A sportruházat evolúciójának első mérföldkövét tulajdonképpen egy londoni szabómester, John Redfern szalonjában kell keresnünk, még az 1880-as évek tájékán. A divattervező ekkoriban egyre több megrendelést kapott olyan gazdag és aktív életmódot folytató nőktől, akik leginkább lovagoltak, teniszeztek és vitorláztak. Vásárlói ugyanis nemcsak sportolás közben, de olykor már a hétköznapokban is viselték a kreációit. Így aztán tulajdonképpen Redfernt tekinthetjük az első sportruházat-tervezőnek. Ennek ellenére csaknem egy évszázad kellett ahhoz, hogy a sportruházat az utcai viseletben is megjelenjen, míg a 2000-es évek végére már a luxusmárkák kifutóit is meghódították az edzőcipők és a tréningalsók.
Bob Marley-tól Beckhamig
A sportruházat történelmének másik állomásán már Bob Marleyt találjuk, aki zenészként először koncertezett melegítőfelsőben, hogy aztán lavinát indíthasson el a sportruházat mindennapi viselésében. A tréningruhák később nemcsak a reggae, hanem hanem hip-hop és a rapzene közönségének gardróbját is elárasztották, a kilencvenes évekre pedig a zene és a streetwear szétválaszthatatlanul összeforrt. A meghatározó zenei stílusokat követők ruhatárában az Adidas kapucnis felsői és edzőcipői szinte kötelező, jelképes elemekké váltak. Majd a sportruházat egyre határozottabban függetlenedett a zenei stílusoktól, és lassan két évtizede már a streetwear is önálló, funkcióval bíró ruházati stílussá nőtte ki magát.
A zene mellett a sztárok soraiba emelkedő sportolók is komoly szerepet kaptak a sportruhák és a divat különös házasságában. A labdarúgás, a tenisz, az autóversenyzés, a golf, a baseball vagy a boksz sztárjaival ráadásul szinte mindent el lehet adni, mert a személyes márkájukhoz olyan értékek kapcsolódnak, mint a szépség, az egészség, a sportos életmód és a gazdagság. Elég, ha David Beckhamre, Ana Ivanović szerb teniszezőnőre, vagy Maria Sarapovára gondolunk. Sarapova csak 2008-ban mintegy 22 millió dollárt keresett a reklámokkal, 44-szer annyit, mint magával a tenisszel – és mindezt úgy, hogy abban az évadban sérült volt. De ugyanez igaz hazai sportolóinkra is. Ha megnézzük, leginkább csak a vízilabdázók, kézilabdázók és kajak-kenusok szerepelnek a reklámokban. A kérdés pedig magától adódik: ami a parfümöknél, a Louis Vuitton-táskáknál és a farmernadrágoknál működik, miért ne lenne sikeres a sportruházat esetében?
A sportruha lenyomja a luxust
Aztán divattörténeti jelentőségű például az is, ahogy a Chanel 2014-es tavaszi/nyári haute couture kollekciójának bemutatóján a modellek Massaro edzőcipőket viseltek a kifutón. Bár a tornacipők 30 órányi munkával készültek és 3000 euróba kerülnek, vagyis bőven kimerítik egy luxusmárka kritériumait, mégis sokkolóan hatottak a divatvilágra.
Annak ellenére, hogy a sportruházat több mint egy évtizede jelen van a luxus divatházak ready-to-wear kollekcióiban (például a Ralph Lauren vagy a Donna Karan kínálatában) egyre több tervező ismeri fel, hogy a sportruházatnak nagyobb globális hatása van, mint a luxusdivatnak. Így aztán érthető, hogy a tervezők érdeklődése a sportmárkák iránt egyre határozottabban növekszik.
Az Adidas by Stella McCartney és Yohji Yamamoto Y-3 Adidas kollekciókat a legnyereségesebb együttműködések között tartják számon, ami valaha a sport és a divat találkozásából született. A nyerő párosok sorát folytathatjuk még Alexander McQueen és a Puma, Rei Kawakubo és a Speedo, Marc Jacobs és a Vans, illetve John Varvatos és a Converse közös projektjeivel.
Sőt, a sportruházat az extrémebb vonalon is megállja a helyét: a ruhák újrahasznosításával foglalkozó angol From Somewhere dizájnerei a Speedonak a pekingi olimpia során betiltott LZR Racer úszódresszeiből szabtak koktélruhákat. A legújabb őrületként pedig megjelent a vizes sportok anyaghasználatából ismert neoprén, amelyből a Givenchy kabátokat és táskákat is piacra dobott.
Sportolókból dizájnerek
A divat és a sportruházat szimbiózisa a folyamatos kölcsönhatásról szól: a divat esztétikumot hozott a sportruházatba, a sportruházat pedig kiszélesítette a divat profilját. Dizájnerek terveznek ruhákat sportolóknak, és sportolók alapítanak divatmárkákat. Az Egyesült Államok csapata például tetőtől talpig Ralph Lauren kreációkban vonult a 2012-es londoni és a 2014-es szocsi téli olimpián, az olaszok pedig Giorgio Armaniban szálltak ringbe a londoni sporteseményen, ahol a házigazdák Stella McCartney színes ruháiban tündököltek.
Björn Borgról a fiatalabb generációnak ma már nem a hidegvérű teniszező, hanem az általa alapított márka táskái és cipői ugranak be, és René Lacoste egykori teniszező aligátoros sztorija is feledésbe merült már. (A történet szerint egy fogadáson nyert aligátorbőr táska miatt kapta a becenevét, amire játékstílusa miatt érdemesnek is tartotta magát, ezért nyomban a ruhájára is hímeztetett egy aligátort.)
A Tisza cipőtől a díjnyertes vívóruháig
A hazai streetwearben, a nyugati trendek mellett, a kétezres évek elejétől inkább az újraélesztett magyar márkák, a Méta és a Tisza játszottak nagyobb szerepet. Ez részben köszönhető annak is, hogy a szerencsésebbek még a saját szüleiktől szerezhették be a korábban kegyvesztett melegítőfelsőket. A nyolcvanas éveket idéző színes old school cipők pedig, amelyek nem sportolásra, hanem utcai viseletre készültek, már nemcsak a divatról, de egy életérzésről – a 25-30 évvel ezelőtti Tisza-cipők nosztalgiájáról és a közös élményekről – szólhattak.
A sportruházat a magyar kifutókon is szép számmal képsviselteti magát: a stílusos bringás outfiteket tervező Urban Legend kreációitól kezdve, a Tyra Clothing nadrágjain át egészen a NON+ kapucnis felsőkig és esőkabátokig. De nem maradhat ki Konkoly Rózsa, a Konkolyrozsa by LFR alapítója sem, aki funkcionális vívóruhát tervezett a Nemzetközi Vívószövetség felhívására. Alkotása magasan nyerte a versenyt, maga mögé utasítva a francia, az olasz, a japán és az amerikai nevezőket.
Ma pedig már alig beszélhetünk divatról sport nélkül – szinte nincs olyan street fashion összeállítás, amelynek legalább egy darabját ne inspirálta volna valamilyen sportruházat. Ahogy a mindennapi viseletünk egyre informálisabbá válik, úgy foglalnak el egyre nagyobb helyet a gardróbunkban a sportruházat által inspirált, vagy onnan kölcsönzött darabok. A sportos életmód és egészség illúzióját keltő, stílussal kombinált kényelem pedig egészen biztosan meghatározó szegmense marad a fogyasztható divatnak még sokáig. (x)
Cikkünk megjelenését a Nemzeti Sport támogatta!
