Az olasz szőlősgazdák még nem készültek fel a váltásra, ezért alkut ajánlottak: információink szerint napi ezer eurót a Tocai névhasználatért. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a Kreatív Online-nak elmondta: egyelőre azt vizsgálják, hogy az engedélyezés milyen anyagi- és presztízsveszteséget okozna számukra.

Az utóbbi időben több lap is beszámolt arról, hogy alkut ajánlott Magyarországnak a Tokaji márkanév használatának ügyében Olaszország. A Tokaji névhasználatról 1993-ban született az Európai Közösséggel egy megállapodás, amely szerint 2007. március 31-től Magyarország a kizárólagos névhasználó – tudtuk meg Marcinkó Ferenctől. A hegyközség elnöke hozzátette: több országban is használták a tokaji nevet, de egyedül csak az olaszok tiltakoztak emiatt, még Strasbourghoz is fordultak. Az Európai Bizottság azonban számukra kedvezőtlen döntést hozott, ugyanis azt állapította meg, hogy a kilencvenes években jogszerűen tiltották meg az olasz szőlőtermelőknek a Tocai név használatát.
„Az olaszok azt mondják, hogy a gazdáik nem tudtak felkészülni a névváltásra, és úgy gondolták, tőlünk kérnek engedélyt” – mondta Marcinkó Ferenc. Mint mondta: először többmilliárd forintnak megfelelő ajánlat érkezett az örökös jogért, de ettől elzárkózott a hegyközség. A legutóbbi ajánlat viszont arról szólt, hogy engedélyezzék az unió által előírt határidő módosítását.

Marcinkó Ferenc szerint az olaszok nem vették komolyan a névhasználatról szóló megállapodást, hiszen 1993 óta lett volna idejük felkészíteni a szőlőtermelőket a változásra. Most, egy évvel a határidő lejárta előtt átmeneti időszakra, három évre kérnék a Tocai márkanév használatát.

A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke azt mondja: jelenleg vizsgálják a hosszabbítás lehetőségét. Azt megerősítette Marcinkó Ferenc, hogy az olaszok ajánlatot tettek, de az összegről nem beszélt. Információink szerint napi ezer eurót ígérnek az itáliaiak, ha tovább használhatják a Tocai nevet.
Az olaszok hosszabbítási kérelméről tehát még nem tárgyalnak a felek, egyelőre azt mérik fel, hogy Magyarország számára okoz-e anyagi-, vagy presztízsveszteséget az engedélyezés. A franciaországi termelők ugyanis joggal tehetnék fel a kérdést, ha ők lemondtak a Tokaji névhasználatról, akkor az olaszok miért nevezhetik boraikat Tocai-nak. Marcinkó Ferenc attól nem fél, hogy kifogást emelnek azok a gazdák, akik elfogadták Magyarország kizárólagos Tokaji névhasználatát, bár nem szeretnének a döntéssel precedenst teremteni.
A hegyközség tervezi, hogy az ügyben megkeresi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot és a Külügyminisztériumot is.