Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? Miért mondja Geszti Péter, hogy az alkotás maradt a legemberibb tevékenység? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésre keresi a választ a Dalszerzők Napjára megjelenő Dalszerző Bookazin, az Artisjus kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve. 

A tematikus év alapját három egymásba fonódó történet adja: hatvan éve írta meg első magyar nyelvű beatdalait a Szörényi–Bródy szerzőpáros, százhúsz éve indult Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százötven éve született Huszka Jenő, az operett mestere és a hazai szerzői jogvédelem egyik úttörője.  Esszék, interjúk és fotós anyagok mesélnek arról, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában – és mitől marad emberi mindaz, ami dalban születik. A százoldalas kiadvány nem csak tematikus magazin hivatott lenni, hanem egyben időkapszula is, melyben a magyar zenei kultúra múltja, jelene és jövője találkozik. 

A Dalszerző különszám nemcsak olvasnivaló, hanem könyvespolcra illő, archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány, amely a lassú olvasás élményét kínálja. A dal érték – és ez a lap is annak megőrzéséről szól – írják a szerkesztők kiadványról.