Ezzel kapcsolatban hivatkozik tanácsadó testületének egy tagjára, bizonyos Suryadharma Alira, aki szerint „kimeríti a pornográfia kritériumait minden szoknya, ami a térd felett végződik”. Nem akar (nem akar?) persze egymaga dönteni, hanem azt mondja, széles körű konzultációt tart szükségesnek, mielőtt bármiről is kimondanák, hogy az a pornó kategóriájába tartozik. Megjegyzi azonban ugyanakkor, hogy nem könnyű meghúzni a határokat: „Azt, hogy valami pornográf-e, inkább csak érezzük… mégis szükség van egyértelmű és jól körülírható kritériumok felállítására.”

Nem ért egyet persze mindenki azzal, hogy tiltólistára kéne tenni a miniszoknyákat. Ez egyrészt a személyiségi jogok megsértése lenne, másrészt annak nyílt kimondása, hogy a nemi erőszak a pornóképek és a női szoknyahosszak következménye. „A valóság ezzel szemben az, hogy többnyire olyan nők válnak szexuális bántalmazás áldozatává, akiknek öltözékében a legszigorúbb szemmel sem lehetne találni kivetnivalót. Akkor mégis mivel magyarázzuk, hogy megerőszakolták őket?”

A teljes cikket itt olvashatja.