Újszerű irányzat rajzolódik ki a kortárs kínai irodalomban: egyre több kínai (sokszor fizikai) munkás ad irodalmi formában betekintést abba a gazdasági nyomásba, amelyet a munkája során megél. Ennek egyik legfrissebb példája Vang Csiping, aki ételfutárként dolgozva lett díjnyertes költő – számolt be a BBC. 

A Low Flight (Alacsony röptű repülés) című verseskötet – amelynek darabjai gyakran a kiszállítások közti szünetekben születtek – elnyerte a Lu Hszün Irodalmi Díjat, Kína egyik legfontosabb irodalmi elismerését. A díjat a modern kínai irodalom atyjának tartott Lu Hszünről nevezték el.

Wang 2019 körül kezdett ételfutárként dolgozni, de az irodalom iránti szenvedélye korábban gyökerezik. Az elmúlt évtizedben rendszeresen publikálta verseit és esszéit közösségi felületeken, ahol fokozatosan egyre nagyobb figyelmet kapott.

Az áttörést 2022 hozta meg számára, amikor Man in a Hurry (Siető ember) című verse vírusként kezdett terjedni az interneten. A költemény azon a frusztráló élményen alapult, amikor 2019-ben egy alaklommal órákon át tartott egy kiszállítás, miután a megrendelő rossz címet adott meg. A vers 2023-ban megjelent első verseskötetének címadója is lett. 

A most díjazott kötet 2024-ben jelent meg, és mintegy 200 futárral készített interjú adta hozzá az inspirációt. Vang művei a gig economy világának hétköznapi feszültségeit, kiszolgáltatottságát és emberi pillanatait ragadják meg. Egyik sora szabadfordításban így szól:

„Ki mondta, hogy szárnyalni csak magasan lehet? Alacsonyan repülni is repülés.”

A költő útja korántsem volt egyenes. Csiangszu tartományban született, de anyagi nehézségek miatt már fiatalon abbahagyta az iskolát. Évtizedeken át alkalmi munkákból élt: dolgozott építkezéseken, gyűjtött hulladékot, árult utcai standokon, mielőtt futár lett.

A rangos díj ellenére Vang nem tervezi, hogy felhagy a munkájával. Mint egy interjúban elmondta, nem anyagi okokból dolgozik: „Szeretem a munka hangulatát, és formában tart. Földközeli életet akarok élni, a díj pedig nem változtat meg.”

Győzelme egy szélesebb kulturális trend része. Az utóbbi években Kínában egyre több „kékgalléros” dolgozó jelenik meg az irodalmi színtéren. Hu Anjen egykori futár I Deliver Parcels in Beijing című memoárja például bestseller lett, míg Fan Jüszu önéletrajzi írása 2017-ben robbantotta fel az internetet.

Lu Hszün öröksége ma is él: szatirikus művei a társadalmi problémákra reflektáltak, és ma a fiatal generáció is új jelentéseket talál bennük. Nem véletlen, hogy egyik karaktere, Kung Icsi, az utóbbi években mémként is feltűnt – a munkát kereső, kiábrándult fiatalok szimbólumaként.

Nyitókép: Vang Csiping