Megosztott néhány adatot immár szokásos éves, a ProArttal közös zeneipari jelentéséből az Artisjus (a korábbi kutatások itt érhetők el). Ebben a jelentésben nem csak az adott évre jellemző zenehallgatási szokásokról, a koncerthelyzetről, de a hazai zenészek bevételi forrásairól is megtudhatunk néhány részletet.

Talán a legfontosabb jelenség a 2018-as számokat nézve, hogy a kutatás alapján immár elsősorban Youtube és nem a rádiók számítanak az elsődleges zenehallgatási csatornának. A válaszadók között egyaránt 28-28 százalék választja eslőként a rádiót és a Youtube-ot, azonban a másodlagos forrásként már 35 százalék az online videómegosztót jelölte meg a rádió 15 százalékával szemben.

A nemzetközi trendekhez képest meglepő, hogy a streaming 2016-hoz képest stagnál, a megkérdezettek 6 százaléka nyúl elsőként a Spotify-hoz, a Deezerhez vagy más online zenelejátszóhoz. A CD-k kora pedig végleg lecsengőben, hiszen a fizikai hanghordozók használata 2 év alatt is jelentősen csökkent.

A hallgatók szokásaira eléggé rímelnek azok a válaszok, amelyeket a zenészek adtak arra kérdésre, szerintük mi kell a sikeres zenei pályához. A legtöbben a Youtube-jelenlétben bíznak, ez a válasz még a fellépések fontosságát is megelőzte. A rádiós játszások pedig még a streaming-jelenlétnél is fontosabbak a válaszadók szerint.

A zenészek bevételeinek felét továbbra is a fellépésekért kapott gázsi teszi ki, a torta másik felét jogdjíak, a streaming és a pályázati támogatások uralják.

Az élőzenés eseményeknél kiderült, hogy nem csak vízfejű, de két részre szakadt az ország. Ha az 1000 lakosra jutó koncertek számát nézzük 2017-ben, a nyugati országrész (különösen Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sporon megye) alaposan veri a keleti régiót. Abban már nagy meglepetés nincs, hogy fesztivál-, ezzel együtt a koncertszezon augusztusban ér a csúcsra, és csak decemberben tapasztalható némi felélénkülés az adventi vásárok miatt.

Az Artisjus összegyűjtötte, milyen műfajú zeneműveket regisztráltak 2018-ban a hazai előadók (fontos, hogy a műfajt maga a bejelentő határozza meg). Itt a rock/metal még a popzenét is megelőzte

Az Artisjus egyébként összesen 8,6 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére 2018 során. Ez az összeg az előző évinél 13,2%-kal magasabb. Az emelkedés fő oka az egyesület szerint az, hogy a beszedett jogdíj is emelkedni tudott a piaci változásoknak köszönhetően. Például a rádiók, televíziók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek. A kifizetett jogdíjak fele (49,8%) került magyar alkotókhoz.