A mai iskolásoknak már a kódolás az új Word-alapismeretek

A közeljövőben olyan alapszintű készség lesz a programozás, mint amilyen most az angol nyelv ismerete, a magyar oktatási rendszer jelenleg azonban nem képes erre felkészíteni a gyerekeket. Itt jönnek a képbe az olyan kezdeményezések mint a Skool vagy a Logiscool: olyan skillekkel tudják felvértezni a diákokat, amelyek segítségével meg tudnak felelni a 21. század kihívásainak. A kóros munkaerőhiány az IT-cégeket is arra ösztönzi, hogy népszerűbbé tegyék az informatikát a fiatalabb generációk körében. Cikkünk a Magyar Telekommal közös rovatunk, a Behálózva legújabb darabja.

Az elmúlt néhány évben több (magán)kezdeményezés indult azért, hogy a magyar diákok lépést tudjanak tartani a digitális technológia fejlődésével, és informatikatudásuk ne merüljön ki a Word és az Excel használatában, hanem a 21. század kihívásainak megfelelve képesek legyen programozni is.  

Nem lehet elég korán kezdeni

„Kockulj okosan!” - hirdeti az egyik ilyen programozó suli, a Codeninja. Jelenleg országosan hat helyen (Budapest, Győr, Aszód, Békés, Pécs, Sopron) tartanak foglalkozásokat, amelyek keretében 3-6 osztályosok sajátíthatják el a programozás, illetve a biztonságos internet használat alapjait. Az egy–másfél órás kurzusok előnyeként említik, hogy a fejlesztik a logikus és az analitikus gondolkodást.  A PC World magazin játékos módon igyekszik megszerettetni és megismertetni a gyerekkel a programozást. A 10-14 éves korosztálynak kitalált HelloWorld elnevezésű több napos táborban a gyerekek a népszerű számítógépes játék, a Minecraft segítségével sajátíthatják el a kódolás alapjait, így például azt, mit jelent a ciklus vagy az elágazás fogalma.  

Fotó: Logiscool

A programozó kurzusaival szintén a gyerekeket megcélzó 2014-es alapítású Logiscool és a vállalkozásösztönzésben utazó Budapest Bridge közös ötletelésből nőtte ki magát idén a Bridge Bizniscool nevű program. Ennek keretein belül már az egészen fiatal generációnak, a 8-12 éveseknek tanítanak vállalkozó szemléletet. A cél az, hogy játékos módon mutassák meg a gyerekeknek, mi is az a vállalkozás,  mit jelent a pénz, a piac vagy éppen mi a fontos a vevőnek. Elsősorban olyan képességeket próbálnak továbbadni a gyerekeknek, amelyek kimaradnak a formális oktatásból: hogyan lehet másokkal együtt dolgozni, ötleteket prezentálni? Nem az a cél, hogy minden gyerekből vállalkozó legyen, hanem az, hogy az itt elsajátított skillek révén később képesek legyenek alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, magyarázta Barta Nikolett. Nemrég tartották meg az első öt napos tábort, ahol a gyerekeknek 3-4 fős csoportokban dolgozva saját minivállalkozást kellett kitalálniuk. Ők dolgozták ki a markintenget, a vállalkozás arculatát, szlogenjét, de még a reklámvideójukat is maguk vágták.

De ahogy a korábban említett programok, ez a tábor sem volt ingyenes: az öt napos foglalkozás teljes ellátással együtt 38 ezer forintban került. Ezt természetesen nem minden szülő engedheti meg magának, épp ezért azon dolgoznak, hogy minél több hátrányos helyzetű gyereknek is lehetővé tegyék a részvételt, ehhez keresnek együttműködő cégeket, mondta Barta Nikolett.   

Még mindig fiús szakmának tartják az informatikát

Még a programozó sulik között is különlegesnek számít a Skool nevű kezdeményezés. A Technológiai Oktatásért Alapítvány projektje több mint három éve indult, és annyiban más, mint a többi hasonló műhelyfoglalkozás, hogy egyrészt ingyenes, másrészt  pedig a Skoolban kifejezetten fiatal lányoknak (8-18 éveseknek) tartanak tanfolyamokat. Az egyik alapító, Major Zsófia kérdésünkre elmondta, a Skool ötletét az adta, hogy rettentően kevés nő dolgozik az IT-szektorban. A kommunikáció viszont nem elég, már nagyon fiatalon fel kell kelteni az érdeklődésüket, hogy ez megváltozzon, mondta Major. Ez a tendencia a cégeket is érzékenyen érinti a területet sújtó munkaerőhiány miatt: egyes felmérések szerint hozzávetőlegesen 22 ezerrel több informatikusra lenne szükség Magyarországon. Példaként említette, hogy 20-25 partnercégük van, és ezeknél mindössze 10 százalék a női programozók aránya. Ennek többek között az az oka, hogy még mindig rengeteg sztereotípia veszi körül a szakmát, például az, hogy a lányokat nem érdekli az informatika. Sokszor még a szülők és a tanárok is azt hangoztatják, hogy ez egy fiús foglalkozás, magyarázta Major Zsófia. 

Ezért is van az, hogy fiúk jelenlétében kevésbé magabiztosak a lányok, nem mernek jelentkezni, mert a sztereotípiák miatt úgy gondolják, a fiúk úgyis jobban tudják.  A Skool fő gondolata viszont éppen az, hogy a programozás csupán szorgalom és érdeklődés kérdése. Nem véletlen, hogy a tapasztalatok szerint a projektben résztvevő lányok magabiztosabban használják a technológiát. Az érdeklődést jól jelzi, hogy három év alatt több mint 1500 lányt oktattak: általában 5-8 szoros túljelentkezés van, amikor meghirdetnek egy új foglalkozást.

