Az újszülöttek D-vitamin szintje előrejelzi a kisgyerekkorban előforduló légúti fertőzések kockázatát, de az asztma kifejlődésének kockázatával nem függ össze – állapították meg amerikai kutatók.

Ki vonná kétségbe, hogy igazuk van a bőrgyógyászoknak, amikor megfelelő napvédelemre intenek mindenkit a tűző nyári napokon? Egy walesi általános iskolában azonban most éles ellentétbe kerültek a szülők és a pedagógusok a szükséges mértéket illetően, és az okok messzebbre vezetnek.

Bár az ultraibolya sugarak nem érik közvetlenül a magzatot, a szakemberek mégis arra figyelmeztetnek, hogy még a legelszántabb napimádók is igyekezzenek megállni, hogy a vágyott szín elérése érdekében kifeküdjenek a napra.

Cikkünk első részéből kiderült, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – nincs olyan összetevője a napsugárzásnak, mely ne károsítaná a bőrt, és nem igaz az sem, hogy egy halvány alapszín kellő védelmet nyújtana a későbbi ártalmakkal szemben. Következzen most két újabb tévhit.

Napozni jó – de napozni veszélyes is. Ez utóbbiról szeretünk megfeledkezni, pedig a bőrgyógyászok nem győznek eleget figyelmeztetni a bőrrák veszélyeire. Nehezíti a helyzetet, hogy az ezzel kapcsolatos ismeretek terén sem állunk túl jól.

Ki gondolná, hogy a napbarnított bőr iránti olthatatlan vágy éppen olyan függőséghez vezethet, mint a kábítószerek, a dohányzás vagy az alkoholizmus. A jelenség főként a tizenéveseket és a fiatal felnőtteket veszélyezteti, nem is szólva a bőrrák kockázatáról.