Papíron jól hangzik a bruttó 300-330 ezres pályakezdői fizetés és a garantált álláslehetőség, de nem kevés elszántság kell ahhoz, hogy néhány hónap leforgása alatt valaki a nulláról informatikussá képezze át magát. Nem mindenki képes ugyanis arra, hogy hosszú heteken keresztül napi 10-11 órát töltsön tanulással, akár a hétvégéket is feláldozva - márpedig a programozói képzéseket kínáló iskolák sokszor ezt követelik meg a siker érdekében. Arról nem is beszélve, hogy sokakat már a milliós tandíjak is elijeszthetnek a karrierváltástól, bár szerencsére suliknak erre is van ötletük. Cikkünk a Magyar Telekommal közös rovatunk, a Behálózva legújabb darabja.

Gondolta volna, hogy a digitális bennszülöttek idegrendszere már másképpen működik, mint a harmincasoké? Vagy hogy az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően máshogyan olvasunk, mint néhány évtizede? Az első hallásra ijesztőnek tűnő tendencia egyáltalán nem újdonság az emberiség történetében: az írásbeliség legalább ekkora változást hozott gondolkodásunk alakulásában. Mégis rengeteg vita folyik arról, vajon a digitális technológia térhódítása végül az emberiség elbutulásával jár-e, vagy csak az evolúció egy újabb lépéséről van szó. Cikkünk a Magyar Telekommal közös rovatunk, a Behálózva következő darabja, az első részben az IoT és az adatgyűjtés elgondolkoztató kapcsolatáról írtunk. A sorozatban a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket járjuk körül, illetve az abban betöltött szerepünket, hogy az iszonyatosan gyors változások közepette is lehet okos döntéseket hozni.