A próbaadás július utolsó hétvégéjén vált elérhetővé. A tervek alapján a hozzávetőleg negyedórás KlikkTV Híradó hétfőtől péntekig, 18 órakor kerül fel a csatorna YouTube-felületére. Az adások magyarországi és nemzetközi eseményekből válogatnak – számolt be a műsor indulásáról és technológiai hátteréről a Media1.

A képernyőn megjelenő virtuális hírolvasót a KlikkTV munkatársáról, Klamancsek Arielláról mintázták: a rendszer az ő megjelenését és beszédhangját reprodukálja. Wirth Zoltán, a Hírklikk alapító-tulajdonosa és a KlikkTV producere a Media1-nek azt mondta, hogy az avatár elkészítéséhez egy megközelítőleg félperces, zöld háttér előtt rögzített felvételt használtak. A híradós előadásmód kialakításához Wirth egyik saját felolvasása szolgált mintaként.

Több AI-szolgáltatás kapcsolódik össze a gyártás során

A Media1 beszámolója szerint Wirth Zoltán hónapokon át dolgozott a hírműsor gyártási folyamatának kialakításán. A n8n automatizációs platform a szerkesztőség által előre kijelölt magyar és külföldi források anyagainak összegyűjtésében és feldolgozásában vesz részt. A hírszöveg kiinduló változatának elkészítéséhez a Claude-ot és a ChatGPT-t is használják, a mesterséges beszédet az ElevenLabs, a virtuális szereplő videóképét pedig a HeyGen állítja elő.

A KlikkTV emellett egy házon belül elkészített, Pythonra épülő rendszert is alkalmaz. Ez a videók szöveges átiratának és feliratainak létrehozását, valamint a rövidebb klipek kivágását segíti.

A csatorna az automatizálást olyan gyártási segítségként mutatja be, amely kisebb szerkesztőségi kapacitás mellett is lehetővé teszi egy rendszeresen jelentkező videós hírműsor elkészítését. Wirth közlése szerint az alkalmazott rendszerek nem kapnak önálló szerkesztői jogkört: emberek határozzák meg, mely témák kerüljenek adásba, milyen sorrendben szerepeljenek, és milyen végleges szöveg hangozzon el. A KlikkTV állítása szerint a formátum bevezetése miatt egyetlen meglévő újságírói pozíciót sem szüntetnek meg.

A próbaadás egy nyelvi problémát is felszínre hozott, miután kérdésessé vált az egyik alkotmánybíró-jelölt nevének kiejtése. Wirth Media1-nek adott tájékoztatása alapján az ElevenLabsban fonetikus írásmóddal módosítható a nevek és más sajátos kifejezések hangzása. A javításhoz ugyanakkor előbb egy szerkesztőnek kell észlelnie a pontatlanságot, vagyis az automatizált gyártás ezen a ponton is emberi ellenőrzést igényel.

A nézőket az adások kezdetén, illetve a YouTube-videókhoz tartozó ismertetőben is tájékoztatják arról, hogy a műsorvezető képe és hangja AI alkalmazásával készült. Az egyes hírekhez felhasznált forrásokat ugyancsak a videók leírásában sorolják fel.

Nem az első hazai virtuális műsorvezető

A KlikkTV megoldása nem az első magyarországi példa mesterséges intelligenciával létrehozott képernyős szereplőre. A Duna 2024 áprilisában mutatta be Bíró Adát, a Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsor virtuális műsorvezetőjét. A műsor 2026 tavaszán már a hatodik évadával jelentkezett. A Deltában elhangzó szövegeket ebben az esetben is emberi szerkesztők készítik.

Bíró Ada külsejét és beszédhangját – Klamancsek Ariella virtuális változatától eltérően – nem egy konkrét személy digitális reprodukciójaként alkották meg. A karakter indulásáról a Kreatív is beszámolt, később pedig az AI-műsorvezetőket és virtuális influenszereket bemutató összeállításunkban is foglalkoztunk vele.

Bíró Ada megjelenése jelentős médiafigyelmet és kritikus reakciókat egyaránt kiváltott. Kudlik Júlia, a Delta korábbi műsorvezetője a médiában zajló dehumanizációval kapcsolta össze a fejlesztést, míg más megszólalók elsősorban médiatechnológiai kísérletként értékelték a virtuális szereplőt.

