hero
Fülöp István

Rovat:

Popkult
Becsült olvasási idő: 3 perc
Karaktergyilkosság: már 100 éve is buktak le híres emberek meleg orgián
Megjelent Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó legújabb könyve Karaktergyilkosság: lejáratás a gúnynévtől az álhírig címmel. A könyvből megtudható, hogy több évezredes kommunikációs szokás a lejáratás, mennyire ott van az élet minden területén a jelenség, legyen az illető akár közszereplő, akár magánember, hogy milyen eszközökkel lehet igazán hatékony, és hogyan tudja magát az áldozat „újramárkázni”.

A Karaktergyilkosság a szerző korábbi, kríziskommunikációs könyvéhez hasonlóan laikusoknak is közérthető, olvasmányos formában tárgyalja a lejáratás témakörét kommunikációs szempontból. A könyv időzítése is jó: a magyar közéletre a közelgő választások miatt (illetve a szakpolitikai kérdések elmúlt években tapasztalható tökéletes háttérbe szorulásával) egyre súlyosabban nehezedik a negatív, személyeskedő kampányok légköre.

Bőhm Kornél hangsúlyt fektetett arra is, hogy ne csak a közéleti-politikai szféra vonatkozásában tárgyalja a témát, hiszen az üzleti életben, az egyes szakmai vagy kulturális területeken, sőt a magánéletben is ugyanúgy jelen van. A példákat és kommunikációs eljárásokat, működési mechanizmust az ókori Egyiptomtól az antik Rómán és a középkoron át egészen a mai a deep fake világáig mutatja be.

A könyv fejezeteit elválasztó karikatúrákat Marabu rajzolta, például ilyeneket:

Szorosan kapcsolódik a kríziskommunikációhoz

„A karaktergyilkosság szorosan kapcsolódik a kríziskommunikációhoz, ami régebb óta a legszűkebb szakterületemnek számít. Emellett nyilván közös metszete van a személyes márkaépítéssel is, amit ugyancsak régóta követek szakmai szemmel. Úgy alakult, hogy az utóbbi időszakban több előadás-felkérésnek is eleget tettem dedikáltan a karaktergyilkosság témájában, és aztán elkezdett annyira érdekelni a dolog, hogy még mélyebben és immár még tudatosabban beleástam magam, feldolgoztam hozzá az elérhető külföldi szakirodalmat, gyűjtöttem a példákat, egyszóval összeállt annyi tudásanyag és tapasztalat, ami előhívta belőlem ezt a könyvet” – mondta el Bőhm Kornél könyve megjelenése kapcsán a Kreatívnak.

A könyv kéziratának lezárását is a lehető legtovább halogatta, így egészen friss ügyek (például Szájer József lebukása) is bele tudott kerülni a kötetbe. Bőhm szerint bár szerencsés pillanatban jelent meg, bármennyire időzítettnek tűnik, nem volt benne akkora tudatosság. „Az anyagon hosszan dolgoztam, a tervezett megjelenést többször halasztottuk a kiadóval, csúszott a kiadói kapacitástervezési szempontok miatt is. Annyi tervezés volt benne végül, hogy a kiadó és én is arra törekedtünk, hogy még 2021 vége előtt jöjjön ki, ez szerencsére sikerült” – mondja.

Bőhm Kornél

Big Fat Royal Unfriending

A szerző röviden pontokba szedte, hogy milyen főbb témákról esik szó a könyvben:
 

  • „A fogalom, az elnevezés új, de maga a kommunikációs eszköz az egyik legrégebbi fogás, szinte egyidős az emberek bármiféle társadalmi formációba rendeződésének kezdeteivel.
     
  • Ezért bármennyire is modernkori jelenségnek gondoljuk, szinte bármely lejáratási kísérletre találunk korábbi, akár több évezredes példákat is. A könyvben számos ilyenre próbálok példát hozni: a csatornák változnak, de régen is volt uralkodói nyilvános unfriendelés, még meleg orgián történő lebukás is.
     
  • Nem csak a történelemben volt mindig jelen, de ott van az élet minden területén is: a családban, a munkahelyi szervezetekben, tudományos- és sportéletben, kulturális területen; a közélet és a politika a legharsányabb és a legnagyobb közfigyelmet váltja ki, de mindenütt találkozhatunk vele, ahol rivalizálás és ellenérdekelt felek vannak.
     
  • A karaktergyilkosság hatékonyságát az növeli leginkább, ha centrális, központi tulajdonságot vesz célba, tehát ha a megtámadott fél valamilyen alapértékéről derül ki, hogy nem valós érték, emiatt sérül az illető integritása. Leegyszerűsítve: bort iszik, de vizet prédikál.
     
  • Ez egy kétélű fegyver, a használata nem kockázatmentes és nem egyszer előfordul, hogy a támadó fél jön ki rosszabbul az akcióból.
     
  • Fontos volt, hogy pozitív megközelítéssel zárjam a könyvet (így tettem az előző, Kríziskommunikációs könyv esetében is), így a záró fejezetekben arra fókuszáltam, hogy milyen módon van kiút a roncsolódott reputáció visszaépítésére, vagy a támadásokkal szembeni védekezésre.”
fotó: Fülöp István