hero
Őket kell átkoznod, ha napokig kísértenek a szuperhősfilmek gonoszai
Mi az első gondolatod, ha megcsörren a telefonod, és valaki azt mondja, hogy újra nekiállhatsz egy három éve befejezettnek hitt, fiókba zárt projektnek? Megijedsz, vagy fellelkesít a második esély lehetősége? Simeon Duncombe pontosan ebben a helyzetben találta magát, amikor újra felkérték a Zack Snyder’s Justice League animációs supervisorának. De még ennél is furább munka várt Anders Langlandsre, aki a vizuális effektek supervisoraként csatlakozott a poraiból feltámadó projekthez. A VFX területén évtizedek óta trenddiktáló Weta Digital (ők feleltek többek között A majmok bolygója-filmek, a Bosszúállók, a Trónok harca vagy a Godzilla vs Kong effektjeiért is) két munkatársa mesélt nekünk egy online kerekasztalon a „SnyderCut” készítésének stresszes vagy épp felemelő pillanatairól, a karakterek és a történet átgyúrásáról, és arról, hogy mi a következő szint a vizuális effektek területén.

A teljes igazság valószínűleg már sohasem derül ki a Justice League-film készítéséről. De akár DC-rajongó vagy, akár nem, a hosszas huzavona után végül bemutatott Zack Snyder’s Justice League filmiparra gyakorolt hatása vitathatatlan. Példátlan projekt volt ez több szempontból is. Forgatás közbeni rendezőcserét például láttunk már sokat Hollywoodban (due to creative differences, blabla, ismerjük mindannyian az ilyenkor szokásos szöveget), de olyat még nem, hogy egy rendező „visszakapja a jogot” eredeti elképzelése megvalósítására. 

Zack Snyder a hivatalos verzió szerint önként hagyta ott a Justice League-projektet, lánya, Autumn halála miatt még 2017-ben. De közelebb állhat az igazsághoz, hogy a filmet producerként jegyző feleségével, Deborah-val belefáradtak a folyamatos küzdelembe a Warner Bros. stúdióval. Snyderék leléptek, a Justice Leauge-et pedig végül Joss Whedon fejezte be, és formálta át teljesen Snyder eredeti tervéhez képest. A mozikban bemutatott film bukta lett, azóta pedig már történelem, hogy a rajongók, majd a stáb tagjainak nyomására a Warner végül kb. 70 millió dolláros büdzsét szavazott meg Zack Snyder víziójának befejezésére.  Szerepet játszott ebben a döntésben a járvány, és a Warner aktuális kedvenc „gyermeke”, az HBO Max is. A Warner ugyanis bölcsen belátta, hogy ennyi pénzt is megérhet, ha az otthon ücsörgő fanok 4 órás, akár sorozatként is fogyasztható Justice League filmet kapnak a karantén közepén, egy HBO Max előfizetés áráért (itthon az HBO Go-n premierezett a film). Ezek után nem csoda, hogy több szakíró is arról vitatkozik, hogy milyen hatása lesz ennek a sztorinak a streamingversenyre, a tartalomgyártásra, a nagy hollywoodi franchise-okra, a stúdiók és rajongók viszonyára, a filmek kreatív kontrolljára. Főleg úgy, hogy a világszerte erősen korlátozott mozifelhozatal miatt a Wonder Woman 1984 itthon is az HBO Go-n, a Godzilla vs Kong pedig Amerikában az HBO Maxon premierezett.  Mint ahogy a rajongóuralom sem csillapodik:  nemrég a Volt egyszer egy… Hollywood állítólag 20 órás változatát kezdték el követelni, és Snyder teljes DC-víziójának rajongói sem csillapodnak.

