A GfK Hungária a háztartások napi fogyasztási cikk-vásárlásait monitorozó Háztartáspanel adatai azt mutatják, hogy a háztartások legnagyobb része, mintegy harmada továbbra is hagyományos csokoládéfigurákat, valamivel kisebb arányuk, egyötödük húsvéti ajándékcsomagot, illetve meglepetést tartalmazó tojásokat vásárol.

2012-ben a húsvét április 9-ére esett, ezért a csokoládépiacon az ünnep márciusban és áprilisban is éreztette hatását. A háztartások már márciusban elkezdték beszerezni a húsvéti édességeket. Ezzel szemben 2011-ben április végére esett az ünnep, ennek megfelelően a szezon is áprilisra tolódott át.

A GfK kutatásából az is kiderült, hogy minden második háztartás jellemzően 2-3 vásárlás alkalmával szerzi be az ünnepeken elfogyasztott húsvéti csokoládéfigurákat vagy ajándékcsomagokat.

A háztartások húsvéti édességekre legtöbbet hipermarketben költenek, a háztartások 36 százaléka itt szerzi be a húsvéti csomagot, míg a csokoládé figurák esetében 44 százalékuk. A hagyományos csokoládé figurákat tekintve a kisboltok szerepe is számottevő, ők a forgalom közel hatodát adják – a szupermarketekhez hasonlóan. A húsvéti csomagokat tekintve a hipermarket mellett a diszkontok részesedése is igen jelentős, a két csatorna együttesen a forgalom 70 százalékát adja.

A húsvéti csomagok és a húsvéti csokoládéfigurák forgalmának megoszlása a kereskedelmi csatornák között a háztartások költése alapján, 2012. március-április (az adatok százalékban megadva)

Az ajándékot tartalmazó tojásokat jellemzően a fiatal, 40 évesnél nem idősebb háziasszony vezette gyerekes családok vásárolják. Ezzel szemben a húsvéti ajándékcsomagok vásárlói között az idősebb, nagyvárosi háztartások szerepelnek nagyobb súllyal, ahol már nincs 14 évnél fiatalabb gyermek a családban. Vélhetően tehát nem saját fogyasztásra, hanem a külön háztartásban élő hozzátartozóknak, unokáknak kedveskednek velük. A nagyvárosok szerepe érthető, hiszen ilyen ajándékcsomagok elsősorban a modern kereskedelmi csatornákban – főként a hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban – kaphatók.

Jövedelem szempontjából nem kiemelkedő egyik vásárlói szegmens sem a szezonális édességek piacán. A hagyománykövetés miatt az alacsonyabb jövedelmi kategóriába eső háztartások ugyanúgy vásárolnak húsvéti édességeket, mint a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy a különböző jövedelmi kategóriákba tartozó háztartások költése hogyan alakul teljes csokoládé-költésükhöz képest, akkor látható, hogy az alacsonyabb jövedelműek arányosan többet költenek húsvéti édességekre, vagyis bár csokoládévásárlásaikon általánosságban spórolnak, a húsvéti szezonális édességeket még mindig megveszik.

A húsvéti időszak másik slágerterméke a sonka. A háztartások teljes éves fogyasztási cikk kiadásaiknak 8 százalékát költik el feldolgozott húskészítményekre, összesen közel 230 milliárd forintot. A feldolgozott húskészítmények piacából 6 százalékkal részesedik a sonka. 2012-ben több, mint 12 százalékkal nőtt a sonka értékesítéséből befolyó összeg, ami elsősorban az áremelésnek tudható be. Mennyiségi növekedés ebben a szegmensben nem történt, nagyjából ugyanannyi sonka fogyott 2012-ben, mint az előző évben.

A sonkavásárlási csúcsidőszak egyértelműen a húsvét: az előző évben március-április során vásárolták meg a családok a teljes éves eladott mennyiség több mint felét. A háztartások több mint kétharmada legalább egyszer vásárol sonkát az évben.