Tök hülyék voltunk, hogy ebből nem tudtunk pénzt csinálni

Tök hülyék voltunk, hogy ebből nem tudtunk pénzt csinálni

Jófejségből, társadalmi munkában született meg a magyar tartalomszolgáltás kezdeti időszakának egyik legfontosabb és legnagyobb hatású intézménye, a Freemail. Tüdős András társaival a C3 alapítvány kis teljesítményű gépein rakta össze a szoftvert azért, hogy email-szolgáltatást tudjanak biztosítani a civil szervezeteknek. Két évig éjt-nappallá téve dolgoztak a rendszer fejlesztésén, majd aprópénzért eladták a Matávnak.

A túl sok pénz megöli a kreativitást

A túl sok pénz megöli a kreativitást

„Technológiailag az ország globális és identitását tekintve lokális. A kettő között van egy szakadék. Az Origo tulajdonképpen ebben a résben létezik a mai napig. Ahogy a Cink is ebben a résben létezett másfél évig. A Népszava című újság is ebben a résben létezik. Nem tudjuk, ki tartja fent, de egyáltalán nem a piac” – György Péter, az egykori Matáv Tartalomprojektjének ötletgazdája kritikusan emlékszik vissza a kezdetekre. Az interjúban elmondja, hogyan határozta meg az Origo indulását a Matáv vállalati kultúrája, hogyan és mit rontott el a Telekom az évek során, és hogy miért is gyűlölték őt az Indexesek.

Hawaii ingben a páternoszterben

Hawaii ingben a páternoszterben

„A Népszabadság volt a legolvasottabb napi média. (...) Bevonultunk oda négyen a Népszabadság csapatépítésére, aztán elküldtünk mindenkit az anyja valagába, hogy ez nem újságírás, és hogy a független újságírás az nem ilyen” – Simó György, a T-Online volt vezérigazgatója így idézte fel az egyik emlékezetes tárgyalást a magyar digitális médiabiznisz hajnalán. Az Origo egyik alapító kulcsemberének visszaemlékezésében előkerül még a Tartalomprojekt, a rövidnadrágok és a hawaii ingek szerepe a vállalati kultúrában, és a lassan betöltődő meztelen nők is.

Látszott, hogy bele fogok őrülni

Látszott, hogy bele fogok őrülni

„Úgy működött a hírszolgálat, hogy éjféltől hajnali négyig, vagy ahogy sikerült, elolvastuk az amerikai techsite-okat, és ami minket érdekelt, abból írtunk híreket, általában olyan 3-4 nagy hírt és 2-3 rövidhírt. Az első 2-3 hónapban egyedül csináltam, ami elég megterhelő volt” – emlékszik vissza Barczi Imre, vagy ahogy az online világban mindenki ismeri: Blumi, az egyik első élményére az online újságírásból, amiről később átváltott a technológiai oldalra. Volt Internettós, Indexes, Origós, újra Indexes, kétszer is, és a végén megint Origós, de ott volt már az online tartalomszolgáltatás előszobáiban, a Politika és az ABCD című CD-ROM-okban is. Amellett, hogy mindenben részt vett és mindenben látott, abban a rövid időben, amikor nem dolgozott egyik nagy médiacégnek sem, létrehozta a Blog.hu-t, ami az Index szárnyai alatt a legnagyobb blogszolgáltató lett Magyarországon.

Régóta készültek erre a gazemberségre

Régóta készültek erre a gazemberségre

„Ezek szerint ez az illető ellopta Önöktől a szoftvert? Nincs is meg Önöknek? Én meg mondtam, dehogynem, megvan nekünk, de lemásolta, továbbírta és Index néven használja. Erre a bírónő: Tehát maguknak is megvan, akkor nem lopta el. Talán ezért is veszítettük el azt az alapvető pert, hogy exkluzív jogunk van-e az Internettót működtető szoftverhez.” – idézi fel Bíró István, az Internettót is kiadó IDG Hungary egykori vezérigazgatója annak a pernek egy részletét, melyet követően az Index elindult. Az Index megalapításának körülményeit gazemberségnek tartó Bíró István felidézi a magyar digitális média első nagy konfliktusait, meghatározó szereplőit és termékeit, az ABCD-től kezdve a hírhedt „székesfehérvári kutyaszar-ügyön” át egészen az Internetto-Index szakítás botrányáig. „Olyan messze van már ez az egész, hogy senkinek semmi oka, hogy ne legyen őszinte. Én az leszek” – fogalmazott interjúnkban.

