9,5 százalékkal nőttek a hirdetési bevételek Magyarországon 2008 első félévében az előző év azonos időszakához képest - áll a TNS Media Intelligence jelentésében. 2007 első felében ugyanez az adat mindössze 3 százalék volt. A mostani növekedés azt jelenti, hogy a TNS szerinti reklámtorta 290 milliárd forintosra hízott. A TNS  Media Intelligence a televíziós, a sajtó- és a rádiós hirdetéseket maga rögzíti, a közterületi médiaköltésekről , az internetről, a moziról és az indoor médiáról önbevallásos adatokat kap.

Internet: 44 százalék
A növekedési csúcstartó az internetes média, amely 44 százalékkal tudta növelni bevételeit. Ennek több mint 40 százalékát három szektor, a bankok, a közlekedési és a távközlési cégek biztosították, bár ezek költése alig emelkedett tavalyhoz képest. A legtöbbet költő hirdetők a T-Mobile, a Toyota és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) voltak.

Kábel: 28 százalék
A TNS Media Intelligence kilenc kábelcsatornát figyel, ezek 28 százalékkal több hirdetési bevételhez jutottak, mint tavaly. Az év első felében az eddig a földi sugárzású csatornákat pártoló élelmiszeráruházak is elkezdték intenzíven használni ezeket az adókat - áll a jelentésben.

A három legnagyobb hirdető itt a Unilever, a Henkel és a Coca-Cola volt, a három országos csatornát vizsgálva szintén a Unilever vezet, akiket a Procter&Gamble és a Danone követ.

Rádió: 18 százalék, politikai napilapok: 1 százalék
A rádiós szektor 18 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el, ebben benne van az MR2 Petőfi önmagában elég magas, 5 százalékos növekedése, a köztéri - óriásplakát és citylight - felületek 9 százalékkal hoztak többet tulajdonosaiknak.

A napilapok 6 százalékkal, a folyóiratok és magazinok 5,7 százalékkal növelték bevételeiket. Utóbbiaknál a növekedést a női glossy és életmódmagazinok, illetve a tévés műsorújságok hajtották, míg a napilapoknál az önmagukban 10 százalékot erősödő megyei lapok a hajtóerő - a bulvár 7, a politikai lapok mindössze 1 százalékot tudnak felmutatni.

A folyóiratok legnagyobb három hirdetője az első félévben a L'Oréal, a T-Mobile és a Pannon, a napilapoké a Penny Market, az Aldi és a Szerencsejáték Zrt. volt.

Rágó, Emese és a germán egyszerűség
2008 első félévében a bankok költötték a legtöbbet, megelőzve az autóforgalmazókat, a kereskedőket, a gyógyhatású készítmények forgalmazóit, illetve a mobilcégeket. 2007-ben ugyanez volt a helyzet, csupán a gépjárműszektor kerekedett akkor a bankok fölé.

Legerősebben a banki költések nőttek, 27 százalékkal. A Budapest Bank arculatváltása mellett ebben  - a jelentés szerint  - például a K&H és a Unicredit aktivitása is közrejátszott. Ugyancsak 27 százaléknyit erősített a csokoládé és édességszektor is, ez nagyrészt a rágógumi-forgalmazók nyomulásának - a piacot uraló Wrigleynek és a rágót először hirdető Cadburynek - köszönhető.

A kulturális és sportrendezvények 24 százalékkal hoztak több pénzt a médiatulajdonosoknak, elsősorban szponzorációs megállapodások révén, a kereskedelmi szektor 21 százalékos növekedése pedig nagyrészt az Aldi piacra lépésének tudható be. A legerősebben, 13 százalékkal a tisztítószerekre fordított reklámköltés esett vissza.