hero
Nagy Zsolt

Rovat:

Reklám
Becsült olvasási idő: 2 perc
Oroszországban tiltólista, a reklámversenyeken díjeső: tíz éves a világ egyik legviccesebb közérdekű közleménye
Rommá nyerte magát a reklámversenyeken, de csökkentek-e a balesetek a Dumb Ways to Die miatt?

2012-ben az ausztrál kötöttpályás forgalmat irányító hálózat, a Metro Trains vezetősége megelégelte, hogy a baleseti statisztikái évről évre rosszabb tendenciát mutatnak. Nem kisiklásokról, műszaki meghibásodásokból adódó balesetekről volt szó, egyszerűen az emberi figyelmetlenség okozta tragédiák száma nőtt a vasútvonalak mentén.  A nem öngyilkosságból fakadó halálesetek 39 százalékát meg lehetett volna előzni odafigyeléssel.

Aki rendszeresen vonatozik, az látott már a síneken átrohangáló embereket, vagy olyanokat, akik egyenesen átmásztak tehervagonokon, hogy ne kelljen azokat megkerülni. Hiába szólnak hangosbemondón, hogy ne ácsorogjon senki a biztonsági sávon belül, hiába sípol és villog az önműködő ajtó, mielőtt bezárul, mindig lesznek olyanok, akik tojnak a figyelmeztetésre, szaladnak, hogy még beférjenek, leugranak a szerelvényről, mielőtt az megáll. A Metro Trains elhatározta, hogy be fogja juttatni a felelőtlen állampolgárok agyába is az üzenetet, hogy a vasút veszélyes hely.  Ehhez lehetett volna szétroncsolódott holttesteket, zokogó hozzátartozókat mutogatni egy melankolikus zenével átitatott elrettentő videóval, de inkább teljesen más irányból mentek neki a feladatnak - olyan felnőtteket kellett megcélozniuk, akik tulajdonképpen fegyelmezetlen gyerekek,  nem hallgatnak az okosabbra, és nem tudják felmérni, hogy amire készülnek, mennyire veszélyes . Így született meg a McCann Melbourne reklámügynökség segítségével a Dumb ways to die,  azaz az Ostoba halál, egy gyermekdalnak álcázott, cukin animált, aranyos zenével megfűszerezett kisvideó, aminek főszereplői olyan dolgokat művelnek, aminek az eredménye azonnali halál. 

Két hét alatt 50 millió dollár értékű médiamegjelenést generált a videó, mindezt úgy, hogy az elkészítése egy tévében leadott reklám árának töredékébe került. A szakma tátott szájjal tapsolt és úgy szórta őket díjakkal, hogy a polcra sem fért fel mindegyik, 2013-ban 7 díjat nyertek a Webby Awards-on, három Siren Awardot Ausztráliában, a New York Festivals International Advertising Awards-ról a Grand Trophy-val a zsebükben sétáltak ki, a Cannes Lionsról 5 Grand Prix-t, 18 arany oroszlánt, 3 ezüstöt és két bronzot hoztak el. 

Persze a videó nem mindenhol okozott osztatlan sikert, voltak, akik szóvá tették, hogy elbagatellizál súlyos sérüléseket, Oroszországban pedig be is tiltották, az internetes tartalmakat cenzúrázó hatóság szerint a videóban bemutatott cselekmények könnyedén megismételhetőek, ezáltal ötleteket adhat azoknak, akik öngyilkosságot akarnak elkövetni.

Talán a legfontosabb kérdés, hogy egy ilyen jellegű kampánynak van-e valódi hatása. A Metro Trains saját beszámolója szerint az állomásain a kampányt követő időszakban közel 20 százalékkal csökkent a balesetek száma, és kevesebb volt a hajszál híján bekövetkezett (ún. near miss) tragédiák száma is. Persze ezt nehéz csak és kizárólag a videónak tulajdonítani, mindenesetre a kampány népszerűségét látva nem kizárt, hogy befolyásolni tudta az emberek viselkedését a peronokon.