Életszerűtlennek, kirekesztőnek és értelmetlennek tartják magyar zenészek a médiatörvényben szereplő „magyar zene” definíciót, mert az alapján csak olyan zenemű számíthat magyarnak, amely magyar nyelven szólal meg.
A kiáltványban úgy érvelnek, hogy a médiatörvény kirekesztő, mert így a kortárs hazai populáris-, klasszikus-, népzene-, világzene- és jazz-színtér számos zenekarát, előadóját, szerzőjét zárják ki a „magyar zene“ és így a magyar kultúra köréből. Értelmetlennek is tartják a rádiós zenei kvóták alkalmazásakor hátrányt jelent a nem magyar nyelven (vagy itteni nemzetiség nyelvén) íródott művek számára. A törvény diszkriminál a nem magyar nyelven előadó, de nyilvánvalóan a magyar kultúrát gazdagító alkotók kárára. Emellett az aláírók életszerűtlennek is tartják, mert készítői nem ismerik azt a területet, amelyet szabályozni akarnak. A nyelvi korlát nyilvánvalóan a zene működésének félreértéséből fakad. E logika alapján nem volna svéd zene az ABBA, és nem volna izlandi Björk sem.
Az aláírók felszólítják a kormányzatot, hogy az érintettekkel együttműködve dolgozza ki a magyar zenei művek olyan törvényi meghatározását, amely kiterjed a magyar kultúrát gazdagító minden alkotásra és alkotóra. A kiáltványt 65 magyar zenész írta eddig alá, köztük Bródy János, Müller Péter, Dés László, Bornai Tibor, Beck Zoltán, Harcsa Veronika, Kiss Tibor, Lovasi András, Nagy Gergely, Novák Péter, Pándi Balázs, Péterfy Bori, Sena Dagadu és Závada Péter.
Felsőbb viták
Időközben az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága jelezte az MTI-nek, hogy támogatják a független Karácsony Gergely módosító javaslatát, amely magyarnak ismerné el, és így a rádiók játszási listájában a magyar kvótába számítaná bele azokat a zene számokat is, amelyek a magyar kultúra vagy a Magyarország által elismert nemzetiségek Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik.
A bizottság több tagja abszurdnak tartotta, hogy nem minősül magyarnak az a zenei alkotás, amelynek szövege nem magyar. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra mutatott rá, hogy ilyen alapon a latinul író Janus Pannonius sem számítanak magyar költőnek.
Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta: a vonatkozó uniós irányelv a különbséget elsősorban az előadás nyelve alapján határozza meg – az Európai Bizottság is ezt a gyakorlatot követi –, a kormány csak az audiovizuális irányelv minél pontosabb átültetését tűzte ki célul.
Hiller István (MSZP) ugyanakkor kijelentette: itt az unió ostobán jár el, és ha az irányelvek nem vágnak egybe a magyar érdekekkel, akkor szerinte a kulturális kormányzatnak kell kezdeményeznie a következő uniós szakminiszteri találkozón a közösségi norma megváltoztatását.
A médiatörvény azon passzusa, amely csak a magyar nyelven előadott műveket ismeri el magyarként, de például egy magyar együttes által angolul megszólaltatottat nem, tavaly július óta hatályos, azóta kell a rádióknak másként számítani a zenei kvóták érvényesülését (műsoridejük legalább 35 százalékában kell magyar műveket sugározniuk.) A mostani változtatás ezt némileg pontosítja.
A KIM a médiatörvény módosítását azt követően nyújtotta be, hogy konzultált arról az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal. Gáva Krisztián ugyanakkor közölte azt is: a most vitatott passzus nem az Európa Tanács kívánalma volt, az az uniós normáknak való megfelelést szolgálja.
