A Tőzsdei Kurir elnevezésre Csernai Gábor, az Újpressz tulajdonos-vezérigazgatója hatályos engedélyt kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A címet a minisztérium csak úgy engedélyezte, hogy a lap gazdasági témájú lesz. A végtermék azonban főleg közéleti és bulvárjellegű híreket tesz közzé mindössze egy oldal tőzsdei jelentéssel kiegészítve. A lap címében a „kurir” megjelölés az újság tartalmát tekintve meghatározóbb, mint a „tőzsdei” kifejezés. Az Újpressz később politikai és közéleti profillal is igényelte a nevet, de a kérelem engedélye még nem jogerős.

Az új lap logójában azt is feltünteti, hogy 1917-ben alapították, ekkortól hasonló címmel több gazdasági újság jelent meg. Legutoljára a már megszüntetett Courier Rt. jegyzett 1992-ig ilyen tematikájú hetilapot Tőzsdei Kurir címmel. Az 1998-ban megszüntetett Kurir nevű bulvárlap jogait birtokló P&B Média Rt. benyújtotta fellebbezését az Újpressz lapja ellen. Sipos Sándor, a P&B tulajdonosi jogait gyakorló PB Workout ügyvezetője elmondta: azt is kifogásolják, hogy az Újpressz lapengedélyében Csernai a kiadó és a főszerkesztő, míg a megjelent bulvárlap az Újpresszt tüntette fel a lap gondozójának, és az impresszum H. Bíró Lászlót jelölte meg az újság főszerkesztőjének. Sipos Sándor elmondta: az új orgánum megjelenése sérti a volt Kurir vagyoni értékű jogait. Az ügyvezető hozzátette, hogy ha a minisztérium nem ad igazat a fellebbezésnek, a P&B bírósághoz fordul a Tőzsdei Kurir megszüntetése érdekében.

Az Újpressz a Tőzsdei Kurirra vonatkozó jogerős engedélyt tartja érvényesnek akkor is, ha a profil nem egyezik. Lapinformációk szerint a kiadó azzal védekezik, hogy a P&B Média egykori Kurir című lapja is sérthette a többi „kurir-lap” – a Magyar Kurir vagy a Russzijszkij Kurir – érdekeit. Kelemen Gábor, a Színes Mai Lapot megjelentető Híd Rádió Rt. vezérigazgatója a Tőzsdei Kurirt egyértelműen bulvárlapnak tekinti. Számára az újság azonban hosszú távon nem tűnik életképes üzleti vállalkozásnak, mert szerinte a rendkívül alacsony ár havonta sok százmilliós veszteséget generál a kiadónak, bármilyen magas is az eladott példányszám. Ugyanakkor az Újpressz által folytatott árpolitika meglehetősen komoly zavart kelthet a piacon, ami kihatással lehet a teljes sajtó-szegmensre.

A szakember az egyik legfontosabb problémának a terjesztési tarifák megállapítását látja. A jelenlegi gyakorlatban a Lapker díját az ár 34 százaléka jelenti, ami egyes kiadványok alacsony árszabása esetén veszélyezteti a versenyegyenlőséget. Ezért a Híd Rádió írásos levélben fordult a Lapkerhez, amelyben indítványozta, hogy a terjesztő vállalat versenysemleges, fogyasztói ártól független díjszabási gyakorlatot vezessen be a terjesztési árak meghatározásánál. Morvai Zoltán, a Blikk lapigazgatója hozzátette, hogy valószínűleg a terjesztők sem fogadnak örömmel egy piaci árnál jóval alacsonyabb árfekvésű sajtóterméket, mert így az ő bevételük is sokkal kevesebb, a terjesztés költségei viszont nem csökkennek ezzel arányosan.

A lapigazgató szerint a Tőzsdei Kurir tartalmának minőségét tekintve bár jobb, mint a Holnap volt, de még mindig nem valódi versenytársa a piacon lévő másik három bulvárlapnak, ezért az alacsony árral továbbra is csak az impulzív vásárlókra számíthatnak. Ebből a helyzetből pedig igen nehéz komolyabb bővülést elérni, ma már egy új márkanév bevezetése és megerősítése rendkívül drága, a Blikknek például hét évébe került, amíg piacvezető és gazdaságilag nyereséges kiadvány lett.

„A kérdés mindössze annyi, hogy az Újpressz meddig képes finanszírozni a kezdeti komoly veszteségeket, ha meglehetősen hosszú ideig, akkor a Tőzsdei Kurir még bárhova fejlődhet. A piac és az olvasók mindig nyitottak egy új és életképes bulvárlapra” – mondta Morvai Zoltán. Érdekes azonban, hogy az Újpressz által korábban kiadott Holnap című bulvárlaphoz hasonlóan egyelőre a Tőzsdei Kurirban sincsenek hirdetések. Sőt, több médiaügynökségi szakember megkérdezése után kiderült, hogy a kiadvány eddig egyiküket sem kereste meg médiaajánlatával vagy prezentációjával.

Az Újpressz a Holnapot illetően egyértelműen jelezte, hogy nem kíván különösebb hangsúlyt fektetni a hirdetési bevételekre, talán ugyanez a helyzet a Tőzsdei Kurirral kapcsolatban is. Az Újpressz képviselői nem reagáltak megkeresésünkre, így továbbra sem lehet tudni, hogy a rendkívül ala-csony fogyasztói ár mellett a bulvárlapot milyen forrásokból tervezik finanszírozni.