Skool elsődleges célja az érdeklődés felkeltése, nem pedig az, hogy mindenkiből informatikus legyen -  ezért is csak egynaposak a foglalkozások, magyarázta Major Zsófia. Néhány óra leforgása alatt azok is kifejleszthetik saját mobilapplikációjukat, akik azelőtt még sohasem programoztak. A fiatalabbak pedig a Scratch nevű programmal hozhatnak létre személyre szabott játékokat. Fontos, hogy a Skool ingyenes, a helyszínt és a hátteret a cégek (pl. Google, Prezi, Microsoft) adják. A lányok így megismerkedhetnek a fejlesztőkkel, inspirálódhatnak. Vidéken persze nehezebb megfelelő helyszínt találni, ezért hozták létre a Skool Klubokat (például Egerben és Szegeden), amelyek hosszabb, 10 hetes oktatást biztosítanak. 

Fotó: Telekom

Inspiráló szakmabeliek
Ugyancsak a kóros munkaerőhiányra reflektál a Magyar Telekom Legyél te is Informatikus! elnevezésű programja, amelynek során általános iskolásoknak és középiskolásoknak tartanak pályaorintációs előadásokat a vállalat dolgozói. Egyrészt megismertetik a diákokkal, hogy az informatikai szakma sokkal szerteágazóbb és kreatívabb, mint sokan azt gondolják, vagyis nemcsak rendszergazdák lehetnek, ha ezt a területet választják. Külön hasznos, hogy erről olyanok beszélnek a gyerekeknek, akik maguk is a „szakmabeliek”, így hitelesebb is a prezentáció. Ugyanakkor arra is ösztönzik a gyerekeket, hogy képezzék magukat. Ehhez rengeteg segédanyagot találhatnak a program Facebook-oldalán - például az 5G technológiáról vagy a Google Streetview trükkjeiről. Másrészt azt is igyekeznek hangsúlyozni, hogy az informatikai ismeretek más szakmák esetében is egyre inkább nélkülözhetetlenek, jó példa erre az egészségügy és a mezőgazdaság. Idén pedig középiskolás csapatoknak egy programozóversenyt is hirdettek a program keretln belül: a Kihívás eredményeként létrejött egy olyan kódolásos feladatsor is, amelynek segítségével bárki kipróbálhatja mekkora affinitása van a kódoláshoz, mennyire jól megy neki az algoritmikus gondolkodás.

Alapkészség lesz a programozás

Kérdésünk, miért lehet egyre több olyan kezdeményezésről hallani mint a Skool, Major Zsófia azt mondta, hogy  a szülők visszajelzései szerint gyerekeik nem kapják meg a megfelelő informatikaoktatást az iskolákban; kevés az óraszám, de ami még fontosabb, hogy nagyon hiányzik a programozási alapismeretek, a kreatív alkotás megismerésének lehetősége. Pedig szerintünk ez a közeljövőben legalább olyan fontos készség lesz, mint manapság az angol nyelv, magyarázta a Skool társalapítója.

Összehasonlításképpen: Svédországban arra készülnek, hogy 2018-tól már az általános iskolai tananyagnak is része legyen a digitális rendszerek használata, illetve a programozás. Nem véletlen, hogy a magyar állam is érzi, valamit lépnie kell ezen a téren. A nemrég elfogadott Digitális Oktatási Stratégia például előírná, hogy a jövőben egy diák sem hagyhatná el az iskolát a megfelelő digitális képességek nélkül.  Az is vállalásként szerepelt a stratégiában, hogy 2018 végéig az összes köznevelési intézményt szupergyors interneteléréssel, illetve wifi-hálózattal szerelik fel.

Fotó: 123rf

Azért a magyar iskolákban is találni előremutató példákat. A Borsod megyei Edelényben található Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai 2015 óta Lego robotokkal gyakorolják a programozás alapjait - kezdetben még csak szakköri keretek között, később már a tananyag részeként. A bonyolultabb, 5-8. osztályosok által használt modellnek már különböző feladatokat (például szállítás) is adhatnak a gyerekek A nagyjából 50-100 ezer forintba kerülő robotok további előnye, hogy a Legoval összeépítve szinte végtelen számú variáció hozható létre belőlük, mondta el Barta József, az iskola igazgatója. „A robotok nemcsak, hogy vonzóbbá teszik a tanulást, de olyan kompetenciákkal vértezik fel a diákokat, amelyeket a 21. század megkövetel”- fogalmazott. Az edelényi iskola tényleg próbál haladni a korral: van egy speciálisan felszerelt tanterem, ahol táblagépeken tanulhatnak a gyerekek.

A sorozatot a Magyar Telekom támogatja. 

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Prizma Kreatív PR Díj díjátadó: november 22. Helyszín: Akvárium Klub

A Kreatív hagyományos éves konferenciáján ismét a pr-szakma előtt álló legaktuálisabb kihívásokat járjuk körbe. Időpont: november 23.

Díjátadó: 11.28. (Helyszín: Akvárium 1051 Erzsébet tér 12.)

Időstressz: Hogyan győzhető le? Energiamenedzsment 4 lépésben. 2017.12.01.

A Kreatív év végi médiakonferenciája mindig arra keresi a választ, mi vár a piacra a következő évben. Időpont: december 6.

A legsikeresebb digitális kommunikációs kampányokat és megoldásokat keressük, pontszerzés a Kreatív-MAKSz M+Listán. Nevezési határidő: 12.08.

Tippek és trükkök a prezi.com használatáról. Workshop 2017. december 13-án.