hirdetés
hirdetés
hirdetés

Van-e fék a fakenews-vonaton?

Nem valami vicces, sajnos tudom. 

hirdetés

Nádori Péter írása, amely eredetileg a Kreatív év eleji lapszámában jelent meg.

Decemberben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini bemutatta a félretájékoztatás elleni uniós akciótervet. Írásom témája, hogy vajon ebben mi van, és van-e bármi esély arra, hogy sikeres legyen.

Az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget elszakításakor, 2014 tavaszán, majd az ezt követő feszült időszakban vált nem-szakértők számára is nyilvánvalóvá, hogy Oroszország a 21. századi média/kommunikáció eszközeit arra használja, hogy a konfliktusban akármilyen módon is érintett országokban nagy volumenben propagandát terjesszen, politikai ellentéteket élezzen és kreáljon, illetőleg általánosan növelje a káoszt.

Az Európai Unió szinte azonnal, egy-másfél éven belül reagált: 2015-ben már magas szinten foglalkoztak a dezinformáció (nem sokkal később divatossá vált rokon értelmű kifejezéssel: az álhírek) problematikájával.

Szeptemberben felállt a a keleti stratégiával és kommunikációval foglalkozó munkacsoport, a kémregényes elnevezésű East StratCom Task Force. Ebből a műhelyből kerül ki azóta a Disinformation Review (Dezinformációs Szemle) heti hírlevél, illetve az EU vs Disinfo weboldal. 2017-ben kezdte meg kiváló működését az EU és a NATO hibrid fenyegetésekre (ebbe a kategóriába tartozik a dezinformáció) szakosodott kiválósági központja Helsinkiben.

2018 szeptemberében mutatták be a dezinformációs tárgyú önszabályozó gyakorlati kódexet, melyet „a főbb online platformokból, továbbá a reklámipar és a legjelentősebb hirdetők képviselőiből álló munkacsoport” állított elő.

Rapid Alert System

A kódexet, amit a média és a civil társadalom képviselőiből álló hivatalos véleményező testület és más érintettek is elég bénának minősítettek, elsőként a Facebook, a Google, a Twitter, a Mozilla, az online platformokat képviselő szakmai szövetség (EDIMA), valamint a reklámipart és a hirdetőket képviselő szakmai szövetségek (EACA, IAB Europe, WFA és UBA) írták alá. A kritikák szerint a kódex nagyjából semmire nem kötelez senkit – kb. olyan súlyú és határozottságú dolgok vannak benne tényleg, mint hogy pl. a kamu profilok elleni fellépés keretében „az aláírók eltöprengenek majd azon, hogy esetleg megvizsgálják-e meglevő szolgáltatásaikat abból a szempontból, hogy vannak-e védelmi eszközeik, amennyire ez lehetséges” –, betartása nem mérhető, alig ellenőrizhető :(

A decemberi akcióterv (a hivatalos fordításban: cselekvési terv) négy pillérre (oszlopra?) állítja az EU félretájékoztatás-ellenes erőfeszítéseit, miszerint, idézem:

  • fejlesztések a félretájékoztatás észlelése, elemzése és leleplezése terén,
  • erőteljesebb együttműködés és együttes válaszlépések a félretájékoztatásra,
  • a magánszektor mozgósítása a félretájékoztatás elleni fellépés érdekében,
  • tudatosságnövelés és a társadalom ellenálló képességének javítása.

A dokumentum szerint nagy a baj. A dezinformációs kampányok az egyes tagállamok demokratikus folyamatait, a 2019-es európai parlamenti választások manipulációtól mentes lefolyását, az Unió intézményeit és alapértékeit, magát az „európai projektet” is támadják. Oroszország továbbra is élen jár a félretájékoztatásban, de más külső államok, unión belüli országok és kormányokhoz, akár a politikához sem kötődő szereplők (ld. oltásellenes hablaty) is aktivizálták magukat. Sürgős és összehangolt cselekvésre van szükség, a tagállamoknak egyenként is fokozniuk kell védelmi erőfeszítéseiket.

Az eddigiekhez képest új elemként az akciótervben szerepel: pillanatokon belül, idén márciusban feláll egy uniós szintű riasztási rendszer (Rapid Alert System), amely valós idejű figyelmeztetéseket ad majd ki az éppen induló, alakuló dezinformációs kampányokról. Az akcióterv szerint minden tagállamnak ki kell majd jelölnie, hogy mely illetékes szerve kapcsolódik a rendszerhez, vagyis hogy az adott országban hova futnak majd be a riasztások. Azt írják, a legjobb, ha a stratégiai kommunikációért felelős kormányszerv lesz a kapcsolat.

Nem segít, hogy egyes kormányok is álhíreket terjesztenek

Nem tudom, hogy Európa keresi-e, de az biztos, hogy egyelőre nem találja a megoldást arra az immár újnak sem mondható helyzetre, hogy az Unió bizonyos tagállamai, Magyarországgal az élen abszolút kivonták már magukat a korábbi értelemben vett „európai projektből”. (Ebből a szempontból nagyjából mindegy, hogy az emberi jogok primátusára és az államélet egyre több területére kiterjedő unióra vonatkozó konszenzus korábban létezett-e, vagy – mint a „tabudöntő” részleg szereti hangoztatni – csak hamisság volt mindig is. És egyelőre azzal sincs mit kezdeni az európai parlamenti választások akár jelentősen átírhatják az ehhez az akciótervhez hasonló nekifutások sorsát.)

