A Vékony Délia és Bullás József kurátori koncepciójára épülő kiállítás szeptember 11. és november 15. között látható az Andrássy úti művészeti központban.
Pécs a hivatalos szocialista kultúrpolitika ellenére már az 1960-as években a magyar és a közép-európai kortárs művészet egyik központjává vált. A város kulturális életét a zene, a tánc, a színház, az irodalom és a képzőművészet kölcsönhatása, valamint az avantgárd és kísérletező szemlélet formálta. A képzőművészetben meghatározó szerepet játszott Martyn Ferenc, majd tanítványai, köztük Lantos Ferenc és Keserü Ilona. Lantos Ferenc tevékenységéhez kapcsolódva bontakozott ki a Pécsi Műhely progresszív művészeti irányzata, Keserü Ilona meghatározó festészeti ars poeticája pedig a mai napig hangsúlyos. A szobrászati alapok Bencsik István és Rétfalvi Sándor nevéhez köthetők.
A tárlat a Pécsi Iskolát nem zárt, stilárisan homogén kategóriaként, hanem alkotók, mesterek és tanítványok, valamint párhuzamosan futó életművek dinamikus kapcsolati hálójaként értelmezi. Ennek egyik fontos metszéspontja a Pécsi Tudományegyetem idén 30 éves Művészeti Kara, amely 1996-os alapítása óta a pécsi művészeti hagyományokból építkezve vált az ország egyik meghatározó összművészeti szemléletű felsőoktatási műhelyévé.
A tárlat középpontjában a Pécsi Iskola vizuális karakterei, vagyis a szín és a forma autonómiája, az absztrakció és a geometrikus gondolkodás áll, miközben a Pécsi Műhely öröksége révén a konceptuális művészet, a fotó, a performativitás és a land art is megjelenik. Az absztrakció dominanciája mellett – különösen a fiatalabb, ultrakortárs generáció munkáiban – egyre erőteljesebben van jelen a figuralitás, míg a szobrászatban a figuralizmussal dialógusban az anyagközpontú szemlélet társadalmi érzékenységgel és konkrét történeti utalásokkal kapcsolódik össze.
A válogatásban 32 művész munkája látható, köztük olyan meghatározó alkotók művei, mint Keserü Ilona, Lantos Ferenc, Bencsik István, Rétfalvi Sándor és Pinczehelyi Sándor - valamint a Pécsi Iskola szellemiségét jelentősen meghatározó Martyn Ferenc és a rokonlelkű Victor Vasarely.
„A HAB egyik fontos szakmai célja, hogy a magyar kortárs művészet meghatározó alkotóit és művészeti közegeit ne elszigetelten, hanem történeti és szellemi összefüggésekbe ágyazva mutassa be. A Pécsi Iskoláról szóló kiállítás erre ad lehetőséget, de egyúttal azt is megmutatja, hogyan öröklődnek és változnak a korábbi generációk művészeti kérdésfelvetései a jelenben” – emelte ki Olajos Anna, a HAB művészeti igazgatója.
Fotók: Fischer Zoltán
