A lengyel kormány elítélte kedden az egyház „zsarolását” a mesterséges (in vitro) megtermékenyítéssel kapcsolatban. A kormányszóvivő szerint a püspökök tiltakozása paradox módon inkább felgyorsítja a törvényhozást.

A mesterséges megtermékenyítési eljárások fontos lépése annak eldöntése, hány embriót ültessenek be a leendő anya méhébe. Egy, kettő vagy több? Mindnek megvannak az előnyei és a kockázatai, de a döntésnek a házaspár kezében kellene lennie.

Úgy tűnik, hogy a mesterséges megtermékenyítési eljárások inkább a fiúk javára billentik a mérleget. A különbség nem nagy, és egyes meddőségi szakemberek szerint a teljes népesség szintjén nem is mutatkozik meg.

Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztéséért – jelentette be hétfőn a svéd Karolinska Intézet Stockholmban.

Nem igaz, hogy negyvenéves kor felett kidobott pénz lenne minden fillér, melyet a társadalom az asszisztált reprodukciós eljárásokra áldoz. Körülbelül 44 eves korig nem ugranak meg a költségek, de még jobb, ha még addig sem várnak a nők a gyermekvállalással.

A mesterséges megtermékenyítés szempontjából nem mindegy, mikor kerül sor a beavatkozásra: legjobb időszak a tavasz, míg télen regisztrálják a leggyengébb megtermékenyülési arányokat. Hasonló különbségeket korábban már a természetes fogamzás esetében is megfigyeltek.

Az Egyesült Királyságban több tízezer „tartalék” embrió várja a szülők döntését arról, mi legyen a további sorsuk. A döntést, amit nem könnyű meghozni, és ami végül többnyire az embrió megsemmisítésére irányul.

Meddőségi centrumot nyitott Kaposváron a Kaáli Intézet; a gyermektelen pároknak mesterséges megtermékenyítéssel segítő központot csütörtökön adták át a somogyi megyeszékhelyen.