam”.  

Sportsból streetwear

Gergő szerint az egyik legnagyobb változás a sportmezek piacán, hogy az utóbbi tíz évben már streetwearként is tökéletesen funkcionálnak, pedig régen még meccsen kívül ciki volt hordani,  „megszóltak, amikor gyerekként felhúztam suliba a mezt, ma már minden második gyerek hordja”. Ezért váltak sokkal inkább prét-a-porter-jellegűvé a focista felsőrészek, feltűnő például, hogy míg régen sokkal bővebb szabásúak voltak a mezek, manapság már tökéletesen alakhoz simuló, egyenes, vagy akár derékban karcsúsított szabást találnak ki a gyártók. A nyakkivágásnál is észrevehetők utcai viseletekhez alkalmazkodó, sőt a következő, eggyel elegánsabb dress code fokozatra, a casualra utaló nüanszok, mint a gallér.

Sablonra fújnak

Másik megfigyelhető jelenség a válogatott mezek világában, hogy a nagy sportszergyártók exkluzív szponzorszerződései miatt egyre sablonosabbakká váltak. Az Adidas például az idei foci-Eb-n hat nemzeti válogatottnak adta a ruházatát, a márka érthető érdeke, hogy felismerhető legyen a három vonalon kívül is, ahogy a Nike pipája sem az egyetlen megkülönböztető eleme annak a kilenc csapatnak, amiket sokmillió euróért elhozott a sportszeróriás. 

Marosi Gergő szerint ez éppenséggel visszatetszést kelt a rajongókban, akiknek prioritás a csapatuk egyedisége a pályán, hisz a lelátón és a pályán kívül ők alkotják a kereskedelmi forgalomba kerülő mezek célcsoportját, és nem szeretnének összetéveszthetők lenni más csapatok drukkereivel.

A csóvák idén az Adidas-mezek velejárói, minden általuk szponzorált csapat ruházatán nagyjából ugyanott találhatók meg a lángnyelvek, hozzáidomítva a válogatott nemzeti vagy egyéb designelemeihez, színeihez. 

A Nike sablonossága a szegélyeken és a nyakkivágáson követhető, de mivel nem minden egyes kollekcióra erőltették rá, ők a nagyobbak közül azok, akik legkevésbé tolják az arcunkba a saját márkájukat. Tőlük származik az angolok szettje, ami a legelegánsabb kollekció az idén színeiben, letisztultságában és szabásában.

A kisebb sportszergyártóknak Marosi szerint sokkal könnyebb dolguk lehet egyediség szempontjából, logikus, hisz, ha csak egy vagy két válogatottnak adják a mezét, az nem köszön vissza úton-útfélen, a foci-Eb esetében konkrétan a leláton és a pályán összecsapó csapatok hacukáján. 

Ezt a megállapítást valamennyire árnyalja a Macron szponzorációs megállapodása az albánokkal és a grúzokkal. Az olasz sportszergyártó 2023-ban szerződött, és ekkoriban újította meg a designt, így a foci-Eb-re nem hoztak ki új modelleket a válogatott részére, hanem ugyanabban küldi pályára a focistáit, mint akár a selejtezőkben vagy más válogatott meccseken. Náluk az újítás csak 2025-ben következik. 

Hummel, a dán rebell

A dánok saját márkája, a Hummel viszont kedvére egyedieskedhet, és teszi is bátran, most például fényes anyaggal és pixelmintával játszik mindkét mezen, a hazai piros színhez képest az idegenbeli fehér meznek van gallérja is. A Hummel már az előző nemzetek közötti bajnokságon is vállalta a különvéleményét: 2022-ben a mez színeiben jelenítették meg ellenérzésüket a világbajnoki torna katari vendéglátóval szemben, a stadionok építése közben halálra dolgoztatott vendégmunkások emlékezetére a gyász színében gyártották le a harmadik mezt, a dánok home és az away mezein pedig „láthatatlanná” tették a Hummel-logót, ezzel fejezték, ki, hogy nem kívánnak egy lapon szerepelni a zsarnoki hosztokkal. 

