Két gyermekorvos szerkesztésében asztmasuli indult az interneten „asztmáról, allergiáról gyermekeknek és szüleiknek” alcímmel. A szerkesztők, dr. Gács Éva és dr. Uhereczky Gábor az olvasók kérdéseire is válaszolnak; a kérdezz-felelek nem nyilvános.

Mai találós kérdésünk: melyik az a krónikus betegség, mely nagyjából minden negyedik embert érint, a betegek száma folyamatosan növekszik, ráadásul főként a fiatalok körében terjed, és kezelése már az ókorban is alapjaiban ugyanúgy történt, mint manapság?

Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?

Lehetséges, hogy az istálló porában lévő egyik anyag miatt védettebbek az allergiával szemben a vidéki gyerekek városi társaiknál. Az állatok etetésére használt növényben lévő cukormolekula lehet a kulcs.

Hamarosan itt az allergiások réme, a parlagfű, mely egyre több embernek keseríti meg az életét ilyentájt. A Vidékfejlesztési Minisztérium ismeretterjesztő tananyagot dolgozott ki általános iskolásoknak az egyik legerősebb környezeti allergénnek számító parlagfűről.

Hasznos lehet megkóstoltatni a kéthetesnél fiatalabb csecsemőkkel a tehéntejet, mert ez a későbbiekben megvédheti őket a tej fehérjéivel szembeni allergia kifejlődésétől – ismertették meglepő következtetéseiket izraeli kutatók.

Még azoknál a gyerekeknél is kivédhető lehet az asztma kialakulása, akiknél családi halmozódás folytán az átlagosnál nagyobb a betegség kialakulásának esélye. A kulcs: bizonyos ételek kerülése és a poratkák irtása - állítják brit kutatók.

Apró, vörös kiütés – viszket, sokasodik, kiszárad. Pici dudorok mint hívatlan telepesek lepik el a baba bőrét, a szülők legnagyobb rémületére. Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg.