Becsült olvasási idő: 2 perc
Elfogadta a parlament a Google-adót

Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány jövő évre javasolt adócsomagját, amelynek része a reklámadótörvény módosítása is.

A parlament döntésével felhatalmazta az adóhatóságot, hogy kísérletet tegyen a nagy világcégek megadóztatására. A kormány az elfogadott javaslatában "magyar Google-adóként" említett rendelkezéssel, vagyis a reklámadó megfizetésének kikényszerítésével kívánja bevonni a közteherviselésbe a legnagyobb technológiai vállalatokat. Ez alapján elsőként 10 millió forintos, majd később többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhatnak azok a Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklámközzétevők, amelyek nem tesznek eleget az adóhatóság felhívásainak - olvasható az MTI-n.

Mint arról a Kreatív is beszámolt, bő egy hónappal ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter "Törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról" nyújtott be törvénymódosítási csomagot, amelynek része volt a reklámadó megváltoztatása is oly módon, hogy a külföldön adózó cégeket, illetve a közzétételi nyilatkozatot nem adó reklámközzétevőket is súlyosan büntethesse az adóhatóság.

Az első módosítás, hogy az a cég, akinek adózási kötelezettsége van Magyarországon, de az állami adóhatóság adózóként nem vette nyilvántartásba, 15 napon belül nyilvántartásba kell magát vetetnie, ellenkező esetben 10 millió forint bírságot szabhat ki rá az adóhatóság.

Ha a bírság kiszabása után sem történik meg a nyilvántartásba vétel, az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát lehet kiróni a vállalatra (tehát először 10, majd 30, 90, 270 stb. millió forint bírságot), de legfeljebb összesen 1 milliárd forintot.

Ebben az esetben van még egy érdekes kitétel a tövénytervezetben: azok a cégek, amelyek az előző évre nem nyújtottak be adóbevallást (jellemzően Magyarországon nem bejegyzett, itthon nem adózó, külföldi illetőségű vállalatokról van szó), akkor az adóhatóság 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg automatikusan.

Nem kifejezetten a külföldi cégek ellen, de rájuk is vonatkoztatható a következő módosítás, ami a kötelező közzétételi nyilatkozat elmaradását szankcionálja. Eszerint ha a reklámközzétevő (tehát például a médiatulajdonos) elmulasztja a hirdető felé a közzétételi nyilatkozat megküldését, a felhívástól számított 8 nap múlva 500 ezer forint bírság szabható ki rá.

Ha a reklámközzétevőt újra fel kell szólítani, hogy küldje meg a nyilatkozatot a hirdető számára, 10 millió forint bírsággal sújtható. Mulasztás esetén a NAV az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.