Kínában már 2018-ban bemutattak hírolvasó avatart

Az AI-hírolvasók nemzetközi történetének egyik legtöbbet idézett állomása 2018-ban volt, amikor a kínai állami hírügynökség, a Xinhua a Sogou technológiai vállalattal közösen mutatott be valós hírolvasókról mintázott kínai és angol nyelvű digitális műsorvezetőket. A fejlesztést olyan rendszerként pozicionálták, amely folyamatos működésre képes, és mérsékelheti a műsorgyártás költségeit.

A korai megoldások hangját, mimikáját és mozgását ugyanakkor több nemzetközi tudósítás merevnek és természetellenesnek találta. A Guardian 2024-es elemzése szerint a kínai közönség általánosságban nyitott a digitális avatárokra, a Xinhua Qiu Hao nevű virtuális hírolvasója mégsem vált széles körben népszerűvé. A brit lap arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyre könnyebben hozzáférhető hírolvasó-avatarokat állami propaganda és dezinformáció terjesztésére is felhasználhatják.

Szakmai díj egy avatarnak?

Az India Today Group 2023 márciusában mutatta be Sana nevű virtuális hírolvasóját, amely több nyelven és különböző műsortípusokban is alkalmazható. A kiadócsoport a technológiát az emberi szerkesztőkkel együttműködő megoldásként írja le.
Sana 2024-ben első helyezést ért el az International News Media Association globális versenyének fogyasztói AI-megoldásokat értékelő kategóriájában. Az eredményről az India Today saját híroldala számolt be. Indiában később más médiumok is bemutattak virtuális hírolvasókat, köztük az Odisha TV Lisa nevű karakterét.
Kuvaitban 2023-ban jelent meg Fedha, a Kuwait News digitális műsorvezetője. Bemutatkozó videója széles közösségimédia-figyelmet és vegyes reakciókat váltott ki. A technológiai újdonság mellett az újságírói munkahelyek jövője, a hitelesség és az AI-jal létrehozott szereplők egyértelmű megjelölése is a vita részévé vált – írta a Voice of America az AFP tudósítása alapján.

Lengyelországban egy hét után leállították a kísérletet

Különösen erős ellenállást váltott ki a lengyel OFF Radio Kraków 2024-es kísérlete. A rádió három virtuális karakterrel indította újra egyik csatornáját, miután korábban megvált több munkatársától. A döntés ellen indított petíció több mint 23 ezer aláírást gyűjtött, a három hónapra tervezett projektet pedig egy hét után leállították – számolt be az esetről az AP hírügynökség.

A rádió vezetése azt állította, hogy a korábbi munkatársak elküldését az alacsony hallgatottság indokolta, és az nem az AI-karakterek bevezetésének következménye volt. A közönség egy része ennek ellenére összekapcsolta a két döntést. Az eset azt mutatta, hogy a fogadtatást nemcsak a technológia minősége, hanem annak szervezeti és munkaerőpiaci környezete is erősen befolyásolja.

Emberi ellenőrzés = nézői elfogadottság növelése

A Reuters Institute 2024-es Digital News Reportja 47 ország közel százezer hírfogyasztójának válaszaira támaszkodott. A kutatás szerint az emberek általában fenntartásokkal fogadják a nagyrészt mesterséges intelligencia által előállított híreket, különösen az olyan érzékeny területeken, mint a politika. Nagyobb volt az elfogadottság, ha az AI-t emberi felügyelet mellett használták – foglalta össze az eredményeket a Reuters.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a fogadtatás egyik kulcskérdése, hogy az AI kiegészíti-e az újságírók munkáját, vagy a helyettesítésük eszközeként jelenik meg. Ugyancsak meghatározó lehet, hogy a nézők pontos tájékoztatást kapnak-e az automatizált munkafázisokról, az emberi ellenőrzésről és arról, ki vállalja a felelősséget a közölt tartalomért.

A KlikkTV deklaráltan hibrid modellt alkalmaz: az AI-rendszerek az információfeldolgozást és a videók előállítását gyorsítják, miközben a szerkesztői döntéseket és a tartalmi felelősséget embereknél hagyják. A formátum hosszabb távú megítélése így várhatóan nemcsak a digitális műsorvezető élethűségén, hanem a híradó pontosságán, következetes ellenőrzésén és a gyártási folyamat átláthatóságán is múlik majd.

Borítókép: KlikkTV YouTube