Idén a németeknél több balhé is tarkítja az egyébként legkelendőbbnek kikiáltott válogatotti pólósztorit. Először az verte ki a biztosítékot, hogy a szövetség 70 év után felmondta a szponzorációs szerződést a német sportszergyártó óriással, az Adidas-szal, ugyanis az amerikai Nike kétszer annyit, 100 millió eurót ajánlott ugyanazért, amiért a honi márka csupán 50 milliót. A döntést szimplán hazaárulásként könyvelték el, hangos volt tőle a sajtó, de mindhiába: 2027-től már Nike-ban focizik Nagelsmann nationalelfje. A következő kellemetlen mezepizód az volt, amikor a 44-es mezt ki kellett vonnia az Adidasnak a forgalomból, a számjegyek ugyanis egy az egyben az SS feliratot idézték meg a náci Németország idejéből. A szélsőjobboldali AfD és a neonácik hangoskodására az Adidas nem akart semmilyen szinten rezonálni. 

Helyette kijöttek a foci-Eb történetének egyik legkülönlegesebb away, azaz idegenbeli mezével. A rózsaszínes-lilás trikó bár a konzervatívabb, nemzeti színekhez ragaszkodó focirajongók tetszését nem nyerte el, mostanra úgy tűnik, mindenki másnak belopta magát a szívébe, a hírek szerint ez a modell fogy épp a legjobban. 

Kultúrcolor

A másik különleges szereplője a foci-Eb mezlátképének a belgák design-ja. A hazai trikó burgundivörös-arany kombinációja sem egy megszokott árnyalat a sok-sok fehér-piros kombó között, de az igazi kuriózum a trabantkék idegenbeli trikó, ami Tin-tin, a belga történelmi mesefigurára referál, kombinálva ugyanazzal, a focin talán még sosem látott világosbarnával, amiben a nemzet mesehőse kalandozott kutyájával a belga Hergé által megteremtett világban.

Az elrugaszkodás a sablonoktól Marosi Gergő szerint függ a felszerelés kinevezett funkciójától is. A home és away mezen kívül van már külön warm-up (bemelegítő) és harmadik szett is, ezeken mind lehet bátran cifrázni, ha a sportszergyártó és az adott nemzeti szövetség úgy akarja. (Voksán Virág nyomán bemutatjuk az argentínok warm-up szettjét - de mi tudjuk, hogy ők most kevésbé esélyesek az Eb-n, a Copa Americán annál inkább)

Vannak olyan designelemek is, amik referálnak valamilyen kulturális vagy történelmi eseményre. A franciák túlméretezett kakasa például az FFF (az 1919-ben alapított Francia Labdarúgó Szövetség) történelmi logója, ami egyben nemzeti jelkép is, a coq de gaulois, azaz a gall kakas egészen máshogy nézett ki az utóbbi években és bajnokságokon a franciák mezén. Míg 2018 óta egy minimálszárnyast prezentált az FFF, most mégis egy méretes, sárga árnyalatokban pompázó kakas díszeleg a Mbappéék jobb mellkasán, az utóbbi idők letisztult sötétkék egyszínű mezeihez képest pedig az idegenbeli mez jobbról balra színváltós hosszanti csíkos mintázatú, első látásra inkább hasonlít hálóruhára, mint egy ready-to-wear pólóra. 

Van magyarázat, a bemutató alapján a nyolcvanas évek nemzetegyesítő focitörténelmére emlékeznek ezekkel az elemekkel, és ugyanezért váltottak a hazai mez színvilágában a visszafogott elegánsabb sötétkékről a jóval világosabb királykékre, ami a Les Bleus-t évtizedekkel ezelőtt öltöztette. 

A magyar mez esetén nem találunk hasonló visszautalást a mostani tornán, nincs is róla sok mondanivalónk. Sokan visszasírják az előző modellt, aminek a mellrészére applikált trikolor az Aranycsapatot idézte. 

Trikótól lefelé is történnek dolgok

Bár a mezeké a főszerep a bajnokságokon, a nadrágokon és a zoknikon is láthatunk egyedi elemeket, olyan kiegészítő részleteket, amik harmonizálnak, vagy épp ellenkezőleg, kellemes kontrasztot teremtenek a felsőrésszel. Így például jó ötlet volt a kék nadrággal párosítani az említett idegenbeli mezt a franciák esetében, hogy megtörjön a pizsi-hatás. 

A csehek home nadrágján fehér alapon egy kék csík ível fenék alatt, a póló hátsó felén található csíkjával párhuzamosan. Ez azonban csak akkor különleges, ha nem nézzük tovább a meccseket, ugyanezt megtaláljuk ugyanis a szerbek szettjében is, csak más színkombinációban. De várjunk csak, hát ilyen az osztrákoké, és a svájciaké is! Ó, hogy őket mind a Puma öltözteti? Hiába, a borsos összegű szponzorációba bele kell férjen némi sablonos márkaidentitás.