Lehet, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság tényleg egy alkesz bohóc, tőlem még az is lehet, hogy évtizedekre kereszténydemokrata álcát öltött, bár magát ügyetlenül mindig leleplező kommunista, ahogyan a magyar kormányzat képviselői mondják, ezeket nem tudom megítélni. Abban mindentől függetlenül igaza volt, amikor az akcióterv bizottsági tárgyalása után, illetve saját beszámolója szerint magán az ülésen is felhívta a figyelmet: kicsit nehezíti az álhírek elleni egységes fellépést, ha egyes kormányok és kormányfők, például a magyar miniszterelnök Orbán Viktor, maguk is folyamatosan terjesztenek ilyeneket.

A dezinformáció elleni közös fellépést az uniós értékek és intézmények védelmében magyar részről annak a Rogán Antalnak kellene szerveznie stratégiai kommunikátorként, aki egyébként az Állítsuk meg Brüsszelt! satöbbi satöbbi kampányokat és az újságcikkekbe, tévéműsorokba csomagolt legsúlyosabb félretájékoztatást menedzseli. A magyar kormányzat, fájdalom, nem fogja független tényellenőrző műhelyek létrejöttét és működését támogatni, hiába szerepel ez az egyébként elvileg általa támogatott akciótervben, mert számára ilyenek léte nem kívánatos. Esetleg valamelyik, az adófizetők pénzéből fenntartott, amúgy szintén a félretájékoztatásra szakosodott „kutatóintézetet” benevezik majd független tényellenőrzőnek is.

A „másik oldal”

Szijjártó Péter január 21-én, amikor az uniós külügyminiszterek tárgyalták a dezinformáció-ellenes akciótervet, azt tartotta fontosnak aláhúzni, hogy nem ám csak az oroszok tájékoztatnak félre, hanem a „másik oldal” is. („Példaként kiemelte a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargást, amelyet a nemzetközi médiában úgy interpretáltak, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t” – tudósított az EUrologus.) Az egy dolog, hogy – amint már említettem is – az akcióterv több helyen és egyértelműen tartalmazza, hogy nem csak Oroszország dezinformál. Az meg egy még szomorúbb, hogy a magyar kormány gyakran már szavakban sem akar az „egyik oldalhoz” (Nyugat-Európa, NATO) tartozni.

A félretájékoztatás elleni EU-s erőfeszítések más kritikusai általában arról beszélnek: rettenetesen kevés az, amit az Unió tett és tesz, és ezen az alkalmasint helyes alapok és irányok ellenére ez a cselekvési terv sem változtat. Az East StratCom Task Force 2017-ben tizenvalahány munkatárssal, 1,1 millió eurós költségvetéssel működött. 2018-ban a büdzsé 1,9 millióra nőtt, az akcióterv szerint idén, ha minden jól megy, 5 millió lesz a keret. A ráfordítások szépen emelkednek tehát, sajnálatosan azonban Oroszország – szakértői becslések szerint – évi egymilliárd eurót szán a maga dezinformációs erőfeszítéseire. És összehasonlításképpen sajnos az is felvetődik, hogy a Magyarországon tavaly létrehozott, 450 körüli címet birtokló propagandamédia-alapítványhoz tartozó cégek éves összforgalma 200 millió euró körül van, míg a magyar közmédia 2019-es költségvetése olyan 300 millió euró.

Van az a szép angol mondás az elégtelen eszközválasztásra, hogy az illető „kést hozott a pisztolyharcba”. Dezinformáció-ellenes erőfeszítéseit tekintve az EU egyelőre fogpiszkálókat vet be vadászbombázók ellen. Vagy, ha már a címben vonat van: jégkockákat páncélvonatok ellen.

A cikk az év első Kreatív lapszámában jelent meg, amelyről erre olvasható bővebben.


Hogyan juthatsz Kreatívhoz? Hát az újságosoknál!

A magazin gyönyörű, vaskos, 1290 forint, és ezekben a Relay és Inmedio üzletekben biztosan megtalálod:

Budapest: Allée, MOM, Mammut, Hegyvidék Központ, Aréna, Savoya Park, Campona, budaörsi Tesco, óbudai és soroksári Auchan, Váci utca, Városház utca, repülőtér T2

Batthyány tér HÉV, Deák tér, Kálvin tér, Ferenciek tere, Árpád híd, Örs vezér tere, Déli pályaudvar, Klinikák, Népliget, Nyugati pályaudvar, Lehel tér, Blaha Lujza tér, Ferenc körút megállók

Debrecen (Malompark, Tesco, Árkád, vasút), Győr (Árkád és Győr Plaza), Kecskemét (Március 15. utca), Komárom (Igmándi utca), Miskolc (Tesco, Auchan), Nagykanizsa (pláza), Nyíregyháza (Korzó), Orosháza (vásárcsarnok), Pécs (Árkád), Sopron (Széchenyi tér, Tesco), Szeged (Árkád), Székesfehérvár (Alba Plaza, Auchan), Szolnok (Volán üzletház), Szombathely (vásárcsarnok, vasútállomás), Tatabánya (Vértes Center), Veszprém (Kossuth utca, buszpályaudvar), Zalaegerszeg (Tesco, buszpályaudvar)

Ha inkább online rendelnéd meg a példányodat vagy szétnéznél az előfizetési csomagok között, akkor erre tovább!

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

A Rakéta a Player Tech rovatából nőtte ki magát.

Új, karácsonyi tematikájú reklámfilmet készített a Springer&Jacoby a Provident Relax kölcsönéhez.

A Pernod Ricard zászlóshajó-termékének kommunikációs platformját a Greenroom adaptálja a magyar piacra.

A Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikának gyűjtenek életmentő berendezésre.

Egy cseh online szupermarket nemzetközi terjeszkedésének első állomása lesz.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

A Prizma Kreatív PR Díj idei dajátadója - gyere, ünnepelj velünk!

hirdetés
hirdetés