Hogyan került a Mahirhoz?
– 1963-tól 1976-ig a Magyar Televízióban dolgoztam különböző beosztásokban. A Mahir filmstúdióját 1977-től vezettem. Az akkori vezérigazgató kért fel erre a feladatra, és én hosszas gondolkodás után elfogadtam. A feladatom az volt, hogy egy profi stúdiót alakítsak ki.

Miért gondolkodott annyit, hogy elfogadja-e az állást?
– Leginkább azért, mert régi hobbimból, a síelésből fakadóan már akkor síoktatóként is dolgoztam. El kellett döntenem, hogy melyik irányba megyek tovább.

Hol helyezkedett el a Mahir az akkori kommunikációval foglalkozó cégek között?
– A Magyar Rádió és Televízió mellett a Magyar Filmgyártó Vállalat volt jelen a piacon, továbbá a Mahir és még néhány kisebb stúdió. Utóbbiak többnyire az egyes szaktárcákhoz tartoztak, mint például az építésügyi vagy közlekedési filmstúdió. A Mahir a belkereskedelmi minisztériumhoz tartozott, ahol szintén felállítottak egy stúdiót, ennek lettem én a vezetője.

Miért vállalta végül a felkérést?
– Egy technikailag elmaradott, logisztikailag csekélyen szervezett filmstúdiót kellett színvonalában egy vezető reklámügynökséghez felemelni. Tetszett a feladat.

Sík Endre

Mennyit változott a stúdió az ön keze alatt?
– Kezdetben kizárólag fekete-fehér filmekre dolgoztunk, de ezzel nem volt másképp a televízió sem. A színes tévék, valamint a videotechnika megjelenése ugyanakkor robbanásszerű változásokat hozott. Ekkor egy nagy összegű beruházással sikerült a filmstúdiót a Magyar Televízió színvonalához felzárkóztatni, és a kezdeti évi 50 film helyett másfél év múlva már 300 munkát készítettünk el évente.

A filmesek is belefolytak az ügyfelekkel történő tárgyalásokba?
– A kreatívosztályon belül médiatípusok szerint csoportosultak a szakemberek, akik az ügyfeleknek ajánlatokat tettek, hogy a reklámozásra szánt pénzüket hogyan tudják a leghatékonyabban kihasználni. Ebből annyi hárult a filmstúdióra, hogy ha felmerült az igény reklám- vagy mozifilm készítésére, akkor a stúdió illetékeseinek már a tárgyalások során is rendelkezésre kellett állniuk. Később is, végig a reklámkészítés folyamatában.

Milyen típusú kampányok hódítottak akkor?
– A magyar reklámpiacon az 1980-as évek elején tulajdonképpen csak az üdítőitalok terén volt kiélezett a reklámverseny. Ez társult az akkoriban beszivárgó külföldi Coca-, illetve Pepsi Cola bevezetéséhez, ami immáron valódi konkurenciát jelentett a hazai Traubisodának. A cégek között akkori értelemben vett klasszikus nyugati verseny volt. Komoly erőfeszítéseket kellett tennie annak, aki tartani akarta az eladásait. Éppen ezért reklámra is jelentős öszszegeket fordítottak.

Ez hogyan jelent meg az elkészült reklámokban?
– Ma nem látok mást a külföldi, illetve a magyar adókon, minthogy ugyanazok a reklámok mennek, csak magyar szinkronnal vagy magyar felirattal. A Mahir idejében ez nem így volt. A magyar reklámszakemberek által készített filmek sokkal közelebb álltak az emberekhez, mint az adaptációk.

Ugyanakkor önök is készítettek reklámfilmet más ország számára…
– Igen, előfordult, de annak mindig pénzügyi okai voltak.

Szokott arra gondolni, hogy reklámfilmet készítsen?
– 1977-től 1989-ig voltam a Mahir filmstúdiójának a vezetője, de amióta eljöttem onnan, már egyáltalán nem akarok reklámfilmet készíteni. Nagyon megváltoztak azóta a körülmények.

Mire gondol?
– Kevés olyan filmet látok, amiről el tudnám képzelni, hogy közel kerül az emberekhez. A reklámnak mindig van egy elsődleges célja, ehhez kapcsolódóan pedig egy célcsoportja. Csak ezután jöhet a kreativitás vagy a minőség. A mai reklámok esetében inkább a cég, illetve a termék jelenléte a fontos, hiszen az eladási értékeket olyannyira nem befolyásolják. Emiatt nem is fektetnek bele olyan sok pénzt. Ez ugyanakkor nem abban nyilvánul meg, hogy kevesebb a reklám. Inkább legyártják egyszer, és azt adaptálják minden országban.

Az üdítők mellett nem is voltak emlékezetes kampányok?
– De. A szocialista farmernek akkoriban például 144 reklámfilmet készítettünk. A Trapper farmer kampánya még nemzetközi viszonylatban is igen jelentősnek számított.

Hogy zajlott a Mahir idején a reklámokban szereplő modellek válogatása?
– Voltak olyan modellek, akik egy-egy céghez szerződtek, így őket a cég reklámjaiban szerepeltetni kellett. Ahol nem így működött, ott a szereplőválogatásokon döntötte el a rendező, hogy kivel dolgozik.

A filmtechnika éppen abban az időben fejlődött rohamos tempóban, amikor a Mahir fénykorát élte.
– Jó volt egy olyan korban élni, amikor végignézhettem, hogy a reklámfilm egyik típusa hogyan válik önálló műfajjá. A mai videoklipről már kevesen tudják, hogy eredetileg eladást szolgált. Angliából indult el a műfaj, ahol egy-egy hanglemez eladási támogatását képezte a klip. Ma már a klipkészítés televíziós műfaj.

H. I.