A Dalszerzők napja (október 8.) kiemelt eseménye lesz a közösségi média kampány: az Artisjus minden szerzőt és zenehallgatót arra kér, hogy ossza meg, számára miért értékes egy-egy magyar dal. Ezzel párhuzamosan jelenik meg egy új bookazine, amely hat évtized magyar könnyűzenei történetét dolgozza fel.
A kampány részeként a Dalszerző portál is megújult, és elindult egy podcast-sorozat, valamint egy videósorozat is, ahol ismert zenészek vallanak a számukra fontos dalokról.
Dr. Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Főigazgatója szerint a könnyűzenei térben a szerzők szerepe még mindig háttérbe szorul. Noha egyre több szerző-producer önálló brandet épít – nemzetközi példákként Max Martintól FINNEAS-ig vagy Dan Nigróig említ néhány nevet – Magyarországon továbbra is az előadók viszik a figyelem zömét. Az Artisjus célja, hogy e figyelem egy része visszakerüljön a dalokat létrehozó, de gyakran láthatatlan szereplőkhöz.
Mesterséges intelligencia: technológiai kihívás és jogi vakfolt
Az interjú egyik kulcstémája a mesterséges intelligencia hatása a zeneiparra. Szinger szerint ez nem egy szokásos technológiai változás, mint a gramofon, rádió vagy az internet volt: az AI nem új médiumot hoz létre, hanem új tartalmat állít elő meglévő kulturális anyag feldolgozásával. A generatív AI modellek ugyanúgy a szerzői tartalmakból tanulnak, ám az outputjuk jelenleg nem esik szerzői jogi védelem alá – és ez súlyos torzulásokat okoz a piacon.
A CISAC által idézett tanulmány szerint néhány éven belül akár 27%-os jogdíjbevétel-csökkenés is várható az AI miatt, különösen az olyan területeken, ahol ma háttérzenei célokra humán szerzők műveit használják.
Javaslat: AI-tartalom után is fizessenek díjat
Az Artisjus – több más közös jogkezelővel együtt – javaslatot tett egy új jogdíjtípus bevezetésére: ha egy AI által generált zene kereskedelmi felhasználásra kerül, akkor az után méltányos díjat kellene fizetni, akárcsak egy humán szerző művének nyilvános felhasználása esetén. A modell már létezik a vizuális művészetekben: ott védelmi időn túli kereskedelmi forgalom esetén is jogdíjat fizetnek.
A javaslat célja tehát a versenyfeltételek kiegyenlítése, nem az innováció gátlása.
A szerzők és a kultúra képviseletében az Artisjus nemcsak eszmei alapon érvel, hanem gazdasági adatokkal is operál: a kreatívipar az EU-ban 7,6 millió munkahelyet jelent – többet, mint az autóipar. A szervezet nem vár európai szintű szabályozásra, hanem nemzeti szinten próbál előrelépni.
Változások és transzformáció: a „kézműves jogkezeléstől” a digitális korszakig
Szinger visszatekintése alapján 2000 volt az utolsó „business as usual” év az Artisjus történetében. Azóta a digitális fordulat, az online tartalomhasználat, majd az AI megjelenése gyökeresen átalakította a működési környezetet. A szerzői jog korábbi területi és jogi monopóliumai megszűntek, és a rendszernek a nagy tömegű felhasználás, az adatvezérelt működés és az egyéni igények egyidejű kezelésére kellett átállnia.
Vagyis?
A magyar dalszerzés éve nem pusztán kulturális kampány, hanem stratégiai válaszkeresés is a digitális korszak kihívásaira. A mesterséges intelligencia térnyerése új típusú szerzői jogi és gazdasági kérdéseket vet fel, amelyek megoldása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kreatív alkotás továbbra is fenntartható pálya maradhasson. Az Artisjus álláspontja világos: a dal érték, és annak is kell maradnia – emberi alkotásként, emberi értékként.
Az interjú ide kattintva olvasható.
Kép: Dalszerző / Labancz Viktória fotográfiája
