„Soha a történelemben nem volt ennyi evolúciós, sőt forradalmi változás a kommunikációs szakmában, mint most” – fogalmazott Bognár Tamás, a Pan Media ügyvezető igazgatója, és ezzel megerősítette azt a felvetésünket, hogy a kommunikációs ügynökségeknek egyre nagyobb szükségük van munkatársaik szakmai továbbképzésére. Hiába helyesel azonban mindenki, amikor szakmai beszélgetéseken a képzés fontossága kerül szóba, egyértelművé válik, hogy a kommunikációs szféra szereplői eltérő intenzitással vesznek részt a szakmai tudásukat fejlesztő továbbképzéseken és tréningeken. A reklám-, a média- és a pr-ügynökségek, valamint médiacégek és a tréningszolgáltatók közötti együttműködést inkább az egymásról alkotott hiedelmek határozzák meg, mint a valós tapasztalat.

Értékesítés az érték
„Azt látjuk, hogy a kommunikációs szféra szereplői nem a tréningcégeknél keresik a kreativitásuk és a szakmai tudásuk fejlesztésének lehetőségét” – fogalmazta meg véleményét Zala Ákos, a szervezetfejlesztésben ismert, hat tagcégből felépülő Flow Csoport ügyvezető igazgatója, aki annyiban árnyalta a képet, hogy az ügyfeleik között a szakma bizonyos területeinek képviselői azért megjelentek.

A Kreatív által megkérdezett reklám-, média- és pr-ügynökségeknél valamint médiacégeknél dolgozó szakemberek abban egyetértettek, hogy tudásfejlesztés nélkül ma már nem lehet sikeresen működni, ugyanakkor a cégek álláspontja nem azonos a kreativitás és a szakmai tudás fejlesztéséről. Annyi biztosan látszik, hogy a nagyobb médiacégek közül is csak néhányan élnek a rendszeres tudásfejlesztés lehetőségével. A kisebb médiumok, kiadók, tévék inkább a túléléssel vannak elfoglalva. A médiacégek és a tréningcégek leginkább az értékesítés kapcsán működnek együtt, vagyis ha tréning, akkor sales-tréning. Nem meglepő, hiszen a médiumok alapvetően a hirdetésekből élnek, és nyilván arra költenek inkább, amitől a bevételek növekedését várják.

A Sanoma például a kevés médiacégek egyike, ahol különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a továbbképzéseknek. „Nálunk a képzés a szervezet építésének tudatos eleme” – utalt Horváth B. Soma, a Sanoma emberierőforrás-igazgatója arra, hogy ők komolyan veszik, hogy az embereikből élnek. „Nem költünk túl sokat tréningekre (évente körülbelül 15 millió forintot), de azt célzottan és hatékonyan költjük el. Ebbe a keretbe évi egy-két háromnapos tréning fér bele, ahová a közép- és felsővezetőket küldjük el” – tette hozzá a hr-szakember.

Szintén komoly hangsúlyt kap a továbbképzés a Ringier médiacégnél. Halász Péter hr- és vállalati kommunikációs igazgató szerint azért lényeges a cég saját munkatársai tudásának fejlesztése, mert „annál, hogy képzed az embereidet és itt hagynak, egyetlen rosszabb létezik: nem képzed őket és maradnak”. Évente 30 millió forintot költenek el tréningekre, a gyakoriság pedig változó, az igényektől függ. A szerkesztőségi munkából adódóan a kommunikációs készség fejlesztése állandó feladat, valamint a kiadvány layoutjának is folyamatos megújulásra van szüksége, ezért a tervezőszerkesztők, grafikusok, tördelők is újra meg újra iskolapadba ülnek a Ringiernél. Ezek a szakmai képzések túlnyomórészt a Ringier hazai és külföldi erőforrásainak bevonásával történnek.

A képzési piacot jól ismerő szakemberekkel folytatott háttérbeszélgetéseinkből az is kiderült: a médiacégeknél nem ritka az a hozzáállás, hogy a kreativitásuk fejlesztésének igénye egyenlő lenne azzal, hogy bevallják: ők nem kreatívok – emiatt a dolgozók részéről nagy az ellenállás a részvétellel szemben. Szintén gyakran előfordul, hogy azért nem bíznak meg külsős tréningcégeket, azért nem vesznek részt szakmai továbbképzéseken, mert úgy gondolják, hogy az ő speciális munkájukhoz egy külsős tréner nem érthet. Ezzel szemben a Sanománál pontosan fordítva gondolkodnak. „Nem látjuk értelmét, hogy belsős trénert alkalmazzunk, mert korlátozott az a szám, ahányszor oda lehet állítani az emberek elé” – érvelt a külső trénerek alkalmazása mellett Horváth B. Soma. Mások szerint is gyakran előfordul, hogy a külső objektív szem többet lát. Egyébként főleg a szűkös anyagi források kényszerítik a cégeket a házon belüli képzésekre, ez ugyanis lényegesen olcsóbb, mintha külső segítséget vesznek igénybe.

