Ez a cikk eredetileg a Kreatív 2022/1-2. számában jelent meg.

A Mito története egy kétszobás, Papnövelde utcai lakásban indult, ahol egy hónapig internet sem volt, a három alapító mobilnetjéről indították az első projekteket, vagy kiugrottak egy Kálvin téri kávézóba stabilabb netért.

Farkas Albert (Berci), Kovács Balázs (Craft) és Pőcze Balázs 2007-ben bútoroztak össze. Mindhárman korábbi munkakapcsolatból ismerték egymást. Először inkább online tartalomszolgáltatásban, sőt, még a Facebook előtti időkben közösségi platformon gondolkodtak, de hamar kiderült, digitális kommunikációs szolgáltatással tudnak inkább megtapadni a piacon, és a nagy ívű terveiket is finanszírozni kellett valamiből. A legelején más ügynökségektől lepasszolt munkákat kaptak el, majd jöttek az alanyi jogon, ismeretségeken keresztül szerzett feladatok, utána pedig a tenderek.

A tizenöt évvel ezelőtti indulást a Mito harmadik irodájában elevenítettük fel az alapítókkal, a Centrál Kávéház feletti irodaházban három emeleten laknak, már amennyire az aktuális járványhullám engedi a bejárást.

Farkas Albert hármójuk közül a számok, a rendszerek, az Excel embere, de ő emlékszik jobban a fontosabb ügyfélszerzésekre és arra is, melyik évben ugrott a legnagyobbat a létszám. „Egy kisebb céget könnyebb finanszírozni, ez volt az egyik szerencsénk, a másik pedig a gazdasági válság utáni magyar digitális reklámpiac helyzete.” A Kirowski, a Carnation és az Arcus volt a három meghatározó szereplő, őket el is bírta a piac. Néhány év alatt a Kirowskit és a Carnationt felvásárolták, ezzel a szűken vett digitális irányuk kibővült, az Arcus pedig bedőlt, teret engedve a kis ügynökségnek, a Mitónak.

A hármas

Az induláskor Kovács Balázsnak voltak leginkább digitális gyökerei, az internet gimis korától kezdve meghatározó szerepet kapott az életében, programozó végzettséget szerzett, a Mito előtt a Carnation grafikai és kreatív csapatát vezette. Social mediával is ő kezdett először foglalkozni hármójuk közül, és ő látta meg az appokban a potenciált. Folyamatosan az újdonságot keresi, egy erősen technológiai ember, kicsit jövőbe látó, aki szeret kísérletezni. Jó pár éve hátrébb lépett a Mito mindennapi életéből, de amolyan svájci bicskaként bármibe bedobható, legutóbb ő menedzselte le az irodaváltást, majd tárgyalt újra minden részletet a Covid kellős közepén a tulajdonossal, mert hirtelen se pénz, se szükség nem volt többezer négyzetméter irodára, miután az operáció szinte egy nap alatt állt át otthoni munkavégzésre.

A piacon tudni lehet, hogy a Mitónak három alapítója van, de őt alig ismerik, miközben kevés olyan new business volt a cég kezdeti szakaszában, amihez ne lett volna köze. Dolgozott az Iwiwen, de ő felelt az első nagyobb social media ügyfelük, a Coca-Cola-munkákért is. Mindig voltak és vannak side projektjei a Mito mellett. „A cégben jellemzően a hálátlan, összetett feladatok jutnak rám, amit nem vállal senki” – összegzett röviden nevetve.

Pőcze Balázs ezzel szebben úgy érzi, ő pontosan ugyanazt csinálja tizenöt éve. „Vannak kiemelt projektjeim és ügyfeleim, mint mindig, és az időmből egy 30 százaléknyi szeletet adok a tanításnak, a mentorálásnak.” Egy befejezetlen filmszakos diplomával kezdetben televíziós műsorokban volt szerkesztő, de a Mito előtt megjárta a nyomtatott sajtót és néhány ügynökséget is kreatívként és szövegíróként.

„Félévente megkérdezem Danit (Kövesházi Dániel, a Mito Creative vezérigazgatója – a szerk.), mit csináljak, miben kell a segítségem. Így mindig van néhány kiemelt kreatív projektem és ügyfelek is, akik hozzám kötődnek. Nem vagyok a legjobb vezető, nem vagyok csapnivaló sem, de inkább a mentorálás, a tanítás való nekem, ezért erre mentem inkább.” Nemrég megörökölte a BGE-n a legendás Sas István legendás kampánytervező kurzusát, ahova mitós kollégáit is vitte, közösen tartják az órákat. Mellette a Mitónak több, „végzettséget nem adó” saját képzése is van, ilyen például a Marosi Gergellyel, a Mito kreatív igazgatójával 9 éve közösen menedzselt reklámképzés, az Intro, ahol már 47-en végeztek, közülük húszan reklámügynökségnél dolgoznak, nem mindannyian náluk, de ezt nem bánják, hiszen szándékaik szerint a teljes szakmának, részben a konkurenseikkel, ügyfeleikkel közösen képzik az utánpótlást.

Ügyfelekkel, egykori és jelenlegi kollégákkal beszélve kiderült, mindezek mellett Pőcze Balázs leginkább az az arc, akivel a Mitót azonosítják. Nyitott, erőltetés nélküli kedvessége a tárgyalásokon, de a rekrutációban is nagy előny. „Amikor beléptem a céghez, nem sokkal később találkoztunk a liftben. Tudta, honnan jöttem, hogy hívnak, hogy hívják a kutyámat. Ő ilyen” – mesélte a Kreatívnak Tolnai Ferenc, aki négy és fél éve dolgozik a Mito digitális csapatában, UX designer.

Lehengerlő tárgyaló, mondják mások, kenyérre keni az ügyfeleket. „Ha Balázs benne van a projektben, az nekem ezer százalék garancia arra, hogy a végén minden rendben lesz” – mondta nekünk Pejkó Tímea, aki több ügyfélgúnyában (FHB, GreenGo, NMHH) is rendelt meg munkákat a Mitótól. Elsőként az FHB-nál, amikor kis ügynökségként szavazott nekik bizalmat. Jó emlékeket őriz a közös munkákról: „Amellett, hogy hihetetlenül kreatívok, nagyon rugalmasan alkalmazkodnak az ügyféligényekhez, állandó és élő a kapcsolat, akár együtt dolgozunk, akár nem”.

Farkas Albert, Berci, kapta el az elejétől fogva a számolós feladatokat, a projektmenedzsmentet, ő a technokrata a csapatban. A Corvinuson tanult szakember némi ügynökségi tapasztalattal vágott bele a Papnövelde utcai kalandba, látott már felépülni, nagyra nőni céget korábban. Övé az ügyvezetői szerep, emellett lelkesen tanult bele a szervezetfejlesztésbe. „A Mito sikerének egyik titka az, hogy a szervezet elbírta a növekedést, sosem omlott össze tőle” – mondta erről. 

Arányaiban a legnagyobb létszámnövekedés eddig egy év alatt a 15-ről 45 főre bővülés volt. Abban az évben nyerték meg a Vodafone-t, a céget ismerők szerint az volt a felfelé indulás egyik fontos mérföldköve. „Mázlink volt. Amikor a Vodafone meghívott minket a digitális tenderére, a cégnél az illetékes csapat egy főből állt. Megnyertük a munkát, és együtt nőttünk az ügyféllel. Később elképzelhetetlen lett volna egy olyan kicsi céggel megnyerni azt a tendert.”