Egyesek a változás élére állnak, mások elszenvedik azokat

Egyre több külső hatás aggaszthatja a vezérigazgatókat világszerte, és a KPMG globális CEO-körképe szerint mérséklődik az optimista a hangulat. Ennek egyik oka, hogy mindenkit fenyeget a saját iparáguk felfordulása, hazai üzleti szereplők viszont nem hisznek abban, hogy a cégek többsége képes lenne felforgatni a környezetét. Az emberekbe viszont még mindig szívesen fektetnek.

Idén is elkészült a KPMG éves vezérigazgatói körképe, ezúttal világszerte 1300 cégvezetőt kérdeztek meg arról, milyennek látják a jövő kihívásait, a tanulságokat pedig egy hazai eseményen értékelte Robert Stöllinger, a vállalat hazai vezérigazgatója, valamint vendégei, Chris Mattheisen, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója, Gerendai Károly, a Sziget alapítója, korábbi ügyvezetője, illetve a Costes tulajdonosa, Mészáros Kinga, a Central Media csoport napokban lemondott vezérigazgatója, a Saatchi & Saatchi korábbi ügyvezetője, valamint Vinnai Balázs, befektető-mentor, a W.UP elnöke, az IVSZ alelnöke és a Codecool társalapítója.

Az Agile or Irrelevant című körkép előszavában Bill Thomas, a KPMG International elnöke leszögezte, „a vezérigazgatók kétharmada úgy gondolja, az agilitás az üzlet új valutája, és ha nem tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó világhoz, az üzletük irrelevánssá válik.” Ezt a zavart támasztja alá, hogy a döntéshozók már a klímaváltozás hatásaitól tartanak a legjobban, egyre többen kételkednek abban, hogy a világgazdaságban növekedési potenciál rejlik (bár Amerikában feltűnően optimisták voltak, még a Kína elleni kereskedelmi offenzíva előtt), és a válaszolók 63 százaléka kijelentette, inkább felforgatják (disrupt) a piacukat, mint megvárják, hogy ezt valaki más tegye meg velük.

Alapvetően ez határozta meg a hazai diskurzust is, Robert Stöllinger is „érdekes megállapításnak” nevezte az eredményt, és úgy vélte, nem tűnik teljesen életszerűnek, hogy a nagy részük fel fogja borítani a saját szektorát. Hozzátette, régebben a méret, a piaci részesedés és a tőke megvédte a cégeket a kudarctól, de az egész iparágakat megrengető felfordulások ellen önmagában ez már nem segít. Erre hogyan lehet felkészülni? – tette fel a kérdést.

„A digitális technológiák lehetővé teszik, hogy bárki, bárhol a világban nagyon gyorsan képes hatni egy másik iparágra, globális szinten – vélte Chris Mattheisen. – Lehet, hogy valakinek itt Magyarországon van egy állateledelgyára, és azt gondolja, hogy ez az iparág immun a digitalizációra, de téved. Közben San Franciscóban egy tucat startup akarja őt „disruptingolni”. Ez egy új magyar szó, a „disruptingolás” – viccelődött.

A Magyar Telekom korábbi vezérigazgatója felhívta a figyelmet a szabályozás fontosságára is. Szerinte a működő piacgazdaság lényege a verseny, azonban „a digitális technológiák esetén fennáll annak a veszélye, hogy a győztes mindent visz majd a világban.” Ráadásul, olyan szereplők is megjelentek, amelyek a felhasználói adatok kezelése révén „tudatosan és nagyon effektíven” korlátozni tudják a versenyt.

Mészáros Kinga is fenntartásokkal kezelte a cégvezetők iparági jóslatát, szerinte ki van zárva, hogy egy iparágat minden szereplő átalakítson, és rámutatott, hogy az adott kérdésre sokféle válasz lehetséges. „Egy felmérésben, ha engem is megkérdeznek, biztosan azt fogom mondani, hogy persze” – felelte, ezzel jelezve, hogy természetesen a cégvezetőknek szimpatikusabb azt az álláspontot képviselni, hogy majd ők lesznek, akik a változások élére állnak.

Gerendai Károly, Christopher Mattheisen, Mészáros Kinga,  Vinnai Balázs és Robert Stöllinger (b-j)

Rámutatott arra is, hogy iparágfüggő, mennyire lehet markánsan átalakítani az üzletmenetet, hiszen „van, ahol magasabbak a belépési korlátok, a szabályozás, a tőkebefektetés”, de leszögezte, hogy még olyan szektorokban sem lehet mindenki a változások élharcosa, ahol egyébként erre nagyobb a hajlandóság a szereplők között, és úgy vélte, mindig kialakul két tábor: az egyikbe a piacot felforgatók kerülnek, a másikba azok, akik ezt elszenvedik.

Hozzátette, bár a médiafogyasztási szokások megváltoznak, szerinte nem a médiapiacon zajlottak le a legnagyobb átalakulások, mindössze „ez volt a leginkább szem előtt.” Úgy vélte, a klasszikus újságírás alapjaiban nem változott meg, a terjesztési csatornák viszont nagyon mások már, mint például a közösségi média térnyerése előtt.

Tudni kell visszalépni, és segítséget kérni

Több szempontból is Gerendai Károly jelentette a spektrum másik végét a rendezvényen, mert bevallottan nem követi a technológia vívmányait, és idegenkedik attól a világtól, amivé az új fejlesztések változtatják az életterünket. Ettől függetlenül ő maga is találkozott azzal a helyzettel, amikor egész iparágak fordultak ki önmagukból.

