hero
Tiszóczi Roland

Rovat:

Média
Becsült olvasási idő: 3 perc
Álszakértők árasztják el a brit sajtót – több mint ezer cikk épülhetett nem létező megszólalókra

Egy friss kutatás szerint legalább ötven olyan „szakértő” szerepelt az elmúlt években a brit médiában, akik valójában nem is léteznek. A jelenség mögött sok esetben AI-generált tartalom és agresszív SEO-érdekek állnak, amelyek súlyosan veszélyeztetik a sajtó hitelességét.

A Press Gazette nyilvánosságra hozta annak a több mint 50 nagy valószínűséggel nem létező „szakértőnek” a nevét, akik az elmúlt években összesen több mint ezer alkalommal jelentek meg brit újságokban, magazinokban és online felületeken. A lap egy élő adatbázist is indított PR Hall of Shame néven, amely azon márkákat és szóvivőket gyűjti, akikkel kapcsolatban a szerkesztőségeknek különös óvatosságot javasol.

A vizsgálat kizárólag azokra az esetekre koncentrált, ahol maga a megszólaltatott „szakértő” nagy valószínűséggel nem is létezik, nem pedig azokra, akik ugyan léteznek, de nem rendelkeznek a hivatkozott szaktudással. A Press Gazette most újságírókat és PR-szakembereket is arra kér, jelezzék, ha gyanús, fiktív szakértőkkel találkoznak, hogy közösen fékezzék meg az AI-jal generált álszakértő-jelenséget, amely aláássa mind a sajtó hitelességét, mind az újságírók és a PR-szakemberek közötti bizalmat. 

AI-generált PR-anyagok özöne

Brit újságírók arról számoltak be, hogy hetente tucatjával, sőt százával kapnak kétes eredetű sajtóanyagokat, amelyek mögött álló szervezetek nem válaszolnak visszakérdezésekre, és gyakran új e-mail-címekre váltanak, hogy elkerüljék a letiltást. 

A motiváció jellemzően nem a hiteles tájékoztatás, hanem a keresőoptimalizálás (SEO): a nagy presztízsű médiában elhelyezett linkek jelentősen javítják a kereskedelmi oldalak – akár szexshopok vagy kereskedelmi oldalak – keresési helyezéseit. A Press Gazette szerint több brit cég, köztük a Plumbworld, a Ski Vertigo vagy az Edit Suits is kapcsolatba került olyan SEO-szolgáltatókkal, amelyek rövid távú haszonért alkalmazzák ezeket a módszereket.

A „szakértők” jelentős része AI-generált arcképekkel és szövegekkel szerepel, amelyeket az elemzések szerint nagyrészt vagy teljes egészében mesterséges intelligencia állított elő. Ez a gyakorlat a lap szerint „alacsony minőségű, félrevezető AI-tartalommal” szennyezi a médiát.

Hosszú ideig működő megtévesztések

A kutatás rávilágított arra is, hogy egyes megtévesztések évekig, nagy léptékben zajlottak. Ilyen volt például egy nem létező pszichiáter, Barbara Santini, aki egy szexuális segédeszközöket árusító oldal „szakértőjeként” tucatnyi alkalommal szerepelt a brit sajtóban.

Három összefüggő cég – MyJobQuote, PriceYourJob és HomeHow – több mint húsz, különböző területen (lakberendezés, kertészet stb.) megszólaló, ám online nyomok nélküli „szakértőt” futtatott. A Press Gazette több mint 500 cikket gyűjtött össze, amelyek ezekre az anyagokra épültek; sokat azóta töröltek a kiadók.

Más, egymással összefüggő PR-ügynökségek – SignalTheNews, RelayTheUpdate és InformTheAudience – szintén tömegesen árasztották el a brit médiát kétes esettanulmányokkal, köztük olyan történetekkel is, amelyek nem létező lottónyertesekről szóltak.

„AI-slop” minden fronton

Jelena Skene, a Pressflow PR-szolgáltatás társalapítója szerint a probléma 2025 második negyedévétől vált igazán súlyossá. Egy alkalommal 37 új regisztrálóból 25-öt kellett elutasítaniuk hitelességi aggályok miatt. Egy „táplálkozási szakértő” képe például – aki egy aránytalanul nagy banán mögött áll – a vizsgálatok szerint 99 százalékos valószínűséggel AI-generált volt.

Egy kamu „táplálkozási szakértő” képe, aki egy aránytalanul nagy banán mögött áll. Forrás: Press Gazette

A platform azóta automatikus rendszerekkel szűri és tiltja az AI-gyanús, irreleváns vagy automatizált tartalmakat, de Skene szerint az „AI-slop” percek alatt eláraszthat egy rendszert, ha nem elég szigorú az ellenőrzés.

A Press Gazette a következő napokban további eseteket is bemutat, köztük olyan „határeseteket” is, ahol valódi személyek jogtalanul tulajdonítanak maguknak szakértői státuszt. A lap szerint a jelenség nemcsak technológiai, hanem alapvető szakmai és etikai kihívás is a média számára.

Nyitókép: AI-generált álszakértők. Forrás: Press Gazette