Több forrás szerint szoros határidővel zajlik Balásy Gyula cégcsoportjának jogi és pénzügyi átvilágítása, amely alapjaiban írhatja át a kormány korábbi álláspontját – tudta meg a G7. Noha Magyar Péter miniszterelnök alig másfél hónapja még egyértelműen elutasította a vállalatok állami átvételét, most úgy tűnik: ha a vizsgálatok pozitív eredményt hoznak, az állam mégis megszerezheti a cégeket.

A döntés hátterében vélhetően az áll, hogy a kormányzat felismerte: a cégcsoportban jelentős, részben azonnal hozzáférhető vagyon található. Bár a Balásy-birodalom jövőbeli bevételtermelő képessége erősen kérdéses – hiszen korábban szinte kizárólag állami megrendelésekből élt –, a múltban felhalmozott profit komoly értéket képvisel.

A cégek 2025-ös beszámolói alapján a csoport négy kulcsvállalata tavaly több mint 26 milliárd forint nyereséget termelt, és összesen 115 milliárd forintnyi eszközzel rendelkezik. A nettó eszközérték 55–60 milliárd forint körül alakulhat, miközben a bankszámlákon és pénztárakban több mint 26 milliárd forint készpénz állt év végén. Ez az összeg már önmagában is indokolhatja az állami érdeklődést – véli a lap.

Az átvilágítás június végén kezdődött, és a G7 információi szerint két nemzetközi tanácsadó cég végzi: az egyik a jogi, a másik a pénzügyi helyzetet vizsgálja. A folyamat rendkívül intenzív, a cégen belül „éjjel-nappal” dolgoznak a szükséges adatok összegyűjtésén. A határidő szoros: augusztus elejére lezárulhat a vizsgálat.

Mint ismert, a történet háttere, hogy Balásy Gyula cégei 2018 után gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek az állami kommunikációs és rendezvényszervezési piacon, és az elmúlt években több tízmilliárdos nyereséget halmoztak fel. A választások után azonban gyorsan a hatóságok célkeresztjébe kerültek, bankszámláikat zárolták, és felmerült a vagyonkimentés gyanúja is.

Balásy májusban maga ajánlotta fel cégeit az államnak, ám ezt akkor a kormány visszautasította. A mostani fordulat arra utal, hogy az értékelés időközben megváltozott.

Közben a cégcsoport működőképességét is biztosítani kellett. Bár a számlazárolásokat nem oldották fel teljesen, lehetővé tették, hogy az újonnan beérkező bevételekből a vállalatok rendezzék tartozásaikat. Ez átmenetileg stabilizálta a likviditási helyzetet, és megakadályozta a további végrehajtási eljárásokat.

Hosszabb távon azonban kérdéses a cégek sorsa. Mivel az állami megrendelések megszűntek, a vállalatok jelenlegi formájukban aligha működtethetők tovább. Az alkalmazottakat egyelőre fizetik, de információk szerint már most arra ösztönzik őket, hogy új munkahelyet keressenek.

Nyitóképen: Balásy Gyula (Forrás: YouTube / Kontroll)