„Kifejezetten veszélyes jelenség, amikor a cégvezetők jelentős százaléka azt gondolja, hogy majd ő fogja felbolygatni a piacát – mondta a Sziget alapítója. – Már láttuk párszor, hogy ez a helyzet hova vezet. Voltak a hagyományos, nagy kiadóvállalatok, és amikor megjelentek új technológiák, azt gondolták, hogy majd betiltatják azokat – utalt a korai internetes fájlmegosztókra. – Ezek a nagy kiadók már nincsenek, vagy kis cégek lettek, ehhez képest azok, akik akkor felfedezték, hogy ezek az új technológiák alkalmasak arra, hogy tartalmat továbbítsunk sok emberhez, azok mára a világ top cégei közé emelkedtek. Ugyanígy mondhatnánk számos példát. Valakik azt gondolták, hogy majd megoldják ezeket a problémákat, de ez általában nagy pofára esésekhez vezetett.”

A tanulmány egyik kulcsmegállapítása, hogy a vállalatvezetőknek már 44 százaléka tervezi, hogy a dolgozók legalább felét átképzi, de csak 32 százalékuk akar többet költeni az emberekre, mint technológiai befektetésekre. Közben 84 százalékuk szeretné, ha a vállalati kultúrába beleférnének a hibák, de csak 56 százalék mondta azt, hogy ez már most is így van.

Vinnai Balázs rámutatott, hogy „a digitális transzformáció révén a munkahelyek jellege megváltozik. Azok a készségek, amik a múltban számítottak, az a tudás, amire alapvetően az iskolarendszer is fel van készítve, nem lesznek fontosak. Az agilitás, az adaptációs képesség, a csoportmunka vagy a problémamegoldásra való készség lesz a kulcsfontosságú elem.” Mattheisen úgy vélte, a piaci változásokra megfelelő sebességgel kell tudni reagálni, és „egy adott szervezetben szükség van a helyes szemléletre és a technológiára.”

A beszélgetést megelőző köszöntőjében személyes pályafutásának összefoglalásán belül Hlatky-Schlichter Hubert, egyebek mellett a Babel és a KIOSK étterem tulajdonosa is elárulta, hogy egy nyomdaipari cégéhez 19 évvel ezelőtt felvette az első munkatársát, aki ma is irodavezetőként dolgozik nála. „Az emberi értékek minden közhely ellenére a legnagyobb befektetések. Bármit is elvesztettem, ha megvan a csapatom és bennünk van a tudás, akkor mindent újra lehet teremteni. A mai környezetben ez nem egy rossz tulajdonság.”

A vállalat helyzetének megítélésekor személyes szempontok is felmerülnek, és Gerendai Károly már az első mondatával egyértelműsítette, hogy ő belátta, egyre kevésbé tudja követni a trendeket. Ezért inkább arra koncentrált, hogy megtalálja, majd kinevelje az utódját Kádár Tamás személyében, akire végül rábízta a Sziget irányítását, ő maga pedig olyan vállalkozásokra koncentrálhatott, amelyek a saját életviteléhez is közelebb állnak, ebből született meg az első Michelin csillagos Costes étterem, valamint a Lupa Beach is.

„Én nagyon korán felismertem, hogy nem akarok megfelelni ennek a világnak, de legalább értem, hogy ha nem felelek meg a világ kihívásainak, akkor ezzel lemaradok, és valamilyen bajt okozhatok. Ezért minden eszközzel arra kezdtem ösztönözni a kollégáimat, hogy legyünk innovatívak. Nekem saját e-mail címem sincs, alapvető dolgokat sem tanultam meg, de ezzel párhuzamosan a Sziget cégben, például a fizetési megoldások vagy a jegyértékesítés terén, világszinten is egyedülálló megoldást vezettünk be – mondta. – Minden eszközt megpróbáltam felhasználni a környezetemben, hogy a kollégáim segítsenek.

Agilis vagy irreleváns?
A KPMG legújabb globális kutatásában 1300 vállalatvezetőt kérdeztek meg a következő évek meghatározó trendjeiről. Egyebek mellett arra keresték a választ, hogy az agilitás teszi-e sikeressé a vezérigazgatókat, és mit jelent a rugalmasság az üzleti életben most, és a jövőben? A kiadvány digitális változata angol nyelven megtekinthető ide kattintva.

Rovatunk támogatója a KPMG. A sorozat további részei itt érhetők el.

Adorján Viktor
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A világhírű modell és hazai influencerek egyszerre küldik a fotóikat az sztratoszférába, hogy a Samsung űrszelfit csináljon nekik.

Ráadásul pont a sorozat 30. horrorkiadásában, a 666. epizódban.

Az UNICEF és az ACG plakátokkal hívja fel a figyelmet az alapjogokra, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a világon.

Így tiltakoznak az újságírói jogok korlátozása ellen.

Ez üzeni a Deutsche Telekom új kampánya, ami csak félig vicc.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről, az ipar kommunikációs szakembereitől. 2019.10.29.

A GyártásTrend ősszel folytatja országjáró Roadshow-ját, amelynek keretében a gyártó cégek használható tudást kapnak a digitalizációs ipar 4.0 megoldásokról.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.