Ilyen volt belülről az ellenzéki kampány összeomlása címmel írt részletes cikket a Direkt36 öt újságírója. Szabó András, Panyi Szabolcs, Matyasovszki Fanni, Szőke Dániel és Pethő András az elmúlt másfél hónapban azt kutatta, hogy mi zajlott a színfalak mögött az ellenzéki kampányban. Több mint harminc olyan emberrel beszéltek, akik aktív résztvevői vagy közeli megfigyelői voltak az eseményeknek.

Olyan kép rajzolódott ki, amely alapján egyáltalán nem csoda, hogy az ellenzék csúfos választási vereséget szenvedett. Bár a Fidesz óriási erőforrásaival és propagandagépezetével szemben eleve kevés esélyük volt, a sikert akadályozta a saját belső megosztottságuk, a fontosabb szereplők közötti rivalizálás és bizalmatlanság, valamint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és más vezetőknek a képességbeli hiányosságai is.

Már a nulladik próbálkozás sem sikerült

Márki-Zay Péter az ellenzéki előválasztás második fordulójának eredményhirdetése előtti estén visszautasította két tapasztalt kampánytanácsadó – Tóth Péter és Ruff Bálint – javaslatát, hogy a siker érdekében tovább kell haladnia azon az úton, amelyen az előválasztási küzdelem során elindult. Ők óva intették attól, hogy hatalmi alkudozásokba kezdjen az ellenzéki pártok vezetőivel, mert szerintük így le fogják őt darálni. Közölték vele azt is, hogy szerintük nagyjából egy hete van arra, hogy átvegye a kommunikációs és tartalmi irányítást az ellenzéki összefogás felett, és ha nem teszi meg, akkor meg fog bukni. Márki-Zay nem kért a kampányszakemberek tanácsaiból, azt mondta, hogy ő fogja irányítani a kampányát a felesége segítségével, mert az üzleti életben is azt szokta meg, hogy a cégek élén álló ember hozza a döntéseket. 

A Direkt36 szerint nem lehet persze tudni, hogy mennyiben alakult volna másképp a választás, ha Márki-Zay hallgat a meghívott tanácsadókra. A végeredmény – a Fidesz újabb kétharmada és az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok szavazótáborának jelentős csökkenése 2018-hoz képest – ugyanakkor azt mutatta, hogy az előválasztás után folytatott kampány egyértelmű kudarccal zárult az ellenzék számára.

Ismerős nevek a kampánystábban

A feszültséget növelte, hogy Márki-Zay Péter – a Momentum figyelmeztetése ellenére is – Zaránd Pétert bízta meg a kampánystábja vezetésével. Ő volt korábban a Puzsér Róbert 2019-es sikertelen önkormányzati kampányát vezető szakember, illetve a Momentum egyik alapító tagja és kampányfőnöke, de a vezetőség egyes tagjaival támadt konfliktusai miatt 2018-ban távozott a pártból. 

Az ellenzéki összefogás központi kampánystábját gyakorlatilag a nulláról építették fel, a csapattagok nagy része a Momentumtól, Karácsony Gergely környezetéből és az MSZP-től érkezett, valamint Zaránd hozott szakembereket a piaci szférából is. A kreatívigazgatói posztra például Marosi Gergő került, aki a Kreatív információi szerint a Mitót hagyta ott ideiglenesen, hogy a kampányban dolgozhasson – ő egyébként már korábban is részt vett a Momentum kampányaiban. A kommunikációs igazgató pedig Simon András ATV-s műsorvezető lett, aki először csak külső segítséget ajánlott fel Márki-Zaynak, de aztán a jelölt meggyőzte, hogy csatlakozzon hivatalosan is a stábhoz.

Mellettük feltűnt két, az ellenzéki térfélen veteránnak számító kampányszakember: Gál J. Zoltán, aki a 2010 előtti szocialista kormányokban töltött be magas pozíciókat, 2018 óta pedig Karácsony Gergely főpolgármester stratégiai tanácsadójaként dolgozik, illetve Szigetvári Viktor, akinek politikai tanácsadói karrierje szintén a szocialista kormányzás idején indult el, most pedig a Datadat nevű közösségi médiás cégén keresztül csatlakozott be a kampányba. 

Zaránd szorosan együtt dolgozott ezekkel a szakemberekkel – Simonnal, Gállal és Szigetvárival –, és lényegében ők alkották a kampánystáb vezetői magját. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Márki-Zay körül megmaradt az a kör, akik már évek óta mellette voltak, és segítették őt előbb hódmezővásárhelyi, majd országos politikai építkezésében. Ők jellemzően az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomból (MMM) kerültek ki, akik sokat dolgoztak Márki-Zay előválasztási kampányában is, és most fenntartásokkal nézték a Zaránd által felépített stáb működését.

A kampánystáb egyik tagja azt mondta, hogy az MMM-esek úgy érezték, hogy „ők a győztesek, megcsináltak egy nyertes kampányt, és most hirtelen a vesztesek akarják megmondani, hogy mi legyen”. 

A háttérbe szorult MMM-es figurák között volt Gurzó Ákos marketingkommunikációs szakember, aki az előválasztási kampányban még Márki-Zay egyik legközelebbi munkatársa volt. Ő volt az ötletgazdája a politikus zakójáról soha nem hiányzó kék szalagnak, illetve annak, hogy a Márki-Zay egyik korábbi beszédében előforduló „Csak felfelé” mondás legyen a szlogen. A miniszterelnök-jelölti kampánystábban ugyanakkor már nem kapott formális vezető pozíciót, és egy időre el is tűnt. 

A Direkt36 úgy tudja, hogy szinte mindenről, akár a legapróbb kampánykérdésekről is Márki-Zay akart dönteni, ez a hozzáállás megmutatkozott például a kampánydizájn és a kampányújság kérdésében is. 

További háttérinformációkat a kampányszervezeten belül és a pártvezetői szinten is elmérgesedő viszony alakulásáról a Direkt36 cikkében itt olvashat.