Kreatívan gondolkodnak
Az ügynökségi kör egy fokkal nyitottabban áll a képzésekhez. A reklámügynökségeknél például a kreatívgondolkodást elősegítő módszerekre van igény. Ezek abban segítenek, hogy a kreatívcsapat egy meghatározott szisztéma szerint a lehető legrövidebb idő alatt hozza ki magából a legjobb ötleteket anélkül, hogy meddő vitába keverednének egymással vagy a csapat vezetőjével.
Kaszás György, az Upgrade Communications tréningcég vezetője szerint az összes kreativitás témájú tréningmegbízásának kevesebb mint tíz százaléka származik ügynökségektől. „Az alkotómódszerek fejlesztésére pedig igencsak szükségük lenne ezeknek a cégeknek, hogy képesek legyenek kitörni a megszokott gondolati sémákból, időt spóroljanak, hamarabb felfedezzék az alternatívákat, és ne csak a »főútvonalakban« gondolkozzanak” – hangsúlyozta a reklámszakembertréner. „Egy kommunikációs ügynökség számára alapvető a kreativitás és annak fejlesztése”– vélekedett Roskó Katalin, a hat integrált márkakommunikációs ügynökség pr-vezetője is.

A nemzetközi ügynökségeknél gyakori a hálózaton belüli tréner alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a központ egy-egy tapasztalt szakembere végigjárja a hálózati egységeket, és az igényeknek megfelelő tréninget tart. Az is előfordul, hogy egyegy feladat megoldásán nemzetközi csapat dolgozik együtt. A Saatchi & Saatchi reklámügynökségi hálózat például megpróbálja hatékonyan kihasználni a nemzetközi lánc különböző pontjain összegyűlő tudást. Tribe nevű módszerüknek az a lényege, hogy egy külföldi helyszínen, nemzetközi kreatívcsapattal próbálnak megoldást találni egy kommunikációs problémára. Ilyen közös ötletelésben hazai kreatívok is részt vettek már. Természetesen más ügynökségnél is használják a nemzetköziség előnyeit a tudásfejlesztésben. A Scholz & Friendsnél évente átlagosan egy-két alkalommal hozzák össze közös ötletelésre a különböző országokban dolgozó kreatívigazgatókat. [Erről lásd részletesebben a Távol és mégis közel című cikkünket a Kreatív 2007. július-augusztusi számában! – A Szerk.].

A trénercégekkel folyatott beszélgetésekből az derült ki, hogy a pr-ügynökségek már kevesebbet tudnak külső szakmai képzésekre áldozni, ők inkább belső tréningeket szerveznek.

A változatosság gyönyörködtet
A Kreatív által megkérdezett kommunikációs cégek és trénerek szerint egy közepes méretű ügynökség vagy médium évente ötmillió forintból is megoldhatná a dolgozók szellemi frissentartását, de akár 30 millió forintot is el lehet költeni hasznosan. Ott tudnak több tréninget tartani, ahol sikerült az Európai Unió által létrehozott Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) keretében elnyerhető pályázati pénzekből kapni valamennyit. A külső forrás bevonása nemcsak azért jó, mert csökkenti a céges költségeket, hanem egyszersmind arra is rákényszeríti a vezetőket, hogy pontosan átgondolják, valójában milyen képzésekre van szükségük, és azt is, hogy ezek a képzések hogyan épüljenek egymásra.

Ha egy cég kizárólag belső anyagi erőforrást használ, és megelégszik évi egy-két tréninggel, akkor körülbelül kettő és nyolcmillió forint közötti kiadással kell kalkulálnia. Azok a kommunikációs cégek, amelyeknek sikerült pályázati forrásokat nyerniük, akár havonta is tarthatnak képzéseket, így a közel harmincmilliós éves költség sem an.- nyira megterhelő.

„A kreatívügynökségek számára kiemelten fontos az innovativitás, viszont saját maguk innovációjával már kevésbé foglalkoznak. Ritkán tervezik tudatosan a képzéseket, és ragaszkodnak azokhoz a tréningekhez, amelyeket már megszoktak” – írtuk a Kreatív 2004. novemberi számában. Most, kicsit tágabbra véve a fókuszt az derült ki, hogy a kommunikációs szakma más szereplői még kevésbé áldoznak szakmai továbbképzésekre és tréningekre. Márpedig a szakma és a cégek legnagyobb értéke általában a dolgozók fejében van.

Szakmai továbbképzések

A kommunikációs szakmában különösen fontos a továbbképzés.
A médiacégek keveset áldoznak tudásmenedzsmentre.
A reklámügynökségek kreativitást fejlesztő tréningekre költenek, a pr-ügynökségek arra sem.
Évente akár ötmillió forintból megoldható egy közepes méretű cégnél a képzés.

Árak

A Kreatív által megkérdezett szakemberek szerint a kreativitást és a szakmai tudást fejlesztő tréningek ára a hazai piacon nagyon változó. A végső ár nemcsak a tréning típusától, hanem a résztvevők számától, a tréner személyétől, és akár a használt nyelvtől (magyar vagy angol) is függ. Az is előfordul, hogy ha a trénercég már dolgozott az adott vállalattal, akkor az addigi, illetve a hosszabb távú együttműködésre tekintettel speciális (alacsonyabb) árat kínál. Összességében a napra és tipikus csoportra vetített átlagár 400 és 500 ezer forint körül mozog.