Ki olyan elvetemült, anyaszomorító, hogy kimegy egy 7 és 9 évessel a Sziget fesztiválra? Szerencsére nem csak mi vagyunk azok, és bár nem is 18 karikás a rendezvény, azért nem is gyerekre lett kitalálva. Azért döntöttünk úgy, hogy bemutatjuk nekik a Szigetet, mert Azahriah-t már régóta szerettük volna megnézni élőben, és mert kiderült: gyerekeknek 11 éves korig ingyenes a fesztivál, ami a jelenlegi napijegy-árak mellett igen baráti ajánlat. Még úgy is, hogy tisztában voltunk vele, a K-hídon túli világ oly messze a magyar pénztárcától, mint Makó Jeruzsálemtől. 

K-híd előtt is van élet

De gyerekkel fesztiválozni jóval előbb elkezdődik, mint a K-híd kanyar, és nagyobb körültekintést igényel, mint a felnőttek szórakozása. Fontos beszerezni például fejhallgatót a decibelek kontrollálására. Aztán ki kell találni, hogy mennyi cuccal tudunk kényelmesen mozogni a nem kis területen, napszakokon átívelve, főleg úgy, hogy csütörtökön a borongós, esős időből indultunk 3-kor, amiből 5-re pusztítóan párás hőség lett, viszont várható volt, hogy estére 21 fokra csökken a hőmérséklet: hány pulcsi fér be egyetlen minihátizsákba? 

A fesztivál megközelítése viszont már jó bevezető program a Filatorigát-menti legálfalon látható graffiti-csodák mellett haladva.

Az ikonikus átkelőhelyet délután fél 5 magasságában zökkenőmentesen és szellős tömegben értük el. Jegyátvétel, karszalag pipa, gyerekeknek névvel és szülői telefonszámmal kiegészítve, így úgy olyan gyorsan jutottunk be a Szigetre, mint még soha. Már csak azt kellett kitalálni, merre?

Vajon van-e itt gyerekprogram, gyereksarok, gyerekbármi? Megpillantottunk egy gondosan kordonnal elkerített játszóteret. A mászókák itt könnyen válhatnak a bulizók balesetveszélyes birodalmává. 

Egy csapat info-feliratos lányt megcélozva sem lettünk okosabbak, azt állították, biztosan léteznek sátrak, ahol kreatív foglalkozásokat tartanak, de nem tudják, hol. A Magic Mirrornál épp tánckoreót tanított be egy transzvesztita a vállalkozó kedvűeknek, de nem akaródzott nekik beállni, a hőség is kezdett rájuk telepedni, ez is tökéletesen érthető, hisz legalább nyolc és fél perce a Szigeten leledztünk, egy gyereknek ez emberöltő, ha épp unatkozik és közben még gyalogolni is kell.

Keresd a színt

A tizedik perc környékén jött el a reveláció, amikor megtaláltuk az első hangulatfokozó installációt, a színes szalagokkal teletűzdelt átjáróból kinyíltak a terek, a Global Village egyik sarkában található függőágyakat megpillantva legalább választ adhattam arra is: „Anya, hol fogunk itt leülni?” 

Bár mindegyik ágyat elfoglalta egy megfáradt fesztiválozó, azonnal átadták a helyet a lányoknak, ez az előnye annak, hogy ez nem gyerekfesztivál és kevés a nebuló: egyéb esetben a szülők egymás haját tépve harcolnának sarjaik előjogaiért. 

Ettől és a netuddmegmennyiért vásárolt pizzaszeletek és üditőitalok után oldódott a gyerekek hangulata, főleg, miután felültek velem az Old Spice glamúrpultjába konstruált szerkezetre, ami egy szellemvasúttal kombinált embermosóként illatos permetet hintett ránk, aztán még egy ajándékcsomagot is kezünkbe nyomtak, cserébe egy Insta-posztért. Az előre beszerzett, fesztivállook neonsapikat gondolkodás nélkül lecserélték az Old Spice feliratos repi siltesre, és immáron boldogan vonultak a kavalkádban. „Menjünk, ahhoz a csúcsos piros cirkuszi sátorhoz” - kiáltották lelkesen, közelebb érve viszont megszeppentek és kérték a fejhallgatót, a brutál metálra nem voltak felkészülve. 

