A Big Picture 2027 Hírversenyen túl – mit adnak a közéleti műsorok? című kerekasztal-beszélgetésén Bodacz Balázs, a közmédia hírigazgatója, Magyar Ádám, a HírTV hírháttérmagazin-főszerkesztője és Berecz Péter, az ATV programfőtanácsadója többek között arról beszélt, hogyan látják a televíziós munkaerőpiac átalakulását, milyen lehetőségeket kínálnak a fiataloknak, és mit jelent a csatornák számára, ha egy-egy meghatározó személyiség távozik.

A kérdés azért is különösen aktuális, mert a televíziós munkaerőpiac mozgása az utóbbi időszakban sokkal látványosabbá vált. A közéleti és hírműsorok piacán egyszerre több szereplő is pozíciókat épít, új műsorokat indít, illetve igyekszik megerősíteni jelenlétét a digitális platformokon. Ebben a helyzetben a szakemberekért folytatott verseny is felértékelődik: a csatornáknak nemcsak megfelelő újságírókat, szerkesztőket és riportereket kell találniuk, hanem olyan képernyős személyiségeket is, akik képesek közönséget építeni, és akiknek a neve önálló vonzerőt jelent.

A változás egyik leglátványosabb jele az ismert televíziós arcok munkahelyváltása. Rónai Egon, Krug Emília vagy Azurák Csaba példája is azt mutatja, hogy a közönség által ismert és elismert műsorvezetők, riporterek és újságírók olyan szakmai és személyes márkát képviselnek, amelyet a csatornák igyekeznek megszerezni, megtartani, illetve saját műsorstruktúrájukba illeszteni.

A televíziós személyiség mint önálló brandérték

A közönség és a televíziós személyiségek kapcsolatának jelentőségét Bodacz Balázs emelte ki. A közmédia hírigazgatója szerint a nézők nemcsak a csatornákhoz, hanem a műsorokat készítő és vezető emberekhez is kötődnek. Ez különösen az online térben és a kampányidőszakokban vált egyértelművé, ahol a közönség sok esetben már kifejezetten egy-egy ismert arc miatt választ tartalmat.

Bodacz szerint a televíziós személyiségek önmagukban is komoly brandértéket képviselnek, vagyis egy műsorvezető ismertsége és hitelessége a csatorna számára is üzleti és közönségépítési szempontból fontos erőforrás. Ez a jelenség a televíziós munkaerőpiacot is átalakítja: egy ismert műsorvezető megszerzése nem egyszerűen egy pozíció betöltését jelenti, hanem egy már kialakult közönségkapcsolat és személyes márka beemelését a csatorna portfóliójába.

Berecz Péter, az ATV programfőtanácsadója egyetértett azzal, hogy a nézők kötődnek a műsorvezetőkhöz, ugyanakkor szerinte nem érdemes élesen szétválasztani a csatorna, a műsor és az azt vezető személyiség brandjét. A műsorvezető sok esetben magának a márkának az alkotóeleme, így a személye és a műsor karaktere egymást erősíti.

Magyar Ádám, a HírTV hírháttérmagazin-főszerkesztője szintén úgy látja, hogy rengeteget számít, kinek az arcával jelenik meg egy műsor. Példaként a Bayer show-t említette, amely szerinte elképzelhetetlen lenne Bayer Zsolt nélkül. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatorna az elmúlt években több olyan új műsort indított, amelynek nézettségi eredményei azt mutatják: a közönség nem kizárólag egy-egy ismert műsorvezetőhöz, hanem a műsor egészéhez, annak sajátos karakteréhez is kötődhet. A Komment, a Monitor és a Vezércikk Café esetében tehát a műsorbrand és az arcokhoz való kötődés egyszerre érvényesül.

A három megszólaló gondolataiból az rajzolódik ki, hogy a televíziós személyiségek értéke több összetevőből áll. Az ismertség önmagában nem feltétlenül elegendő: fontos a műsorhoz való illeszkedés, a hitelesség, a közönséggel kialakított kapcsolat és az a képesség is, hogy az adott személyiség a hagyományos televíziós felületeken túl az online térben is képes legyen megszólítani a nézőket.

A távozás nemcsak veszteség

A munkahelyváltások kapcsán Berecz Péter arra figyelmeztetett, hogy egy-egy szakember távozását minden esetben veszteségként kell értékelni, ugyanakkor a változás a megújulás lehetőségét is magában hordozza. Az ATV programfőtanácsadója szerint a személyi változások új műsorvezetők és új formátumok megjelenését is elősegíthetik.

