hero
Vita a közterületi kampányról
Három jogvédő szervezet bírálja a választási plakátokról szóló múlt heti rendeletet, a Századvég szerint a kormányrendelet csak pontosította a korábbi szabályozást.

Azzal, hogy a múlt héten életbe lépett kormányrendelet szerint választási plakátok nem jelenhetnek meg a villanyoszlopokon, közút felett vagy az úttest mellett, szűkült a jelöltek és pártok politikai vitájának a lehetősége és a kampányolás szabadsága, ez pedig tovább rontja a választások tisztességességét – írta közleményében a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet. Hatályba lépett ugyanis az a kormányrendelet, amely a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályait kiterjeszti a választási plakátokra is.

„Akár fogpaszta-reklámról, akár egy országgyűlési választásra készülő képviselőjelöltnek a választói akaratot befolyásolni kívánó politikai üzenetéről van szó, nem lehet elhelyezni plakátot villanyoszlopon, közút felett vagy lakott területen kívül autópálya, autóút és főútvonaltól számított 100 méteren belül” – idézték fel. Hozzátették: a szabály más tartalmú hirdetésekre - példaként az úgynevezett kormányinformációt említették - nem vonatkozik.

A három szervezet közös véleménye szerint a választási eljárási törvénynek „a választási plakátokra vonatkozó részletes szabályait lerontó rendelet a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezi”. Emellett – mint írták – sérti „a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét.”

„A választásokat övező politikai vita számára éppen a lehető legmagasabb védelmi szintet kellene biztosítani: ez a demokrácia alapvető követelménye, függetlenül a vita tartalmától és színvonalától. Ha a jogkorlátozás nem pontosan körülhatárolt és alkotmányosan igazolt, akkor az elfogadhatatlan, mert a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg” - hangsúlyozták. A három szervezet emlékeztetett arra is, hogy meglátásuk szerint a választási kampány korlátozásával kapcsolatos problémákat a most hatályba lépett rendelet csak súlyosbítja. Felidézték: az Alkotmánybíróság a választási kampánnyal kapcsolatban tavaly mondta ki azt, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden ember és szervezet szólásszabadságát érinti, mert a közügyek megvitatásában mindenki részt vehet. Hasonlóképpen azt is megfogalmazta a testület, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása egyúttal az információszabadság alapjogának korlátozását is jelenti, amennyiben akadályt gördít a választópolgárok tájékozódáshoz való jogának zavartalan gyakorlása elé.

„Ennek ellenére az Alaptörvény tavalyi módosításai – a politikai reklámok közzétételének ingyenessé tételével – valószínűtlenné tették, hogy a legnagyobb közönséget elérő kereskedelmi médiában kampányolhassanak a képviselőjeletek és pártjaik. A politikai reklámok közzétételének médiaszolgáltatásokra vonatkozó, tavalyi szigorítása mellett a mostani rendelet csak tovább nehezíti a kampányüzenetek választópolgárokhoz való eljuttatásának a lehetőségeit, anélkül, hogy ezzel bármiféle legitim, alkotmányos célt szolgálna" - írta a közleményben a három szervezet.

Azonban az eddigi szabályozás értelmében is tiltott volt választási plakátokat elhelyezni a közutak mentén, a héten életbe lépett kormányrendelet csak pontosította a korábbi szabályozást – közölte a Századvég Intézet pénteken. Az intézet nyilatkozattal reagált a három jogvédő szervezet bírálatára. Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója közleményében azt írta, hogy a 2011-ben hatályba lépett szabályozás lényege, hogy a közutak mentén korlátozza azoknak a jelzéseknek, köztük a reklámtábláknak, hirdetéseknek a kihelyezését, amelyek alkalmasak lehetnek a közlekedők figyelmének elterelésére, vagy a közlekedésbiztonságot veszélyeztetnék. Közölte, ennek értelmében közúton, lakott területen kívül 50 méteren, míg autópálya, autóút vagy főútvonal mentén 100 méteren belül nem lehet elhelyezni reklámcélú berendezéseket. Hozzátette: közvilágítási, valamint a villany- és telefonoszlopokra sem helyezhetők ki reklámok. Ezen túlmenően azonban a szabályozás lehetővé teszi a közterületi reklámozást.

Emlékeztetett arra is, hogy a 2011-ben életbe lépett jogszabályt tavaly az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak találta, és határozatában ésszerűnek mondta a szabályozást, hiszen a reklámfelületek elterelhetik a közlekedők figyelmét. Utalt arra, hogy korábban is felmerült már egyfajta jogértelmezési kérdés azzal kapcsolatban, hogy a közutak menti reklámok korlátozása kiterjed-e a választási plakátokra, hirdetésekre is. Közölte, a Századvég álláspontja szerint már a korábbi szabályozás is kiterjedt a választási célú hirdetésekre is, hiszen a korábbi szabályozás is kimondta, hogy minden olyan reklámtábla korlátozás alá esik, amely „ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról” akarnak meggyőzni. A szabályozás tehát nemcsak a pártokra, hanem mindenkire, például a civil szervezetek által ilyen célból közzétett reklámokra is kiterjedt - írták. Orbán Balázs szerint a héten hatályba lépett kormányrendelet csak a korábbi szabályozás pontosítását jelenti, és az lényegében kizárja az eltérő jogértelmezéseket.

A Századvég közleményében arra is felhívta a figyelmet: választási időszakban valóban kiemelt jelentősége van annak, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek népszerűsítsék saját magukat, illetve nézeteiket, és fokozottan kell ügyelni arra, hogy milyen alkotmányos célok figyelembevételével lehet a szabályozást kialakítani. Azt azonban, hogy a véleménynyilvánítás és szólásszabadság hogyan valósul meg egy választási kampány során, leginkább a szabályozások összességében lehet értékelni, nem pedig egyes elemeiben. Hozzátette: a kampánycsend eltörlése például éppen a véleménynyilvánításhoz és információszabadsághoz való jog bővülését jelenti.

Az nem teljesen világos számunkra, hogy egy kormányrendeletet bíráló jogvédői közleményre miért a Századvég érezte illetékesnek, hogy reagáljon.