A nagyszínpadhoz vezető pala-sztráda mellett tárult elénk a promóciós mennyország, ahol a márkák egymás-hegyen hátán csalogatják a fesztiválozókat. Van itt párakapu, flitterfal, rikító színek és dübörgő hangok, a legügyesebb pedig mágnesként vonza az ember lányát (tőlünk összesen kettőt). 

Promómennyország

Az egyik brand elkerített udvarában például kiszúrt a kisebbik egy szerencsekereket, azonnal ki kellett próbálni, egy márkás ital megvásárlása fejében pörgethettek rajta és fortuna is rájuk kacsintott: egy reklámpólót, lemosható tetkókat, és egy főre szóló óriáskerék-kupont nyertek. (Csak a beváltásánál derült ki: három környi móka 6000 ft/fő, tehát négyen biztos nem fogunk rá felülni, kedvezményesen 18.000 Ft-ért). 

Visszatérve a főútra  egy cirkuszi forgatagban találtuk magunkat, hatalmas sárkányok haladtak el előttünk,  ránk lehelték hűsítő légcsóváikat, közben a fesztiválozók is kínáltak elég látványosságot: a napellenzőként funkcionáló kalapkreatúráikban, a répa- vagy nyúlkosztümeikben, parókáikban és csipke overáljaikban. Ha itt nem tanulja meg a gyerek, hogy a világunk igenis sokszínű, akkor sehol. 

De mikor jön már Azahriah? Lesz még az is, de nem úgy, és nem annyi, mint ahogy, és amennyit mi képzeltünk, hisz előtte rátaláltunk a Yettel Colosseum melletti óriáshintára, amit hasonló trükkel sikerült elfogalni, mint a függőágyakat, majd egy arcfestős szpotra, amit csak azért nem tudtunk kivárni (érthetetlen módon egy főt egy órán át festettek), mert 19:10 körül elkezdtem noszogatni a családot, hogy törekedjünk eredeti célunk megvalósítására, irány a nagyszínpad!

Pontban 19:15-kor egy rövid visszaszámlálás után Azahriah ugyanis tényleg színpadra lépett. A kisebbel maradtam biztos távolságra, ami nem csak a hangot, de a tömeget illeti, miközben a másik lányunkkal férjem próbálta megközelíteni dühöngőt, azzal az ukázba adott céllal: „Apa, mutasson minket is a kamera azon a nagy kivetítőn!” 

Azah…

Ez a szenzáció elmaradt, így alig egy óra után megunták a csemeték, az elmaradt arcfestést követelve kellett kihátrálnunk az inkább kellemes, mint fergeteges koncertről, amiből nem tudom, hogy azért hiányzott az eufória, mert túlságosan hátul voltunk, vagy a zömében külföldieket célzó Szigeten nem tud akkorát robbanni a kétségkívül világszám magyar, mint például az Arénában. Az is lehet, hogy a mi hibánk, hisz koca Azah-rajongóként, a három leghíresebb számán kívül többire csak esetlenül tátikáztunk. 

Az est fénypontja máshol ért minket, ugyanis a bónuszjegyet beváltva kiderült, hogy a ginmárka máshogy is pörgeti a népeket: egy Tanqueray promófal előtt felvett koreográfiát kivetítik az óriáskerékre, így mégiscsak viszontláthatták magukat a gyerekek egy hatalmas kivetítőn. Öröm és boldogság! 

Alkonyat után a Sziget átalakul, azokkal a vadabb bugyrokkkal pedig elég, ha később ismerkednek meg, így 9-re már elhagytuk a szabadság szigetét, egy tanulsággal: gyerekkel a Szigeten a promópultok simán lenyomják Azahriah-t.