Példaként Kálmán Olga korábbi távozását hozta fel, amely nélkül szerinte Rónai Egon valószínűleg nem vezetné ma az Egyenes beszédet. A műsorvezető így egy olyan televíziós brand meghatározó arcává válhatott, amely jelenleg is a piac egyik legerősebb műsora.

Berecz érvelése azért is érdekes, mert a munkaerőpiaci mozgásokra nem kizárólag a megtartás és az elvesztés szempontjából tekint. Egy ismert televíziós személyiség távozása kétségtelenül kihívás elé állíthatja az adott szerkesztőséget, de egyúttal lehetőséget adhat arra, hogy más munkatársak kerüljenek reflektorfénybe, új műsorvezetők bizonyítsanak, és a csatorna átgondolja a műsorstruktúráját.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meghatározó arcok elvesztése könnyen pótolható lenne. Egy televíziós műsorvezető közönségkapcsolata hosszú idő alatt épül fel, és nem feltétlenül vihető át automatikusan egy másik személyre. A csatornáknak ezért egyszerre kell építeniük az egyéni személyiségek köré szerveződő műsorokat és azokat a márkákat, amelyek egy-egy szereplő távozása után is képesek megőrizni a közönségüket.

Lehetőség a fiatalok előtt

A televíziós munkaerőpiac átalakulása a fiatalabb generáció számára is új lehetőségeket teremt. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a pályakezdőknek nagyobb esélyük lehet a szakmai előrelépésre, miközben a csatornáknak is érdekük, hogy időben felismerjék és fejlesszék a tehetségeket.

Magyar Ádám szerint a HírTV-nél arra törekednek, hogy a már ott dolgozó, illetve a csatornához érkező fiatalok minél hamarabb lehetőséget kapjanak a bizonyításra. Ez egyaránt vonatkozik a képernyős szereplésre és a háttérmunkában való előrelépésre. A főszerkesztő szerint fontos, hogy a fiatal munkatársak ne csupán a szerkesztőségi feladatokba kapcsolódjanak be, hanem legyen előttük olyan szakmai perspektíva, amely hosszabb távon is a csatornához kötheti őket.

Az ATV-nél szintén jelentős érdeklődést tapasztalnak a fiatalok részéről. Berecz Péter elmondása szerint a hírigazgatóhoz folyamatosan érkeznek az önéletrajzok, és sokan szeretnének a csatornánál dolgozni. Úgy látja, hogy a piaci szakemberigény változása kifejezetten kedvező helyzetet teremt a pályakezdők számára. Ezt egyetemi oktatói tapasztalatai is alátámasztják: 2024 óta óraadóként tanít, és azt tapasztalja, hogy a televíziós szakok tele vannak lelkes hallgatókkal.

Saját karrierútját is példaként hozta fel arra, hogyan válhat egy fiatalból a televíziós szervezet meghatározó munkatársa. Berecz 17 évesen, egy nézői levéllel került be az ATV-hez, ahol az elmúlt kilenc évben szakmailag és emberileg is sokat fejlődött. Bár a csatornának nincs nyilvános gyakornoki programja, egyéni mentorálással igyekeznek segíteni azokat a fiatalokat, akikben meglátják a szakmai potenciált.

A története egyúttal arra is rávilágít, hogy a tehetséggondozás nem kizárólag intézményesített gyakornoki programokon keresztül működhet. A személyes figyelem, a mentorálás és a fokozatosan növekvő felelősség szintén fontos eszköze lehet annak, hogy egy fiatal munkatárs hosszabb távon is a szervezetben maradjon.

A közmédia is visszatér a munkaerőpiaci versenybe

A közmédia helyzete ebből a szempontból különösen érdekes, hiszen Bodacz Balázs szerint a szervezet újbóli munkaerőpiaci jelenléte természetes mozgást indított el a televíziós szereplők között. A hírigazgató úgy fogalmazott, hogy a közmédia az elmúlt években elszigetelt zárványként működött, most viszont ismét megjelent a televíziós munkaerőpiacon, és ez már érzékelhető a csatornák közötti vándorlásban is.

Elmondása szerint az ATV-ből már érkeztek kollégák a közmédiához, és a HírTV-ből történő átáramlás lehetőségét sem zárta ki. Ez a mozgás a televíziós szakemberek számára új karrierlehetőségeket kínálhat, a csatornák számára viszont egyúttal fokozza a versenyt a tapasztalt munkatársakért.

Bodacz arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok többsége elsősorban az online világ felé orientálódik, de továbbra is vannak olyan pályakezdők, akik a klasszikus televíziós műsorkészítésben képzelik el a jövőjüket. A közmédiánál már dolgoznak ilyen fiatal munkatársak is.