Zack Snyder's Justice League (Forrás: HBO)

Hajlamosak vagyunk ebben a történetben Zack Snyderre, és a Warner fejeseire fókuszálni, pedig igazából a háttérstáb számára is példátlan vállalkozás volt ez. Újra elővenni, átgondolni majd befejezni egy olyan filmtervet, ami évekig befejezetlenül meghajtókon hevert extrém feladat. Még olyan sokat látott, dörzsölt VFX-varázslók számára is, mint Anders Langlands, és Simeon Duncombe.

Néha egyszerűbb lett volna a nulláról felépíteni ezt a világot

„Szóval a ti munkátok miatt volt ilyen drága mulatság a SnyderCut?” – a fentieket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy a kerekasztal-interjún a portugál kolléga ezt a kérdést szegezte Langlands-nek és Duncombe-nak. A választ elkerülték, de hangos nevetésük persze azt sejtette, részben a rengeteg utómunka került ennyibe.

Simeon Duncombe (bal oldalon) és Anders Langlands

A két szakember az új-zélandi székhelyű Weta Digital munkatársaként 2020 április-májusa környékén kezdhetett el dolgozni a SnyderCuton. A projekt méretét jelzi, hogy csak a vizuális effekteken a Wetával együtt tíz cég dolgozott, de Langlandsék oroszlánrészt vállaltak Snyder tervének megvalósításában. Közel ezer snitt effektjein dolgoztak, így durván a mozi negyedén ott a kezük nyoma. Kulcsszerepük volt a film karaktereinek felfrissítésében is: Steppenwolf még vagányabb külsőt kapott a 2017-es változathoz képest, és a korábbi verzióból végül kimaradó főgonosz, Darkseid felépítése is rájuk várt.

ŐK DIKTÁLJÁK A TEMPÓT A VIZUÁLIS EFFEKTEK TERÜLETÉN

A Weta Digitalt még Peter Jackson, Richard Taylor és Jamie Selkirk 1993-ban alapította, a Mennyei teremtmények című filmhez. A digitális effektekkel foglalkozó cég neve aztán a Gyűrűk ura-filmekkel lett igazán ismert, ekkor a Weta több Oscar-díjat is behúzott a digitális utómunkáért. Szintén a Weta felelt az Avatar látványvilágáért, később ők fejlesztették ki azt a mozgásrögzítő technikát, amellyel A majmok bolygója-filmekben találkozhattunk. A Weta Digital ma az egyik vezető vizuális effektekkel foglalkozó cég körülbelül 1500 munkatárssal, jelenleg többek között a készülő Avatar-filmeken, és az új The Batman-mozin dolgoznak.

Simeon Duncombe 2003 óta dolgozik a Wetánál, azóta többek között a King Kong, A hobbit-trilógia és a Galaxis őrzői 2. effektjein is ügyködött. 

Anders Langlands többszörös Oscar- és BAFTA jelölt, idén a Mulanban végzett munkájáért jelölték Oscarra, de dolgozott az Alita látványvilágán is. Filmes munkái mellett fejleszt is, jelenleg különböző kameraobjektívek szimulációját kutatja.

„Kívülről úgy tűnhet, hogy nekünk »csak« be kellett fejezni Zack Snyder eredeti tervét, de az első felmerülő kérdésünk az volt: megvannak-e még egyáltalán az eredeti anyagok, amiből dolgozhatunk? A Wetánál minden munkánk archiválva és mentve van, de mivel olyan sok és hosszú projekten dolgozunk párhuzamosan, karantén idején nem egyszerű folyamat ezeknek az anyagoknak a visszakérése. 

Kevin Smith, a VFX supervisor-társam például azzal viccelődött, hogy kicsit olyan élmény volt nekünk ezeket az adatokat visszakéregetni, mint amikor egy boltban furán néz rád az eladó. Miért kell nekünk egy már 3 éve befejezett projektből bármi is? - kérdezgettek minket a kollégák” – meséli Langrands, a Weta stábjának VFX supervisora.

