A generatív mesterséges intelligencia (MI) egyre erőteljesebben formálja a techipar jövőjét – legalábbis a legnagyobb technológiai cégek szerint. Az Alphabet, a Microsoft és a Meta egymás után jelentenek be elképesztő beruházásokat, miközben negyedéves eredményeik újabb rekordokat döntenek. Van itt azonban egy hallgatólagos ellentmondás: ezek a pénzügyi sikerek egyelőre koránt sem a generatív MI közvetlen hasznának köszönhetők.
A Meta például határozottan érzékeli az MI hatását: javult a hirdetések hatékonysága, személyre szabottabbá váltak a tartalmak – szögezi le a Financial Times. Csakhogy ezek az eredmények nem a generatív MI-ből, hanem korábbi, hagyományosabb algoritmusokból származnak. Mark Zuckerberg vezérigazgató maga is úgy fogalmazott a befektetőknek:
„a generatív MI a következő években még alig fog bevételt termelni”.
Mindezek ellenére a cég 2026-ra 100 milliárd dolláros beruházást tervez – ez közel az éves bevételének felével egyenlő. Az ilyen volumenű kiadások jelenleg még inkább „vaktában leadott lövések”, mint tudatos befektetések.
A Microsoft esetében stabilabb alapokon nyugszik az MI-költés: az aktuális negyedévben várhatóan 30 milliárd dollárt költenek infrastruktúrára, többet, mint 2023-ban összesen. Ennek jelentős része már előre le van kötve – az adatközpontok iránti kereslet robbanásszerűen nőtt. Ugyanakkor a Microsoft zászlóshajójának számító Azure felhőplatform 34%-os növekedése nem kizárólag a generatív MI-nek köszönhető, hanem a vállalati felhőszolgáltatások általános térnyerésének.
A technológia azonban előbb-utóbb áttörést hoz,
véli Zuckerberg, aki „személyi szuperintelligenciákról” beszél, amely a Meta-felhasználók életének minden területét segítené. Az elképzelés szerint ezek az MI-ügynökök lesznek a jövő személyi asszisztensei.
Az azonban egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy ezek a szolgáltatások milyen formában fognak megjelenni, és hogyan fogják pénzzé tenni őket. A technológiai óriások általános üzenete az, hogy ez most még nem számít: megvan a közönség, megteremtik az infrastruktúrát, és végül majd a finanszírozást is kitalálják.
A másik meggyőződés, hogy egyedül a nagy technológiai vállalatok rendelkeznek a generatív mesterséges intelligencia kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi eszközökkel, és a fejlesztések jelenlegi szakaszában egyikük sem akarja kockáztatni, hogy esetleges alulméretezett befektetés miatt lemaradjon.
Egyelőre képesek viselni a pénzügyi terheket. A Microsoft például két év alatt 130%-kal növelte tőkeberuházásait, elérve a 66,5 milliárd dollárt, miközben a szabad készpénzállománya is 20%-kal nőtt, és nem kellett visszafognia az évi mintegy 40 milliárd dollárra rúgó osztalékfizetését és részvény-visszavásárlásait.
Ám 2026 már más képet mutathat. Az új beruházások javarészt szerverekbe és más, gyorsan avuló eszközökbe irányulnak, amelyek hamar megjelennek a mérlegben amortizációként. Ez már most is feszültséget kelt a profitvárakozásokban – elemzők szerint a jövedelmezőség csökkenése elkerülhetetlen.
A nyomás fokozódik egy másik irányból is: az olcsóbb, kisebb modellek, mint a DeepSeek, komoly alternatívát jelentenek. Ezek – mivel nyíltan hozzáférhetőek – könnyen elérhetővé teszik a MI-technológiát és annak fejlesztését, finomhangolását kisebb startupoknak is. Erre válaszolnia kellett az OpenAI-nak is, amely kedden két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt is kiadott. Az új modellek gpt-oss-120b és gpt-oss-20b néven futnak, és lényegében csak teljesítményben térnek el egymástól. Valószínűleg az is szerepet játszhatott az OpenAI döntésében, hogy a nyíltan hozzáférhető modelleket preferálja a Meta is, miközben elképesztő összegeket költ a mesterséges intelligenciára.
Annyi bizonyos, hogy a nagy techcégek eddig élvezték a Wall Street bizalmát, de
a kérdés már nem az, hogy „ki építi meg”, hanem hogy ki tud belőle tényleges bevételt termelni – és mikor.
A generatív mesterséges intelligencia ígérete óriási, de az út egyelőre bizonytalan. A Big Tech szereplői több százmilliárd dollárt invesztálnak a jövőbe, miközben jelenleg még csak építkeznek – abban bízva, hogy a versenytársak előtt érnek célba.
Nyitókép: Mackenzie Marco / Unsplash