A hírigazgató szerint a tehetségek megszólításához az egyetemekkel való együttműködés is fontos eszköz lehet. A közmédia egy vidéki egyetemmel olyan programot készít elő, amelyben a hallgatók már tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnának a gyakorlati tartalomkészítésbe és a helyi tudósítói munkába. Megfelelő szakmai felügyelet mellett akár a képernyőn is lehetőséget kaphatnának, a közmédia pedig további felsőoktatási intézményekkel is tárgyal hasonló együttműködésekről.

Ez a modell egyszerre szolgálhatja a fiatalok szakmai fejlődését és a szerkesztőségek utánpótlásának biztosítását. A helyi tudósítói munka különösen fontos lehet, hiszen a közmédia tervei között olyan forgatott, oknyomozó és tényfeltáró magazinműsorok is szerepelnek, amelyekhez az ország különböző pontjain dolgozó, felkészült riporterekre van szükség.

Bodacz ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ezek a műfajok jelentős szakmai és pénzügyi erőforrásokat igényelnek. Egy jól működő tényfeltáró vagy hírháttérműsorhoz nem elég a képernyős személyiség: megfelelően felkészült riporterek, operatőrök és vágók munkájára is szükség van. A közszolgálati tartalom-előállítás egyik fontos kihívása ezért az, hogy megtalálják azokat a szakembereket, akik képesek a történések hátterét és összefüggéseit politikai és ideológiai megosztottság nélkül bemutatni.

Nemcsak a képernyős arcokért folyik a verseny

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a televíziós munkaerőpiac problémáit nem lehet kizárólag a műsorvezetők és az ismert újságírók mozgásán keresztül értelmezni. A csatornák előtt álló tartalmi és technológiai változások ugyanis a szerkesztőségek szinte valamennyi területén új kompetenciák iránti igényt teremtenek.

A HírTV és az ATV képviselője egyaránt arról beszélt, hogy a televíziós tartalmak előállításában egyre nagyobb szerepet kap az online jelenlét. Magyar Ádám szerint a lineáris televíziózás és a digitális platformok nem feltétlenül egymás versenytársai: megfelelő műsorstruktúrával és közvetlen közönségkapcsolattal kiegészíthetik egymást. A televíziós adással párhuzamos YouTube- és Facebook-közvetítések például lehetővé teszik, hogy a nézők kérdései és hozzászólásai az élő műsorban is megjelenjenek.

Berecz Péter az ATV digitális jelenlétének növekedését emelte ki. Elmondása szerint a csatorna YouTube-csatornájának több mint félmillió követője van, a Heti Napló Sváby Andrással Facebook-oldala pedig a beszélgetés hetében lépte át a 600 ezres követőszámot. A digitális platformok nemcsak a fiatalabb közönség elérésében jelentenek lehetőséget, hanem már önálló bevételi potenciállal is rendelkeznek.

Mindez a szerkesztőségi munkában is változásokat hoz. A televíziós műsorkészítés mellett egyre fontosabbá válik az online terjesztéshez igazodó tartalomgyártás, a közösségi médiás videók előállítása, a platformok közötti tartalomadaptáció és az új közönségkapcsolati formák kialakítása. A csatornáknak tehát nemcsak hagyományos televíziós szakemberekre, hanem a digitális tartalomgyártásban jártas munkatársakra is szükségük van.

Magyar Ádám szerint a gyors hírversenyben különösen felértékelődik az élő tartalom. A rögzített anyagok néhány óra alatt elavulhatnak, ezért a HírTV-nél is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az élő közvetítésekre és műsorokra. Ez szintén olyan szerkesztőségi működést igényel, amelyben a gyors reagálás, a felkészültség és a megfelelő szakmai rutin alapvető követelmény.

A digitális átállás tehát nem csupán új terjesztési felületeket jelent, hanem a szerkesztőségi kompetenciák átalakulását is. A csatornáknak olyan munkatársakat kell találniuk és megtartaniuk, akik a hagyományos televíziós műfajokban és az online tartalomgyártásban egyaránt otthonosan mozognak.

A beszélgetésből ugyanakkor nem derült ki, hogy az egyes televíziók milyen konkrét bérezési, juttatási vagy hosszú távú megtartási programokkal igyekeznek versenyben maradni.

Nyitókép: A Big Picture 2027 Hírversenyen túl – mit adnak a közéleti műsorok? című kerekasztal-beszélgetésén Bodacz Balázs, a közmédia hírigazgatója, Magyar Ádám, a HírTV hírháttérmagazin-főszerkesztője és Berecz Péter, az ATV programfőtanácsadója beszélget 2026. november 5-én. (Fotó: Kreatív / Tiszóczi Roland)