Így valójában a kreatív folyamat megkezdése előtt már az küldetés volt, hogy minden korábbi lementett, félbehagyott munka, számos értékes adattal együtt újra online elérhető legyen a Weta stábjának. „Innen jöhetett a második lépés: rendet vágni a hatalmas mennyiségű nyersanyagban. A mostani filmhez újra elővett jelenetek egy része végül bekerült a korábbi filmbe, egy másik részét félbehagytuk egy korábbi státuszban, mint ahogy voltak olyan animált részek is, amelyek még nagyon kezdeti fázisban maradtak meg. Minden egyes esetben meg kellett találnunk azt a pontot, ahonnan újra felvehetjük a fonalat. Például volt olyan jelenet, amelyben az egyik karakter már kész volt, a másik azonban csak valamilyen kezdeti fázisban létezett. Ezeket a jeleneteket mind egyenként ki kellett fésülnünk. Sok esetben egyszerűbb lett volna tényleg a nulláról elkezdeni a munkát” – jellemzi a folyamatot Langrands.

A helyzet bonyolultságát csak fokozta, hogy Langlands Duncombe-bal szemben nem dolgozott az eredeti filmen, így neki azt is fel kellett fejtenie, milyen úton jutottak el egy-egy megoldáshoz a korábbi stábtagok. „Soha nem voltam még ilyen helyzetben. Ráadásul nem csak az egységet és folytonosságot kellett megtalálnunk a jelenetek között, de például Steppenwolfot is minden jelenetben ki kellett cserélnünk, hiszen egy továbbfejlesztett külsőt kapott a mostani verzióhoz. Ez nyilván nem csak annyiból áll, hogy behelyezed az új Steppenwolfot a jelenetekbe: finomhangolni kell a beállításokat, másképp kell megvilágítani, hogy például az új, irizáló külsejétől ne essenek szét a snittek.”

Az animációért felelő supervisorként Duncombe szerint a 2017-es munkafolyamathoz képest feleannyi idő alatt kellett dupla mennyiségű snittet befejezniük. 

„A feszített tempót a lelkesedésünkkel ellensúlyoztuk. A mi szakmánkban teljesen egyedi eset, amikor egy projekt második esélyt kap. Én azonnal belelkesedtem, amikor zöld lámpát kapott a projekt, mert pontosan tudtam, mi az, ami kimaradt a mozis változatból.”

A film utáni nyilatkozatokból úgy tűnik, az új verzió elkészítése sem zajlott zökkenőmentesen a stúdió és a rendező között (a zárójelenettel ment például a huzavona), de a két wetás szakember szerint az utómunka-folyamatokban a VFX-legenda, John „DJ” Des Jardin és maga Snyder is megkönnyítette a dolgukat. Snyder világos vizuális koncepciója volt a filmről, de nem ragaszkodott minden egyes ötletéhez – őt a történet folytonossága, egysége érdekelte, a vizuális döntésekben megbízott az utómunka-csapat döntéseiben. „Gondolj csak bele, hogy kettejüknek egy négyórás film több ezer snittjét kellett koordinálniuk. Nem várható el, hogy minden egyes mozzanatra azonnal reagáljanak, így a mi intuíciónkra is szükség volt. El is várták tőlünk, hogy saját ötletekkel, megoldásokkal jelentkezzünk. Ebből volt, amit elfogadtak, és volt, amit elvetettek, de ez már másodlagos, mi a közös gondolkodást élveztük a legjobban” – meséli Duncombe. 

A legjobb példa a közös gondolkodásra a film „történelemlecke” jelenetsora, amikor Darkseid, első, a Földön tett látogatását meséli el a film. „Itt Simeonék a jelenetek dizájnjától a szereplők mozgásának koreográfiájáig mindent aprólékosan megterveztek, majd dublőrökkel leforgattak.”  A mozis verzióban ez a részlet csak egy nagyon rövid betét volt, Steppenwolffal, itt azonban helyette Darkseid érkezik a Földre, az ő karakterének motivációit kellett felépíteniük. Ezért kapott hangsúlyos szerepet kapott Green Lantern és Darkseid csatája, illetve utóbbi megsérülése, majd visszavonulása is. „Az ilyen közös agyalás a legizgalmasabb része a munkánknak, hiszen tudtuk, hogy erről a jelenetről fog beszélni majd mindenki” – mondja nevetve Duncombe.

