A Kreatív Reggeli Gondolatok konferencia előadói és résztvevői a bulvárlap-piac hirdetési lehetőségeit járták körül, többek között arról esett szó, hogy kiknek érdemes ezekben a sajtótermékekben hirdetni, és hogy olvasottsági adatoknak vagy a minőségi környezetnek van jelentősége a médiamixek összeállítása során. A Reggelin elhangzott, hogy az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben jelennek meg olyan hirdetők is a bulvárlapokban, amelyek korábban inkább máshol hirdettek.

„A bulvárlapokban reklámozó cégek közébe a prémium termékeket gyártó cégek vonhatóak be legnehezebben” - mondta a konferencián Róna Márta, az OMD vásárlási igazgatója, aki több ügynökségi példát is említett. Az OMD prémium márkákat gyártó autós vagy kozmetikai ügyfelei a bulvárlapok tartalmi és minőségi színvonala miatt elutasítóak, és a „minőségi tartalomra” hivatkozva inkább a politikai napilapokban költenek. Róna Márta szerint a lapválasztást a bulvárlapok harsány színvilága is befolyásolja, hiszen a cégek hirdetései ebben a környezetben nehezebben tűnnek ki, mint például egy fekete-fehér napilapban.

„A Blikk tavaly listaáron 4,3 milliárd forint reklámbevételt könyvelt el, és ebből 11-11 százalékban a legtöbbet költő szegmens a retail és az autóipar volt” - mondta Miczinkó Katalin,a Ringier kereskedelmi igazgatója. Az igazgató szerint a bulvárlap-piac hirdetési szempontból még nagy lehetőségeket tartogat, például a cél, hogy az óriásköltő FMCG-cégeket egyre intenzívebben bevonják a hirdetők körébe. Mint mondta: a bankszegmenssel évekkel ezelőtt ezt már sikerült elérni, erre jó példa az Inter-Európa Bank (IEB), amely 2003 óta költ rendszeresen a bulvársajtóban. A kutatási igazgató szerint a bulvárlapok mellett több fontos tényező szól, amelyet a hirdetőknek figyelembe kell venniük. Mint mondta: a széles olvasói kör értékes fogyasztói csoport is egyben, amelyet promóciós aktivitásoknál hatékonyan ki lehet használni. Kiemelte azt is, hogy kutatások szerint a bulvárlapok olvasóinál a legalacsonyabb a reklámelutasítás.

Szabó Zoltán, az Index újságírója azt hiányolta, hogy a magyar piacon a bulvár műfajnak nincsenek különböző verziói: nincs igazi „bevállalós” bulvár és olyan sem, amely az A,B státuszú fogyasztókat megcélozva oknyomozó, igényes tartalmat adna. Máth András, a Ringier kutatási igazgatója ez utóbbit a szűk célcsoporttal, és azzal magyarázta, hogy a magyar piac ehhez nem elég nagy, egy ilyen típusú lapot ugyanis üzletileg nem tartana el az az egymillió fogyasztó, amely adott esetben a célcsoport lenne.