Folyosói foci, Tomb Raider, nyomott orrú horkoló kutya

Folyosói foci, Tomb Raider, nyomott orrú horkoló kutya

„...Jó hosszú folyosót kell elképzelni két oldalt ajtókkal, igazi régi típusú irodaház (...) a foci is egy fontos dolog volt, úgyhogy egy ilyen kis gumilabdával fociztunk, és azt hiszem, amikor harmadszor törtük ki az egyik lengőajtó üvegét, akkor a felsővezetéstől jött egy üzenet, hogy ezt most hagyjuk abba, eljött oda valaki lecseszni minket nagyon szigorúan” – idézi fel az Origo történetének első, nem kizárólag szakmai pillanatait Pohly Ferenc, aki úgy emlékszik, hogy bár korán fontos szerepet kaptak a történetben, akkoriban azért olyan nagyon még nem értettek az internethez.

Anarchia volt, nem szerkesztőség

Anarchia volt, nem szerkesztőség

Amikor a Matáv tarifapolitikáját kritizáló írásai miatt el akarták távolítani a Westel fogyasztói magazinjától, akkor úgy úszta meg egy ideig a kirúgatását, hogy Zombori Andor álnéven írt tovább. Bodoky Tamás számtalan személyes konfliktussal, harccal és szakítással tarkított pályája végigkíséri a magyar online média történetét. Molekuláris genetikát tanult, amikor megismerkedett az internettel, azután csatlakozott az Internettóhoz, majd több mint kilenc évig dolgozott az Indexnek. „Totál belezúgtam, és egyértelmű volt, hogy erre újságot kell csinálni” – mondta röviden az internettel való találkozás sorsfordító élményéről. 

Próbált-e már könyvekkel fűteni? A könyv lényegében nem ég

Próbált-e már könyvekkel fűteni? A könyv lényegében nem ég

„Azt hiszem 20 megabyte-os merevlemez volt. A PC pedig eredetileg 64 k-s volt, de 256 kilobyte-ra magasítottuk fel a RAM-ját. Így nézett ki a PC. Nem IBM klón, hanem igazi IBM „personal computer”. Ezzel a Keserű Bálinttal, a szegedi tanszékvezetővel kiutaztunk Bécsbe, az IBM központjába. Ott kellett bizonygatnunk, hogy ez nem rakétába lesz, hanem irodalmi kutatásokra, így sikerült beszerezni”– idézi fel a magyar internet kezdeteit Horváth Iván, aki többek között a világ első internetes kritikai kiadását készítette. Az Internettóba csodabogárként bekerülő kutató mesél még szovjet telefontarifákról, a dühítő korai internetárszabásról, lyukkártyákról és arról, miért van minden pusztulásra ítélve, ami az interneten van.

Nádori Péter az Origo és a magyar online média születéséről

Nádori Péter az Origo és a magyar online média születéséről

„Szerkesztőségi rendszer mint olyan, nem nagyon volt (…) ami például olyan dolgokkal járt, hogy ’98 szilveszterkor, amikor át kellett írni az évszámot a site tetején, akkor én beballagtam éjjel fél 12-kor, egyedül a kihalt Petőfi Sándor utcába, mert távoli hozzáférés nem volt. Azt se tudtuk, hogy van ilyen, de ha tudtuk volna, a Matáv biztonsági részlege akkor sem engedélyezte volna. Szépen beballagtam, felkapcsoltam a villanyt, nyilván rágyújtottam, átírtam a dátumot, hogy most már ’99 van, és elmentem bulizni.” – idézi fel a magyar online média történetének első pillanatait Nádori Péter, akinek visszaemlékezéséből az is kiderül, hogyan lett a tévé helyett a PC megcélozva az első online tartalmakkal, és hogy tényleg pár rövidnadrágos, napszemüveges srác határozta-e meg, merre menjen a magyar internet.

Uj Péter az Index és a magyar online média születéséről

Uj Péter az Index és a magyar online média születéséről

Akár a Népszabadság is elindíthatott volna egy Indexet, de nekik nem kellett a koncepció. Sőt, az akkor a lapnak dolgozó újságírónak még szóvá is tették a szerkesztőségben, hogy „túl sokat szórakozik ezzel az internetes dologgal, nem kéne ezt erőltetni” – idézi fel a magyar online média történetének első pillanatait Uj Péter, aki szerint a hazai net címlapközpontúsága az ő print tördelési szenvedélyének is köszönhető.  

A digitális média első és következő húsz éve

A digitális média első és következő húsz éve

2016. május 28-án szombaton a „MOM 20/20 – A magyar online média húsz éve” című konferencián a magyar digitális média születésénében közreműködő szakemberekkel vitathatja meg minden érdeklődő a következő húsz év kilátásait, lehetőségeit. A konferencia egyben az első magyar digitális médiatörténeti projekt, a MODEM bemutatója.

Kreativitáskonferencia a Modemben

Kreativitáskonferencia a Modemben

Művészeti nevelés és kreatív ipar címmel rendez konferenciát a Modem június 27-én és 28-án, pénteken és szombaton.