Forrás: HBO

Hiába a nagy lelkesedés, a járvány azért feszültté tette a munkát, főleg mikor felmerült, hogy a munka közepén karanténba kell vonulniuk. „Több, mozgásrögzítéses jelenetünk is hátra volt még ekkor, stresszes volt a helyzet, úgyhogy inkább minden fizikai jelenlétet megkívánó munkát előrébb hoztunk a naptárban, hogy legalább legyen min dolgoznunk, ha vissza kell vonulnunk.” Végül a karantént megúszta a csapat, így 2021 elején már az utolsó simításokat végezték a filmen, hogy összejöjjön a márciusi premier.

Attól, hogy számítógépen dolgoznak, még nem egyszerűbb a dolguk

A két szakember szerint még sokan ma is lebecsülik a munkájukat, és belefutnak a vizuális effekteket becsmérlő véleményekbe is. „Attól még, hogy számítógépen dolgozunk, egy digitális karakter megalkotása legalább olyan bonyolult folyamat, mint egy fizikai kelléké, mondjuk egy bábué, vagy egy díszletelemé.  Az persze megkönnyíti a helyzetünket, hogy egyetlen kattintással visszacsinálhatunk valamit, de azért van nehezítő tényező is a munkánkban. Egy báb megépítésénél például pontosan tudod, hogy az adott felület hogyan viselkedik majd a kamera előtt, nekünk viszont a gépet kell megtanítanunk arra, hogy különböző helyzetekben hogyan gyűrődik, fodrozódik egy-egy felület. Rohamosan fejlődik ez a technika, folyamatosan kutatjuk az egyre élethűbb szimulációk lehetőségét” – jellemzi saját szakterületét Langrands, aki hozzáteszi, teljesen érthető, ha egy rendező úgy dönt, inkább nem él a digitális effektek kelléktárával.

Godzilla vs Kong (Forrás: WarnerMedia)

A döntés abszolút filmfüggő Duncombe szerint is, de nyilván a mozi büdzséje is behatárolja, lehet-e valódi kocsikat robbantgatni egy filmhez. „Mi akkor jövünk a képbe, akkor könnyítjük meg ezt a döntést, ha például egy robbanáshoz közel álló szereplőket szeretnél a filmedbe, mert az effektek használatával senkit sem teszel ki veszélynek. Nyilván a szuperhős-filmekben, vagy a fantasy műfajban elengedhetetlen a munkánk, itt élhetjük ki magunkat igazán, és izgalmas azt is látni, hogy a rendezők is egyre vadabb ötletekkel állnak elő. De egy film minősége nem ettől függ, természetes fényekkel, minimál felszereléssel is készíthetsz lenyűgöző filmet, nézd csak meg a Nomadlandet.”

A következő szintlépés a vizuális effektek területén a The Mandalorianben már használt technika lesz a két szakember szerint. A Star Wars-sorozat nagy részét már nem (csak) green screenek előtt, hanem real time programozható, virtuális díszletben forgatták. Magyarán a VFX-csapat nem a forgatás után, hanem már a felvétel napján bekapcsolódik a film készítésébe, és a díszletet, fényviszonyokat is kedve szerint alakíthatja. Langlandsék szerint a vizuális effektek a fentihez hasonló módon a jövőben egyre szofisztikáltabban épülnek majd be a filmkészítésbe. Egy biztos, a Weta tovább finomíthatja ezeket a megoldásokat a DC-univerzum filmjein, hiszen Langlands épp Matt Reeves 2022-ben érkező The Batman című, Robert Pattinsonnal forgatott filmjén dolgozik már nagy erőkkel.