2019-es felfüggesztése (azaz 0 százalékra csökkentése) után 2023-tól visszatér a reklámadó - jelentette be a Kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A miniszter elmondása szerint az adó visszavezetésével 15 milliárd forintnyi bevételt remél a kormány, további részletek azonban nem derültek ki az adónemről. A részletes törvények a napokban jelennek meg a miniszter ígérete szerint a Telex beszámolója alapján.
Frissítés: Egy csütörtök esti háttérbeszélgetésen a Portfolio megtudta, hogy a reklámadó alapja a nettó árbevétel lesz, és a 2,5 milliárd forintot meghaladó része után kell befizetni.
A reklámadót a kormány egy nagyobb adócsomag részeként vezeti vissza. A most bejelentett különadók a következő szektorokat érintik:
- Biztosítói szektorból 50 milliárd forintot,
- energiaszektorban 300 milliárdot,
- kiskereskedelmi szektorból 60 milliárdot,
- telekommunikációs cégektől 40 milliárdot,
- légitársaságoktól 30 milliárdot
- gyógyszercégektől 20 milliárdot vár a kormány.
Korábban is nagy indulatokat kavart a reklámadó
A kreatív- és médiaipar ügye régóta húzódik a kormány reklámadós törekvéseivel. Az egyik emlékezetes összecsapás a kormány és az RTL Magyarország között volt 2014-2015-ben, amikor végül az akkori kormány elállt eredeti szándékától, és nem vetett ki 40-50 százalékos adókulcsot a vállalatra.
Azonban az a megegyezés egyáltalán nem békét hozott: a kormány végül egységes, minden média- és reklámcéget érintő, egykulcsos reklámadó-tervvel állt elő a többkulcsos terv helyett.
Végül 2015-ben vezették be az egykulcsos, akkor 5,3 százalékos reklámadót, amely minden olyan céget érintett, amelynek reklámértékesítésből származó árbevétele elérte a 100 millió forintot.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete akkori elemzésében az látszott, hogy az adónem miatt az 500 millió forint vagy annál kevesebb reklámadó alappal rendelkező cégek 70 százaléka folyamodhat költségcsökkentéshez. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) is ellenezte az adónemet, azt nemcsak az iparágra hanem az egész gazdaságra is károsnak ítélték.
Az adókulcsot később, 2017-ben 7,5 százalékra emelték, ami odavezetett, hogy a piaci hirdetőkből élő kiadóvállalatok többségénél pont a profitot vitte el a sarcolás.
Varga Mihály pénzügyminiszter aztán 2019-ben jelentette be, hogy a kormány 0 százalékra csökkenti a reklámadó akkori 7,5 százalékos adókulcsát.
„Amikor először megválasztottak a szövetség vezetőjének, szabályozás, adó ügyekben forrongó évek voltak a szövetség és a teljes szakma háta mögött. Örülök, hogy a korábbi évek megfeszített munkája részben beérett, hiszen 2019-ben felfüggesztették a reklámipari ’sarcot’ (0 százalék lett az adókulcs) és a kormány aktívan bevont bennünket a kreatívipari stratégia megalkotásába” – írta még tavaly Gulyás János, az MRSZ elnöke az elmúlt három év időszakáról szóló beszámolójában.
Lengyelországban közösen álltak ki a médiacégek a reklámadó ellen
2021 februárjában a lengyel kormányzat új reklámadó bevezetését tervezte, amely a koronavírus miatt még nehezebb helyzetbe hozta volna a piaci alapokon működő médiavállalatokat.
Az adó mértéke Lengyelországban a cégek méretétől függően 2 és 15 százalék közé esett volna. A médiacégek tiltakozásul elsötétített címlappal jelentek meg, a lengyel kormány pedig a tiltakozások hatására végül elállt a tervétől.
