A feltöltődésről lesz itt most szó.
Mármint az enyémről.
Kezdjük is gyorsan.
Őszintén szólva, nem vagyok teljesen biztos abban, hogy a szó klasszikus értelmében véve van bármi is, ami feltölt.
Inkább azt mondanám, vannak dolgok, amelyek érdekelnek – ezek jó érzéssel töltenek el –, és vannak, amelyek hidegen hagynak. Ezek leszívnak, bosszantanak és mérhetetlenül idegesítenek.
Mindkettő hozzátartozik az élethez, ezt mára már kénytelen voltam elfogadni, még ha az utóbbi gyűlöletes is. De ne foglalkozzunk most ezekkel.
Jöjjön először listaszerűen az, ami érdekel.
1., Egzotikus növények.
2., Zene.
3., Kutya.
4., Olvasás.
5., Ábrándozás.
6., Csavargás.
7., Kirándulás.
8., Főzés.
9., Iszogatás.
10., Tökéletesen értelmetlen, suttyó tartalmak követése - és megnézésük során sírva vinnyogás.
Kissé kifejtve:
Egzotikus növények.
Egy jó ideje fejembe vettem, hogy megpróbálok egy olyan kertet kialakítani, amelyben többségükben olyan növények vannak, amelyeknek a józan ész számítása szerint nem volna szabad megmaradniuk a mi klímánkon. Pálmák, yukkák, kaktuszok, pozsgások.
Ez nem kis kihívás, és az évek során sajnos viszonylag sok növényt nyírtam ki. De mára elértem azt, hogy nagyjából tudom, mit bír el Magyarország éghajlata, és mit nem. Egyébként, sokkal többet, mint gondolnánk.
Zene.
Sok zene. Punk, ha csak tengek-lengek. Korai industrial, ha éppen azt gondolom, hogy a világ megérett a pusztulásra (nyugi, van ilyen pillanat bőven). Wagner, Verdi, Bach, Beethoven, Mozart, ha az abszolút szépség iránti vágy magával ragad. Kraftwerk, ha koncentrálni akarok. És bármilyen idióta, tartalom nélküli zene, ha idióta, tartalom nélküli állapotban vagyok éppen.
Kutya.
A kutya fontos. A kutya jó. Sokszor fontosabb és jobb, mint az emberek. Sétálni, dögönyözni, beszélni hozzá, vagy csak nézni, és megpróbálni kitalálni, hogy mi jár a fejében. Olvasni a szeméből. Megérteni a gesztusait. Ezek elvezetnek egy olyan világba, ahol minden tiszta, egyértelmű és sallangok nélküli. Ezzel teljes mértékben kizárható a színlelés. Egyszerű, őszinte lét.
Olvasás.
Mindegy mit, csak jó legyen. Adjon valamit. Vagy vegyen el. Emeljen az égig, vagy tépjen szét. A legjobb, ha egyszerre mindkettő. És legyen papírra nyomtatva. Szerb, Bulgakov, Potok, Mishima, Pamuk, Durrell, Eco, Merle, Nietzsche, Kosztolányi, Le Carre. Most ezek jutottak eszembe. Ilyenek. Meg még egy csomó minden más.
Ábrándozás.
Állandóan. Álmokat kergetni és teóriákat építeni. Élni bennük egy ideig. Elhinni őket, aztán az egészet szétrombolni. És jöhet az újabb.
Csavargás.
Céltalanul bolyongani. Üres tudattal. Csak bambulni séta közben. Nem keresni semmi értelmet a dologban. Menni, magáért a menésért. Itt is lenni, aztán kisvártatva meg ott. De leginkább, persze sehol. Jó ez a köztes lét, aminek ad valamiféle dinamikát a jobb láb-bal láb automatizmusa. Tip-tap, tip-tap, tip-tap. Himnusz a monotonitáshoz. És már meg is szűnt a külvilág. Már csak az út van előtted. Majd az is eltűnik. És már csak te maradsz. Az eleve halálra ítélt gondolataiddal. Ez félelmetes. Néha.
Kirándulás.
Lásd feljebb. Csak nem annyira kiüresedve, és nem annyira céltalanul, mint az előbb. Itt zöld van. És jó levegő. Legalább.
Főzés.
Ez is jó. Közel-keleti, indiai, ázsiai, kaukázusi, balkáni, olasz. Néha magyar. A főzés az egyik legkreatívabb tevékenység. Szerintem. Az a fajta kreativitás, aminek relatíve rövid időn belül élvezheted az eredményét. Roppant gyors a visszacsatolás. Nagyrészt recept nélkül, persze. Ha érzed az összetevőket és az átlagosnál fejlettebb arányérzéked van, akkor menni fog. Hajrá!
Iszogatás.
Bor, Gin, Raki, Ouzo. Hozzávetőleg ebben a sorrendben. A bor bármikor. Helyesebben, minden nap. A többi csak akkor, ha éppen úgy érzem. Leginkább nyáron. Kiszakít a realitásból. Szükségem van erre, mert a valóság sokszor elviselhetetlenül unalmas és kiábrándító.
Bracsok István 2006-ban hozta létre társaival a White Rabbit Budapest független reklámügynökséget. Kreatív munkáival többek között olyan díjakat nyert, mint a D&AD, Cannes Lions, One Show, Clio, Golden Drum, és több mint 10 Effie - köztük az első magyar Effie Grand Prix, egy német Effie Grand Prix és egy arany az Euro Effie-n.
Zsűritag volt többek között a D&AD, One Show, Clio, LIA versenyeken, és a kreatív és branding zsűri tagja lesz a júniusi White Square-en. A D&AD New Blood Academy mentora, LIA Coach és a MadStars Global Academy oktatója.
Tökéletesen értelmetlen, suttyó tartalmak követése – és megnézésük során sírva vinnyogás.
Ez nagyjából ennyi. Nem gondolom, hogy meg kellene magyaráznom, vagy ki kellene fejtenem. Feloldódás a szekunder szégyenben. Szomszédok, Zoli bácsi, Majka, Győzike, celebek, Hajdú Péter, influenszerek. Tudjátok, kikre gondolok. A lélektelen sehonnaiakra. Szükségünk nincs rájuk, de ha már léteznek, akkor legyenek ők, akik által megtanuljuk, hogy a saját szégyenteljes gondolatainknál is van lejjebb.
A Recharge rovat támogatója a Yettel. A szöveget a bemutatott alanyok írják.
